A FIFA weboldalának címlapján közölt interjút Gerzsonnal.

Fiatalon volt pár nagyon sötét, nehéz évem. Az utcán tengődtem, majdnem öngyilkos lettem. Nem szégyellem, büszke vagyok rá, hogy magam mögött tudhatom ezt. Fiatalon olyan rossz állapotban voltam az italok, a cigaretta és a drogok miatt, hogy az orvos azt mondta, soha nem focizhatok majd profiként. De tizenhat évesen megváltoztam. Pontosabban Isten megváltott. Onnantól újjászülettem, újra focizni kezdtem.

Nehéz gyerekkorom volt, de ma teljes az életem, nincsenek gondjaim. Nem volt öröm átélni a nehéz időket, de azt mondom magamnak, hogy ha az nincs, nem fordulok Isten felé és nem vezetnék ilyen életet. Nem merengek a múlton, de tudom hogy mennyire megváltoztam és tudom, hogy ha ez nincs, nem lennék ma futballista.

Jókor tértem vissza, akkor amikor új stadionunk, stabil klubunk lett, jó csapattal és jó edzővel. Hazatérni Magyarországra és újra bajnokságot nyerni fantasztikus érzés. Hasznosnak érzem magam és jó érzés, hogy bizonyíthattam, hogy nem levezetni jöttem haza. Az emberek túl sokat kérdeznek és nem esik le nekik, hogy egy játékos akkor kell abbahagyja, ha nincs meg benne a lelkesedés, a játszani akarás.

De tudtam, hogy bennem van a jó teljesítmény, így ezek a kritikák nem zavartak. Magamnak akartam bebizonyítani, hogy megállom a helyem és ezt meg is tettem. A Ferencváros a legnagyszerűbb klub az országban, a legismertebb és legtámogatottabb. A kizárása a másodosztályba nagy próbatétel volt. Sokáig vártak a szurkolóink, hogy visszatérjenek a dicsőséges napok és hogy újra bajnokcsapatunk legyen. Remélem az elkövetkező években ezen a magas szinten tudunk maradni és újra számolni kell majd velünk Európában is, mert az is a klubunk történetének része.

Sokáig azt hittem, hogy soha nem vehetek részt egy világversenyen, mert az elmúlt 10-15 évben nem voltunk elég jók. Amióta válogatott vagyok, egyszer sem hittem benne, hogy elég jók vagyunk a kijutáshoz. De az elmúlt években összejött egy jó generáció, olyan edzőkkel, akik ismerik a nemzetközi focit. Ez lehetőséget adott arra, hogy egy összeszedett, szervezett csapattá váljunk. Voltak nehéz időszakok, de most mindenki boldog, hogy megyünk Franciaországba, hogy kijutottunk. Csodás érzés.

Remélem, hogy a 2018-as VB-re is kijutunk, de nem számítok arra, hogy játszom a selejtezőkön. De szeretném tisztázni, soha nem mondtam le a válogatottságot. Szeretek játszani, de elfogadom, ha a szövetségi kapitány úgy érzi, túl öreg vagyok és ideje lehetőséget adni a fiataloknak. Ezzel semmi gond nem lenne. De ha behívnak és úgy érzem, hogy tudok segíteni, akkor ott leszek és teszem a kötelességemet.

FIFA