Megtudhatjuk, hogy miért „szólt be ” a próbajátékosoknak és kik az edzői példaképei.

– Úgy látszik, a próbajátékosok sem tudnak [gólt lőni], ledorongolásuk legalábbis erre enged következtetni. Meg arra a bizonyos őszinteségre.
– Pedig nem akartam túl kritikus lenni, csak hát a bajnoksághoz több kell. De nem szeretném, ha ezt az őszinteségi kérdést túldimenzionálnánk, elvégre a futballban gengszternek is kell lenni, és a végén még valami bibliai szentként jelenek meg sokak előtt. A futball a spontaneitás, a pillanat művészete is, nekem edzőként – aki persze az elismerését a klubban dolgozóknak legalább annyira köszönheti – azt a filozófiát kell megteremteni és reprezentálni, amiben hiszek.

– Ami pontosan mit takar?
– Felismerni, hogy a szurkolókért játszol, őket kell szórakoztatni, akik egyrészt fizetnek ezért a látványért, másrészt pedig képesek volnának meghalni a csapatukért. Én szeretek a semmiből építkezni, ugyanakkor messzemenően nem vagyok elégedett azzal, ha csak futball van, felismerhető stílus – eredmény nélkül. Mi Hollandiával háromszor lettünk majdnem világbajnokok. Majdnem – és ez kevés. Ugyancsak cél, hogy alkossunk extra kvalitású magyar játékost. Böde Dániel fejlődése például számomra roppant értékes. Mert szép, és a Fradi vonzerejét mutatja, hogy Muhamed Besicet, Julian Jennert, Leonardót ide lehetett csábítani.

– Pardon, nem inkább az önét?
– Nem. Választásuk a klub tradíciójának, ismertségének szólt, hogy amikor a youtube-on bepötyögték a Ferencváros nevet, látták, milyen fanatikus szurkolótábor hajtja. Ezért igazol hozzánk Arsenio Valpoort, miközben több egyesület is pályázott rá. De rajtuk kívül kellenek magyar tehetségek

– Vass Ádám …
– …, hogy őket félreállítsam, a legjobb kell.

– Így azért nem lesz könnyű.
– Nem.

– Mit tart egy klasszis legfőbb ismertetőjegyének?
– Hogy helyzetet teremt, amit képes gólra váltani. Ez a legfontosabb. Nálunk csupán Böde Dániel volt erre képes.

– Azaz egyetlen ilyen játékosa van csupán?
– Most csak egy.

– Ezen túl mi hiányzott a Fradiból ahhoz, hogy nemzetközi kupaselejtezőt érő helyen finiseljen?
– Az önbizalom. Egykor a magyarok uralták a futballvilágot, hát miért nincs önbizalmuk? Persze ha a hatvanadik percben elfáradok, ha szemben a kapussal elhibázom a ziccert, éppenséggel nem nő az egóm, nekem szakvezetőként az a feladatom, hogy a labdarúgót valamennyi téren megpróbáljam fejleszteni. Visszahallottam lekicsinylő megjegyzéseket, hogy „milyen tréner ez a Moniz, hogy ott sprintel a játékosaival, meg cseleket mutat be”. Sokak szerint ugyanis az a jó edző, aki az állát simogatva áll a pálya szélén, miközben sejtelmesen, titokzatosan réved a semmibe. Szerintem meg nem ez az ismérve a jó edzőnek. Hanem hogy képes-e a legjobbat kihozni a játékosaiból. Ez volna a kötelessége. Márpedig eltökélt szándékom, hogy hagyjak valamit magam után.

Három mester. Ricardo Monizt arra kértük, nevezze meg edzőideáljait.
– Sir Alex Ferguson: „Az elnyűhetetlenségét ugyanannyira kedveltem, mint hogy csapatával azt sugározta, élvezd a játékot, élvezd a futballt. Pedig ez stresszes munka.”
– Guus Hiddink: „Azt bírom benne, hogy ki tud kapcsolni. Elmegy golfozni, és elfelejt minden mást. Én nem tudok kikapcsolni.”
– Johan Cruyff: „Szeretem azokat az edzőket, akik a nap 24 órájában a futballal foglalkoznak, és az egyéniségeket is. Cruyff egy iskola megteremtője.”

forrás: NS nyomán