Bemutatjuk a Thomas Dollt váltó Szergej Rebrovot.
Az 1974-ben, a mai Ukrajna orosz felében, a Donbasz-régióban született Szergej Rebrov a Saktarban kezdte pályafutását, majd 1992-ben a Dinamo Kijevbe igazolt. Itt előbb nyolc, majd karrierje végén újabb három évet töltött és lett az ukrán bajnokság valaha volt legeredményesebb gólszerzője, 242 meccsen 113 góllal. 1997-től előbb a Kijevnél, majd rövid ideig az ukrán válogatottnál is a magyar futball és a Ferencváros mumusa, Valerij Lobanovszkij lett a mestere, aki meghatározó volt Rebrov edzői identitásának megtalálásában is.

Sevcsenko örök társa 2000-ben a Tottenhamhez szerződött, komoly összegért, a hírek szerint 2 millió fontos aláírási bónuszért és heti 24000 fontért. Itt az első szezonja nem is alakult rosszul (29 bajnokin 9 gól), nem úgy, mint a következő (30/1). Ezután két szezonra a Fenerbahcéhoz (38/4) és a másodosztályú West Hamhez (27/1) igazolt. A légiós évek után hazatért, három szezont még lejátszott a Kijevben, végül pedig a Kazanyban, 2009-ben, 35 évesen abbahagyta a labdarúgást. Tizennégy éven át volt az ukrán válogatott tagja, hetvenöt meccsen tizenöt gólig jutott.
Visszavonulásakor lett a kijevi tartalékok edzője, 2012-14 közt pedig Oleg Blohin, a legismertebb ukrán focista, Ferencváros-mumus (ő lőtte a ’75-ös KEK-döntő harmadik gólját) és Lobanovszkij-tanítvány segítője lett. Rebrov 2014-ben a gyengén szereplő Kijev megbízott edzője lett főnöke kirúgásakor, majd 2014 májusában, az ukrán kupa (2-1 a Saktar ellen) megszerzése után három éves szerződést írt alá a Dinamóval.
A fővárosi klub ekkor már öt éve nem nyert bajnokságot, annak ellenére, hogy a költségvetése hasonló volt Metallisztéhoz és a Saktaréhoz. A majdani események és a kelet-ukrajnai harcok, valamint a Krim elfoglalása beleszólt az ukrán fociba is, a Harkov csődbe ment, a Saktarnak pedig 800 kilométerre Donyecktől kellett játszania hazai bajnokijait.
A lehetőséget Rebrov és a Dinamo meg is ragadta, veretlenül, a Saktar előtt 10 ponttal végezve nyerte meg a bajnokságot a 26 fordulós 2014/15-ös szezonban, 20 győzelemmel és 6 döntetlennel. 65 gólt szereztek és mindössze 12-t kaptak, ez 2.5-0.46-ös átlag. A 2014-es kupagyőzelmet meg is védték, a Saktar elleni 0-0 után, tizenegyesekkel.

A következő szezonban ismételt a csapat, ezúttal 23 győzelemmel, 1 döntetlennel és két vereséggel (két 0-3 a Saktar ellen), hét pontos előnnyel a donyecki riváls előtt. A gólkülönbség 54-11 volt (2.08-0.42) A kupában kiesett a Kijev a nyolc között, az Olekszandrija búcsúztatta őket.
A 2016-17-es szezonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogy Rebrovék tervezték, a Saktar megerősödött és 13 pontos előnnyel megnyerte a bajnokságot. A Dinamo az immár 12 csapatos, rájátszásos bajnokságot 32 meccsen 67 ponttal, 69 lőtt és 33 kapott góllal zárta (2.16-1.03). A kupában is ezüstérmesek lettek, a Saktar ellen 1-0-ra vesztették el a döntőt. Szergej Rebrov az utolsó fordulót követően bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg szerződését.
