Bő beszámolónk az Üllői úton tegnap lezajlott eseményről.

Galéria: V. FTC szakmai nap @ FTC facebook

A rendezvény nyitásaként Siklósi Csaba, a Lagardere Sports Hungary vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy az V. Szakmai nap a 2019-es esztendő huszadik rendezvénye a stadionban. Ismertette a tavalyi kihasználtsági adatokat, majd átadta a szót Orosz Pál vezérigazgatónak. Ő nyitóbeszédében elmondta, hogy tudja, sok szurkoló, újságíró vonja fel szemöldökét, hogy mindig a csoportkört jelölik meg célnak, de attól még az marad a cél és oda is fog kerülni a csapat, adott ehhez a háttér.

Az első prezentáció Szergej Rebrové volt, aki azzal nyitott, hogy menedzsere, Varga Sándor fradista, ez nagyban segítette azt, hogy a Ferencvároshoz igazoljon, de leginkább az első beszélgetése győzte meg Kubatov Gáborral arról, hogy érdemes ide jönnie. Kiemelte, fontos, hogy az elnök minden erejével a klubért dolgozzon és az is, hogy folyamatos legyen közte és az edző közt a kommunikáció – ez a Fradiban megvan. Elmondta azt is, hogy korábbi csapatainál ehhez hasonló rendezvényt nem tartottak, ez is azt jelezte számára, hogy milyen nagy tradíciókkal rendelkezik a Fradi, mennyire érdeklődnek a szurkolók a csapat iránt, hogy itt is ennyien megjelentek. Mikor átvette a csapatot Thomas Dolltól, azt remek fizikai állapotban találta. Ez nagyon fontos számára, és azt is látta, hogy elődje jó munkát végzett. Amikor, megérkezett, az első lépés az volt, hogy megismerje a játékosait – hogy megértse őket és ők is megértsék, mik az elvárásai. Lépésről lépésre minden edzésen, meccsen látja az előrelépést a csapaton. Szerinte minden edzésnek, meccsnek úgy kell neki menni, mintha az lenne az utolsó. A fociban fontos az intellektus is, nem csak futni kell előre. Belekben a rossz idő ellenére megfelelően felkészültünk, a játékosok jó állapotban vannak. És bár jó lett volna önbizalom szempontjából, ha nyerünk meccseket, de nem érzi problémának, hogy ez nem sikerült, készen állunk a szezonra. Az igazolások kapcsán elmondta, hogy fontos a vérfrissítés, hogy egyre jobb játékosok érkezzenek és az, hogy a motivációjukat vesztett játékosoktól elbúcsúzzunk. Fontos, hogy minden poszton legyen harc a kezdő pozícióért, mert csak így fejlődhetnek a játékosok. Ha verseny van, maximumot ad a tréningeken is a játékos, és ha ott megteszi ezt, akkor a meccsen is sikerülni fog.

