Nem túl színvonalas, gólokban szegény, fordulatokban viszont gazdag meccsen, időn túli büntetővel ikszeltünk közvetlen riválisunkkal.

Férfi kézilabda NBI, 11. forduló
Ferencváros 18-18 (8-10) Orosházi FKSE
Gólok: Grebenár 4, Benmiloud 3, Nagy 3, Pálos 3, Bujdosó 2, Rédai 2, Kocsi 1

Régi ismerőst köszönthettünk a vendégek kispadján a bemutatásnál, Buday Dániel ugyanis klubunkat erősítette évekkel ezelőtt, amikor csapatunk a PLER-fúzió előtt megszerezte az NBI harmadik helyét a Tatabánya elleni ötmérkőzéses párharcban, azoktól, akik erre emlékeztek, nagy tapsot is kapott. Az Orosházát egy “dobosezred” is elkísérte a Népligetben, öten vertek hat dobot, még a szurkolótársaik is inkább másik szektorokban helyezkedtek el, nem bírták elviselni a monoton, lelkesítésre teljesen alkalmatlan zajt. Érezni lehetett a feszültséget mindkét félben, kis túlzással már most kiesési rangadónak számított ez a meccs, ennek megfelelően hiba is volt bőven, rányomta bélyegét ez a tény a játékra. Jól mutatja ezt, hogy az első tíz percben mindössze négy gól esett. Az első negyedórát mi fogtuk meg jobban, a védelem viszonylag jól összeállt, valamint a kapuban Nagy Levente fantasztikusan védett, elöl pedig azért néha-néha betaláltunk. 7-4 után aztán sokat kellett cserélnünk – talán a hétközi Magyar Kupa meccs miatt? -, ennek eredménye pedig az lett, hogy teljesen szétesett a játékunk, tizenhárom percig nem lőttünk gólt, a szünet előtti utolsó pillanatban bombázott a kapuba Rédai, megszakítva a borzasztó sorozatot.

A második félidőben hasonló mederben zajlott a játék, annyi különbséggel, hogy az első 30 perccel ellentétben már inkább nekünk kedveztek a játékvezetők – korábban az Orosházát segítették kicsit. Ám ennek ellenére is a vendégek tudták növelni előnyüket, hiába mehettünk akár ziccerben, akár emberelőnyben, nem sikerült támadásban javulnunk, hátul pedig egy beállósra kijátszott figurát többször is “megettünk”. Az Orosháza négygólos előnynél elkezdte lassítani a játékot, ami egy darabig jó húzásnak is bizonyult, utána viszont olyan jól sikerült, hogy bele is aludtak, és ebbe végre bele tudtunk kicsit kapaszkodni és elkezdtük ledolgozni a hátrányunkat, még az is benne volt ekkor a levegőben, hogy nyerünk, ám egy belemenés miatt nem sikerült. Nem úgy, mint az egyenlítés, amit egy időn túli hétméteres értékesítésével értünk el, Nagy Máté hajtotta végre biztos kézzel a büntetőt, ami azért is volt szép teljesítmény, mert nem sokkal korábban hibázott a vonalról. Nem vagyunk könnyű helyzetben, így az egy pontnak is örülni kell, de igazán csak a győzelemnek lehetett volna. A küzdőszellemmel továbbra sincs gond, de a támadójátékban nagyon sokat kell javulni.

Adorján Gábor

Az első félidőben főleg az Orosháza hibázott, ezt meg kellett volna becsülnünk, és elmenni több góllal, de akkor több dupla hibákat vétettünk, azaz elől és utána rögtön hátul is, ennek az lett az eredménye, hogy – a már szokásos – többgólos hátránnyal mentünk az öltözőbe. Óriásit küzdött a csapatom, de nem tudom, mire lesz elég ez az egy pont. A végjáték alapján örülni kell neki, összességében azonban nem lehetek elégedett, mert a hétközi Balatonfüred elleni kupameccs miatt többen nem tudtak annyit hozzátenni a csapat teljesítményéhez, amennyit kellett volna, és több játékosom is nagyon elfáradt a végére. A sírból hoztuk vissza a meccset.

Fradi.hu

Grebenár Gábor értékelése: