Szépszámú közönség előtt, kiélezett meccsen vertük meg a lila-fehéreket.
Jégkorong, Erste Liga, 29. forduló
Ferencváros 4-3 Újpesti Dózsa
Harmadok: 2-1, 1-1, 1-1
Gólok: Jaborník (Németh, Shupe), Jaborník (+1, Hietamaki, Fliszár), Könczei (+2, Shupe, Jaborník), Shupe (Németh)
A Vígh Balázs vándorkupáért is zajló előző derbi utáni történtek miatt komoly rendőrségi jelenlét volt tapasztalható a pesterzsébeti jégcsarnok környékén, a buszmegállókat, átjárókat, sötét sarkokat is figyelés alá vonta a „készenléti”, kis túlzással úgy érezhette magát az ember, mintha a fociderbire érkezett volna. Sokan érkeztek, hogy buzdítsák a csapatot az újpestiek ellen, nem látszott a lelátón, nem érződött a hangulaton, hogy bő egy hónapja nem nyertek a fiúk. Jó volt látni, hogy Botka Endre is a helyszínen szorított hokisainknak, menyasszonyával látogatott ki a mai mérkőzésre. A vendégek is képviseltették magukat, kicsit talán kevesebben, mint a korábbi mérkőzéseken.
Miután útjára indult a pakk, sokáig nem volt igazán nagy esemény, a legszebb pillanat az volt, amikor játékosunk a Megyeri úton legutóbb ellenünk tripláig jutó Sikorcint ütközte le. Aztán megszereztük a vezetést, egy jól visszajátszott korongot Jaborník helyezett el a kapuban. A vendégek emberelőnyből egyenlítettek, a Varga által jól eltalált távoli löket jutott túl Sevelán. Ekkor már nem volt két perc a szünetig, mégis mi vonulhattunk előnnyel a szünetre, jól járattuk a játékszert, Jaborník jól mozdult be, a passz is remekül érkezett, nagyjából csak az üres kaput kellett eltalálni, ami sikerült is, bekkünk így húsz perc alatt duplázott.
A második harmad sokáig nem nekünk állt, voltak igen meleg pillanatok, akadt olyan helyzet is, ahol csak a szerencse mentett meg minket, de azért jól állta a sarat Sevela is, valamint a hátvédjeink is többnyire jól tették a dolgukat. Majd elindultak a kiállítások, előbb két páros büntetést osztottak ki, utána viszont a mi perceink következtek, kétszer is kettős hátrányba kerültek a lila-fehérek saját fegyelmezetlenségeik miatt. Mondhatni lezárhattuk volna a mérkőzést, ám nem így lett, csak egy gólt sikerült szereznünk, miután kicsit statikusan játszottuk meg a kettős fórt, végül jól pattant a pakk Könczei elé, aki bepofozta azt. Nem sokkal később óriási kapuvasat ütöttünk, ekkor jártunk a legközelebb a negyedik találatunkhoz, ám nem sikerült azt begyötörnünk. Nem úgy a túloldalon, Könczei büntetését gyorsan kihasználták a dózsások, Ropret szépen csapta be Sevelát és már a kapu mögül húzta be a gólvonalon túlra a korongot.
A záró játékrészben sem hagyott alább az iram és az izgalom, itt és ott is voltak helyzetek, az egyik legszebb mozdulat Némethé volt, aki szinte az „alapvonalról” járt nagyon közel a gólhoz, erősen lőtte rá Silára a játékszert, millimétereken múlott, hogy nem a kapu felé pattant. Aztán kettős hátrányba kerültünk, ami nem indult jól, közvetlen közelről Fliszár Zalánt lőtték fejbe, szerencsére a védőplexit találták telibe, így támadónk rövid ápolást követően játékra jelentkezett. Az eset után jött az egyenlítés is, jól kijátszották a vendégek a helyzetet, a végén pedig értékesítették a 100%-os ziccert. Kicsit úgy érződött, hogy fáradunk, ám az utolsó percekre még elővarázsoltuk az utolsó tartalékokat is, a szurkolók buzdítása is segíthette a fiúkat, meg is szereztük a vezetést újra: Németh csinált hülyét az éppen jégen lévő Dózsa-sorból, majd a „közönségkori” után a középen érkező Shupe botjára tette a pakkot, aki közvetlen közelről tolta azt Sila kapujába. Az utolsó percben már kapus nélkül támadtak az újpestiek, az üreskapus gólunkat csak a rosszul helyezkedő Mayer spori akadályozta meg, a győzelmünket viszont nem fenyegette veszély, hosszú rossz szériánk végét jelentette 2018 első derbije!
Greg Lindqvist
Mindenki tudja, hogy nagyon nehéz helyzetben voltunk, kemény decemberen vagyunk túl, december 1-je óta nem tudtunk nyerni. Az első harmadunk a legjobb játékrész volt nagyon hosszú idő óta. A második harmadban nem használtuk ki elég hatékonyan az adódó lehetőségeket, de a harmadik játékrészben nagyot harcolva sikerült a magunk javára fordítani a mérkőzést. Büszke vagyok a játékosaimra, mert felvettük a harcot, és végig nagyon-nagyon jó hozzáállással küzdöttünk. Remek érzés újra győztes meccs után itt ülni, ennyi idő után, ráadásul egy derbit nyertünk, ami tovább növeli a siker értékét.