A nemzetközi kupákban a Dinamo koefficiense révén állandó csoportkörös résztvevő, ez így volt már 2014-15-ben is, amikor a Kijevet Rebrov a 2009-es EL-elődöntő után újra remek eredményre vezette: a csoportkört megnyerte az Aalborg, a Steaua és a Rio Ave előtt, majd kiverte a Guingampot és az Evertont (utóbbit emlékezetes meccsen 5-2-re verték hazai pályán), de Montella Fiorentinája a nyolc között útját állta Jarmolenkóéknak. A következő szezonban a BL-ben indult a csapat, a Chelsea mögött, de kényelmesen a Porto és a Maccabi előtt végezve továbbjutottak a 16 közé, ahol a City túl nagy falatnak bizonyult.
A 2016-17-es szezon, ahogy a bajnokságban, úgy nemzetközi kupában sem úgy sikerült, mint az előzőek. A BL-csoportkörben a Napoli, a Benfica és a Besiktas mögött a negyedik lett, igaz, török ellenfelüket hazai pályán 6-0-ra elporolták.
Rebrov ezután a szaúdi Al-Ahliba szerződött, ahol volt Basel-, Spurs- és Stuttgart-edző Christian Gross utódja volt, aki 1995-ben egy bizonyos Grasshoppers edzője volt épp… Rebrov az Al-Ahlival lemaradt a bajnoki címről (26 meccsen 16 győzelem, 7 döntetlen, 3 vereség, 59-26 (2.27-1) volt a mérleg), Thomas Doll volt klubja, az Al-Hilal egy ponttal előzte meg Rebrovékat. A szakításra azonban a hírek szerint nem az eredmények elmaradása miatt került sor, hanem mert összeveszett a jeddah-i klub sztárjával, a szír Omar Al-Somával, távozása egyébként már februárban is felmerült, ugyanezen okból, akkor a klub egyik vezetője azt is felajánlotta, hogy kifizeti az ukrán lelépési pénzét.
Rebrov magát Lobanovszkíj-tanítványnak tartja, a csapatjátékban hisz, valamint abban, hogy a játékosok az edző és nem a saját elképzeléseiket kell megvalósítsák a pályán. A kemény és sok munkában és a mentális felkészítésben hisz, de mint mondja „Haladni kell a korral, ma már majd minden gyakorlatot labdával végzünk, úgy nem veszik észre a játékosok, mennyit futnak – mi még kilométereket futottunk.” Ahogy Lobanovszkij, úgy Rebrov is nagyon hisz a számítógépes elemzésekben.
Még kijevi időszakában így nyilatkozott:
Korábban a Dinamo-játékosok magukért játszottak, vagy a védekezésre, vagy a támadásra koncentráltak. Most már vannak pillanataink amikor csapatjátékot mutatunk be: együtt védekezünk, együtt támadunk. Minden játékosnak tudnia kell, mi a feladata a pályán, akkor improvizálhat, ha azt teljesíti. Szükségem van a kreatív játékosokra, de csak ha megértik a taktikai sémáinkat. A csapat úgy játszik, ahogy az edző akarja. Csak néhány csapat ragaszkodott ugyanahhoz az futball-etoszhoz edzőváltások után is, a Barcelona vagy az Ajax ilyen. Lobanovszkij megértette, hogy Európában csak funkcionális edzésekkel és kontrákkal lehetünk sikeresek, mert nem vagyunk technikailag ellenfeleink szintjén.
Rebrov legnagyobb sztárja a Kijevnél Jarmolenko volt, de a csapata a fegyelmezett, agresszív, fizikális és taktikus játékra épített. Példának a Lobanovszkíj-féle Kijeven kívül a Klopp-féle Dortmundot (itt végezte pro-licences gyakorlatát) és az Atletico fegyelmezett agresszivitását tartja maga előtt. Ezen kívül még Jurij Szemint (a Kijev 2009-es bajnokcsapatának edzőjét) és Kurban Berdievet (Rebrov Kazany-i edzőjét) tartja példaképnek.
Barátja, Andrij Sevcsenko így beszélt Rebrovról és az általa vezette Dinamóról még 2015-ben: „Rebrovnak nagy jövője van az edzősködésben. Nagyon ügyesen állította össze csapatát a Dinamónál, érti a játékosok nyelvét, mert érti a pszichológiájukat. Képzett a modern futballban és tudja mi kell a nemzetközi versenyképességhez.”
A FourFourTwo (a valódi, angol eredeti) 2015-ben a 33., 2016-ban a 35. év legjobb menedzserének választotta.