A program Hajnal Tamás előadásával folytatódott. A játékoskiválasztás szempontrendszerét, folyamatát mutatta be. A klubfilozófia, az elvárt játékstílus határozza meg a kiszemeltek legfontosabb képességeit. Fontos, hogy az edző a klubfilozófiának megfelelő stílust akarjon megteremteni, az átigazolásokat nem határozhatja meg egy személy. Az objektív mérőszámok és a szubjektív megfigyelés szükséges a hatékony döntéshez. Fontos a megfelelő kritériumrendszer, a szükséges képességek és az adott pénzügyi keret meghatározása. Ez határozza meg, hogy kit tudunk megszerezni és kit érdemes. Fontos az átgondolt, tervszerű játékospolitika. A Nizza érdekes példa, 24 játékosból állítja össze a keretét, ezeket három nyolcfős csoportba osztják. A „klubjátékosok” tartást adnak a csapatnak és segítik az újak beilleszkedését, ezzel adnak értéket hozzá a csapathoz. Az „aktiválók” azok, akikből bevételekhez lehet jutni. A harmadik a saját nevelésűek csoportja, akik a klubban nőnek fel, akik mutatják a szurkolók, a média felé a klub DNS-ét. A kiválasztást Lasa Dvalin keresztül mutatta be, Rebrov rég jelezte, hogy szüksége van egy ballábas belső védőre, aki balhátvédet is tud játszani, a játékba is be tud lépni és aki fejjel is erős. Öt-hat jelöltünk volt, Svédországból, Szerbiából, reméljük jól döntöttünk végül, az első benyomások nagyon pozitívak Hajnal Tomi szerint. A saját nevelésű tehetségek előtt nem szabad elzárni az utat az első csapat felé, ezt egyeztetjük az utánpótlás vezetőjével. A hazai piac számunkra szűk, nem egyszerű igazolni. Amíg a Bayern München meg tudja tenni, hogy rendre a legnagyobb riválisaitól igazol, addig itthon ez nem igazán megoldható. Nem akarunk mindenáron külföldit igazolni, de nagyobb eséllyel lehet jó ár/érték arányú labdarúgót találni a nemzetközi piacon. Az átigazolás egy hosszú folyamat, amiben még fejlődnünk kell, vannak remek rendszerek, amelyek segítenek, a Wyscout, az InStat, ezen a területen van hová még előrelépnie a Fradinak. Ha megvan a háttérmunka, akkor fontos az „élő scouting”, ezzel lehet a lehető legjobban kiszűrni a benézett átigazolásokat – bár kizárni ezeket nem lehet. De van olyan is, hogy gyorsan kell reagálni, néha adódik egy jó lehetőség. Tokmac leigazolása erre jó példa. Fontos, hogy az adatok, videók mellett minél több személyes kapcsolatot kialakítani. Ezt az ügynökök nem szeretik, nem adják ki a telefonszámokat – erre kiválóan használható a kapcsolati háló, az ilyen elérhetőségeket beszerezni, korábbi edzőkön, játékostársakon keresztül. Tokmacnak nagyon jó ajánlata volt a Partizantól, Szerbiában volt már, de sikerült elérni, hogy eljöjjön hozzánk is, hogy megnézze a feltételeket, és így sikerült megváltoztatni a döntését. Ez nagy siker. Tomi még tanul, vallotta be, de bízik benne, hogy minél előbb sikerül elsajátítani minden szükséges tudást, és ennek pozitív hatása lesz a csapatra.

Hajnalt Kovács Bence, a csapat egyik erőnléti edzője követte (őt jobban megismerhettétek már az Aktív Szurkolók program kapcsán). A futball egy szubjektív sport a fiatal szakember szerint, technikai, taktikai szempontból is, de fizikális szempontból is nagyon sok különböző véleménnyel lehet találkozni. Az erőnléti szekció feladata, hogy ezt a szubjektív sportot picit objektívvé tegyék. Ebben segítségre van a tudomány, dinamikusan fejlődő terület a szakmája. Ez segít kiválasztani a valóban fontos változókat. És visszajelzést ad a munkáról. Belga példán mutatta be, hogy mások is a 20 km/h feletti sprintekkel küzdenek, ezek jelentik a legnagyobb szakmai kihívást. A 2019-20-as szezonban végeznek majd egy saját kutatást, mellyel a meccseket és az edzéseket egy rendszeren keresztül tudják majd elemezni, ez nemzetközi szinten is kuriózum. Az edzéseken a Catapult-rendszer segít a dinamikus és a motorikus terhelés felmérésében. A meccseken az InStat videóelemző adatai vannak meg legtöbbször, mert a legtöbb stadion – és ebbe a Groupama Aréna is beletartozik – leárnyékolja a GPS-vevőket. Az edzések végén a játékosok szubjektív értékelésére is kíváncsiak, hogy mennyire volt nehéz az adott edzés. A probléma, hogy a GPS és a videóelemző-rendszerek mást-mást mérnek, és nem lehet egy szorzószámmal meghatározni a differenciát, mert a különbség esetenként más és más. Ha minden jól megy, a Honvéd ellen már egy, a stadionba beépített LPS (Local Positioning System) rendszer segítségével pontos adatok állnak majd rendelkezésre. Ez GPS-szintű adatokat nyújt már. A mentális terhelést nem lehet mérni, de számolni kell vele, mert a fejben fáradt játékos mérhetően gyengébben teljesít. Ezek a mérések fontosak a sérülések elkerülése végett. A játékosok közti különbséget Böde Dani és Ivan Petrjak példáján keresztül mutatta be. A két játékos posztja és testalkata különbözik, Dani 190, Ivan 170 centi magas, a mérkőzésteljesítményük is más: Ivan kétszer annyit fut egy meccsen sprintben, de Dani ötször annyit ugrik fel, így a két játékost különböző terhelésre kell felkészíteni. Kovács Bence ezután az edzőtáborról beszélt, 14 nap alatt 6 edzőmeccset játszottunk, 12 pályán végzett edzés volt, egy játékos átlagosan 7.6 meccsnyi terhelést kapott. 91%-os edzés- és mérkőzésjelenlét volt, ez 85% felett már kifejezetten jónak számít. Egy adatelemző szoftver készül a Fradit támogató Tigra Informatiai Kft.-vel közösen, ami megkönnyíti majd az adatelemzést. Ennek bétaverzióját már 2019-ben elkezdték használni.

