Zoran szerint mi nyerjük a bajnokságot, azt is elárulta, hogy miért.

– Lenne még kedve Magyarországon edzősködni?
– Miért ne? Mostanában öröm NB I-es edzőként dolgozni, épülnek a stadionok, egyre több a pénz a futballban. Nekem pechem volt, többen is mondták, vigyázzak, mert Salgótarjánban, az NB III-as csapatnál gyakran történnek furcsaságok, váratlanul elfogy a pénz… A harmadik helyen álltunk, amikor közölte a tulajdonos, hogy vége. Ezért nem fogok megharagudni a magyar focira.

– Így legalább több ideje van foglalkozni a bulinegyed szélén levő szerb vendéglőjével.
– Abból már kiszálltam. Én szerettem cseverészni a vendégekkel, letakarítani az asztalokat, de erről is lebeszélt a vendéglátós barátom. Végül úgy egyeztünk meg, ahogy kell, pola, pola – ez a hely neve –, magyarul fele-fele. Most otthon vagyok, Szabadkán.

– S ki lesz a bajnok?
– Tavalyelőtt megharagudtak rám a Fradinál, mert azt mondtam, rosszul igazoltak. Végül a Honvéd lett a bajnok, szóval nem tévedtem olyan nagyot. Most viszont a Fradi lesz a befutó.

– Egykor a Fradi legnagyobb jelenlegi riválisánál, a Videotonban is játszott. Melyik csapatnak drukkol?
– Pályafutásom legszebb időszaka a Fradihoz kötődik, futballoztam a Bajnokok Ligájában, ezt semmi sem tudja überelni, ezért a zöld-fehérekhez húz a szívem. De a Videotonban is nagyon jól éreztem magam.

– Kinek a játéka tetszik a Fradiból?
– A kis fekete gyerek (Joseph Paintsil – a szerk.) nagyon ügyes, ő jelentheti a különbséget.

– És Huszti?
– Úgy tudom, Huszti sérülés miatt fél évet kihagyott. Bátor húzás volt a szerződtetése a Vidi részéről, nem tudom, van-e még benne tűz. Olvastam mindenfélét, hogy milyen sokba került haza hozni… Na, de mi a jobb: ha van pénz a magyar fociban, vagy ha nincs? Én az előbbire szavazok.

– Ha már a pénzt szóba hozta, most már elmondhatja, miért igazolt el a Fraditól, miután bajnok lett és játszott a BL-ben?
– A vezetők közölték, hogy az előző szezonhoz képest 20 százalékkal kevesebbet tudnak fizetni. Azt hittem, kandikamera vesz minket a sarokból, de rájöttem, hogy komolyan gondolják. Nem volt más választásom, lépnem kellett, bejelentkezett a ciprusi AEK Larnaca, és elfogadtam az ajánlatát. Kopunovics is jött velem. Rendes szabadkai bunyevác gyerek ő is.

– Dragan Sztojkovics és Dejan Szavicsevics is csapattársa volt a jugoszláv utánpótlás-válogatottaknál. Ők BEK-et nyertek, ön „csak” a BL-ig vitte. Van hiányérzete?
– Fiatalon volt egy komoly sérülésem. A sebész azt javasolta, hogy inkább a könyveket bújjam, mert a fociból nem lesz semmi. Ehhez képest egész szép karriert futottam be.

– Az edzői karrierje eddig nem túl fényes, sok csapatnál dolgozott, de mindenhol kevés időt töltött. Miért?
– Mindenhol másért. Hadd mondjak egy példát: Szigetszentmiklóson dolgoztam, amikor megkeresett a Kecskemét. A klubelnök húszmillió forintot kért értem. Rózsa Pali (a Kecskemét akkori elnöke – a szerk.) próbált egyezkedni, azzal érveltek, hogy ők ötmilliót kaptak a Pakstól a távozó Horváth Ferencért, de ez nem hatotta meg az elnököt. Egy hónap múlva kikaptunk egy Ligakupa-meccsen, s közölték, ki vagyok rúgva. Ahhoz képest, hogy egy hónapja még húszmilliót értem…

– Az európai topligákban hemzsegnek a délszláv labdarúgók. Mi a baj a magyarokkal?
– Ha a szerb labdarúgókat egy az egyben átemelnénk az NB I-es csapatokba, sokkal több lenne a klubok bevétele. A szerbek csípnek, harapnak, el akarnak érni valamit, ezt sajnos alig látom a magyar fiatalokon. Ők elvannak. Az akadémiákon egyre több a „laptopos” edző, akik elméletben tök jól tudnak mindent, de a gyakorlatban ez nem így megy. Nem csak a játékosok, az utánpótlásedzők is felelősek a jelenlegi helyzetért.

forrás: Magyar Idők