A legnőiesebb hangú focistára már nem számítanak a pályán a külvárosban.
„Gyerekkoromban sokszor cseresznyéztünk a szomszéd fájáról, és amikor lebuktunk, akkor hazáig futottunk. Talán akkor látták meg a szüleim, hogy a gyorsaságom nemcsak „cseresznyézés” közben tudnám hasznosítani, hanem a focipályán is…
30 évet töltöttem a zöld gyepen, az elmúlt 22 évem minden napja a profi labdarúgásról szólt. Csaknem 500 mérkőzésen „boldogítottam” a kapusokat, ez idő alatt voltam a liga legjobb játékosa, gólkirályi címet nyertem, és 16-szor húzhattam magamra a címeres mezt.
Hamar elillant ez a három évtized, amelynek legszebb éveit lila-fehér mezben tölthettem el. A 22-es szám az életem részévé vált, és teljesen összenőtt velem, akárcsak az Újpest szurkolók, akiktől rengeteg szeretetet kaptam.
Minden egyes újpesti meccs felejthetetlen pillanatokat adott nekem, és ezért örökre hálás leszek a klubnak. 2014 mérföldkő volt az életemben, ekkor vehettem át „Az év legjobb labdarúgója Magyarországon” díjat, amivel sikerült megkoronáznom a pályafutásomat.
Gólt szerezni a világ legjobb érzése, amit már semmi sem fog pótolni, de szerencsére az emlékek a szívemben és a vitrinemben örökre megmaradnak… Úgy gondolom, egy kerek, egész karriert hagyok magam után, rengeteg újpesti emlékkel.
Nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, az ember egy ideig hitegeti magát, hogy még érdemes folytatni, de az idő kerekét sajnos nem lehet megállítani. Profi futballistaként még 1-2 évem lenne hátra, de a hosszú távú jövőmre is gondolnom kellett.
A tulajdonos úrral, a menedzseremmel és a családommal hetek óta tárgyaltunk a folytatásról. Az egyeztetések végén elégedetten álltam fel az asztaltól, mert továbbra is a szívemhez oly közel álló klubot szolgálhatom, mint sport koordinátor. Hároméves szerződést írtunk alá, és bízom benne, hogy ez csak a kezdet. Ha ti szurkolók a jövőben is mellettem álltok, akkor sokkal könnyebb lesz elkezdenem az új életemet itt, Újpesten.”
forrás: ujpestidozsa.hu