A következő előadó Prukner László volt. Ő a nemzetközi „alapszabályokat”, trendeket kívánta bemutatni, melyek meghatározzák az utánpótlásképzést, illetve azokat a kulturális kérdéseket, amelyek a futballistanevelésre hatással vannak. Nem akart részletesen beszélni az elmúlt fél év tapasztalatairól, bár egészen másképp látja ezután az utánpótlásképzést. Megítélése szerint némák és süketek játszmája zajlik a magyar futballban. A foci szereplői elbeszélnek egymás mellett, nem ülnek le egyeztetni. A legfontosabb, hogy intelligens játékosokat tudjunk képezni. Nem a fizikai elmaradásunk nagy, hanem a játékostudásban vagyunk lemaradva, ezt adatok is mutatják. A kognitív képességeket fejleszteni kell. Tudni kell olvasni a játékot, érteniük kell azt. Egy profi, képzett játékosnak képesnek kell több lehetőség közül a legjobb megoldást választania. Fontos a kötődés a klubhoz, ehhez kell a klubidentitás. Ez fontos még akkor is, ha a pénz diktatúráját éljük. A Hajnal Tomi által említett 3×8-as felosztásra visszautalva elmondta, hogy kellenek Lisztes, Keller, Lipcsei-féle játékosok. A játékosok identitása meg kell hogy maradjon, de néhány alapszabályt figyelembe kell venni a nevelésük során. A klub küldetése, identitása, kultúrája, filozófiája fontosak az egészséges vízióhoz. 10-15 évre előre kell képezni a játékosokat. Komoly gondok vannak az egymás közti kommunikációban. Alkalmazkodni kell a megváltozott világhoz. Fontos a hosszú távon ott játszó mag egy csapatnál, akiknél ez nincs meg, azok a Bajnokok Ligájában sem lesznek sikeresek (lásd például a Manchester Cityt vagy a Paris Saint Germaint). Ma mindenki kritizálja az utánpótlásnevelést, ez veszélyes lehet. A futballt csak focival lehet oktatni. Ma a magyar futballban, a Ferencvárosban nincs igazi kiválasztás, azokkal foglalkoznak, akik jönnek, nincs elég focizni akaró gyerek. Sok szülő jobban szeretne focista lenni, mint a gyereke, ilyenkor mindenki „hülye” lesz, az edző, a játékostársak, mindenki. Prukner László érintette a Dunning-Kruger hatást is. Fontos a személyiségfejlesztés, embereket nevelnek elsősorban, nem focistákat. Erre szükség van a szülőkre. Fontos, hogy a futballisták ki tudjanak lépni a komfortzónájukból. „A mai generációk az itt és most szemléletet követik”. A szülőket nem a csapat, csak a saját gyereke érdekli, pedig a másik tíz és a Ferencváros nélkül az ő gyereke sem lehet sikeres. Az U12-ben játszó gyerek szülője azért fenyegetett azzal, hogy elviszi a fiát, mert az fent játszott az U13-ban és nem játszott vissza. A gyerekek csak a jéghegy csúcsát, a sikert, a tetoválást és a pénzt látják, a mögötte megbúvó rengeteg munkát, konfliktust, mélypontot nem. Mentálisan gyenge játékosaink vannak. Fontos a belső motiváció meghatározása, ha ez megvan, akkor jön a „mit és a hogyan”. Paradigmaváltásra van szükség, coaching- és menedzserszemléletre van szükség.

