Csibe a hétvégén lépett pályára először a Bajnokok Ligájában.

Hogy érzed magad egy nappal az első Bajnokok Ligája-mérkőzésed után?
Nem hittem, hogy ezt mondom majd a bemutatkozás után, de most az a helyzet, hogy még az élet más területein is erőt ad, nemhogy a kézilabdában… Például, hétfőn reggel bementem az egyetemre zárthelyit írni, és még úgy is mosolyogva jöttem ki a teremből, hogy nem vagyok biztos a sikerben. Egész egyszerűen azért, mert az van a fejemben, hogy velem márpedig tegnap nagy esemény történt. Igaz, hogy ilyen pozitív egyébként is a mentalitásom, de ez most elég sokat jelent számomra.

Sejtetted, hogy ezúttal már lehetőséget kapsz?
Nálam mindig a csapat a legfontosabb, ezért nem is bántam, hogy Szkopjéban nem léptem pályára, mert Vica nagyon jól játszott, a csajok rendre megtalálták a labdákkal. Szóval, alkalmazkodom a helyzethez, de amikor vasárnap Vica is hibázott, sejtettem, hogy Gábor beküld engem, hiszen ismerem a cserélési metódusát.

Izgultál?
Az elején igen. Egy év kölcsönből tértem vissza a nyáron, és az eddigi meccseinket végig idegenben játszottuk, most viszont újra a Fradi közönség előtt – hát, megdobbant a szívem! Aztán, gyorsan rájöttem, hogy a pályán vagyok és tenni kell a dolgomat.

De az első gólod biztosan lenyugtatott.
Igen, pedig nem is láttam, hogy gól lett. Vagyis, a kapufáig követtem a labda útját, aztán már futottam visszafelé és a lányok reakcióit lestem – mivel örültek, tudtam, hogy bepattant és felszabadultam. Rendeződött a mozgásom is, pedig előtte még úgy éreztem, hogy arra is koncentrálnom kell, hogy a bal után a jobb lábammal lépjek. Remélem, hogy hosszú távon azért ebben is fejlődök, hogy amint pályára kerülök, térben és időben egyből rendezni tudjam a fejemet.

A csapattársak „megrendelték” már a debütálásért járó sütit?
Még nem, de talán csak azért, mert lassan túl sokat eszünk belőle – nálunk mindenért süti jár, és Makival az utóbbi időben még szinte az első közös cipőtisztításért is hozattak. Persze, lehet, hogy csak késik a megrendelés, de ezen nem múlik, a nagymamám örülne neki, ha süthetne valamit, sőt, én is szívesen elkészítem.

Fradi.hu