A záróelőadás Orosz Pálé volt. A Fradi vezérigazgatója nyitásként elmondta, hogy 86-szor szállt repülőre az elmúlt évben a 2018-ban konferenciákra, tárgyalásokra a Fradi érdekében. Elsőként egy nemzetközi topcsapat felépítéséről beszélt. Ezek multikként működnek, évtizedek óta üzleti alapon, ebbe a kasztba 25 klub tartozik. Ezek közt a klubok közt és a többi csapat közt óriási mára a differencia és az olló csak nyílik. Az erősebb klubok érdekérvényesítő-képessége nagy, utalt az Európa Liga 2 elindítására, majd a nemzetközi kupákra tért ki. Korábban a BEK, a KEK és az UEFA-kupa saját identitással, presztízzsel rendelkezett. Ma a Bajnokok Ligája prémiumtermék, melyben a korábban említett multik versengenek. Egy magyar nem azért szurkol a Real Madridnak, mert spanyolnak érzi magát, hanem mert tetszik neki a márka. Ebbe előbb-utóbb teljesen egy zárt elit versengése lesz. Az Európa Liga lenne a mi játékterünk elvileg, ez szolgálja azt, hogy az európai klubcsapatok egymással játszanak. A csütörtöki EL-meccsekre csak akkor ül le valaki, ha az országa érdekelt. Ezen változtatni kell, ezt mindenki belátta. Ezért létrejött egy munkacsoport, melyben mi is részt vettünk, ez a 2021 utáni versenyrendszert dolgozta ki. A kezdeti javaslat az volt, hogy az EL-csoportkör 64 csapatos legyen. Ez emelte volna a nézettséget, hisz több ország képviseltette volna magát. Sokáig úgy tűnt, hogy ezt el is fogadják, de végül elvetették a javaslatot és a már elfogadott 32-32-32-es BL-EL-EL2 felosztás lett bejelentve. Az EL2-nek egyelőre azonban se neve, sem financiális, sem sportszakmai háttere sincs. Így nem lehet ismerni ennek hatásait sem. A Fradinak volt egy javaslata, hogy az “EL2” legyen az Európa Liga, ugyanazzal a pénzügyi és egyéb háttérrel, míg a 32 fősre szűkülő EL új nevet kellene kapjon. Ez azért lenne fontos, hogy az EL2-ben indulók ne kerüljenek még inkább versenyhátrányba anyagi, de akár koefficiens szempontjából se. Most kezdik feltölteni tartalommal az “EL2”-t, és 2024 után bizonyosan újabb változtatások várhatók, de egyáltalán nem biztos, hogy nekünk kedveznek majd, mert a nagy multikluboknak nagy a ráhatása ezekre a döntésekre. Orosz Pál zárásul érintette az MLSZ-szel szembeni konfliktusunkat. A vezetéssel, Csányi Sándorral jó a viszony, mondta, de vannak bizonyos tendenciák. Be kellett lássák, hogy a bírói hibák nem egyenlítik ki egymást. A tavalyi szezonban nem két, hanem sokkal több pontot vettek el, a MOL ellen Varga Rolandot letaglózták, következmények nélkül. Pátkai és Kovács is megúszta a cselekedetét. “Eljutottunk egy olyan pontra, hogy ebből most már elég. Konkrét elképzelés van arról, hogy mit fog tenni a klub. Az MLSZ felé javaslatot tettünk, a játékvezetők két csapat általi pontozásáról, egy objektív kritérium-rendszer alapján. Az, aki a legkevesebb pontot kapja, kerüljön ki at első osztály játékvezetői keretéből.” Azt is javasolták, hogy a játékvezetőket ne delegálják, hanem sorsolják. Ezeket is lesöpörték az asztalról. Vannak további ötleteik, de ezeken még dolgoznak.