Érdekes megfogalmazása annak, hogy hátulról, szánt szándékkal lábra ment a cseh hentes… – a Fradi elleni aranycsatákra emlékeztek vissza a Rába partján.
A Rába ETO nagy menetelésének egyik állomása volt a Ferencváros legyőzése 1981 őszén – Győrött Szabó Ottó góljaival 2-0 -, akkor azért még kevesen gondolták, hogy fél évvel később a két csapat a bajnoki aranyéremért játszik majd az Üllői úton. És ott is az ETO nyer. A szuperrangadón 1982 áprilisában a Rába ETO az Üllői úton 4–3-ra legyőzte a Ferencvárost, ezzel – bár két forduló hátravolt – tulajdonképpen megszerezte a bajnok címet. „Napjainkban is előttem van az a nap. Akkoriban a mérkőzés délelőttjén is tartottunk edzést, amikor odalépett hozzám Verebes Józsi bácsi és azt mondta: ‘Te fogod Szokolait’. Tele voltam önbizalommal, visszakérdeztem: ‘Ki az a Szokolai?’ A mester erre biztatóan megveregette a vállamat. Esős időben nagyon jó iramú meccset játszottunk. A szünetben Verebes József cserélt, Csonka helyett a nem teljesen egészséges Burcsa állt be – aki szinte az első labdaérintésére gólt lőtt – én pedig kikerültem a jobb oldalra, Pölöskei mellé. Később Szentes góljával megszereztük a vezetést, amikor eljött a hatvanötödik perc: Beles röviden adott haza, megszereztem a labdát és egyedül vezettem kapura. Át akartam emelni a kifutó Zsiboráson, de a kapus testén továbbperdült, utána futottam és egy méterről az üres kapuba lőttem. A sípcsontomról azonban majdnem fölévágódott a labda, mert egy gödörben éppen felpattant előttem… A végén négy-háromra nyertünk és fantasztikus ünneplésben volt részünk” – emlékezett korábban Szijártó László, akinek ez volt az egyetlen NBI-es gólja.
A naptárak 2013. május 12-ét mutattak, amikor az ETO a Ferencváros elleni 1-0-s győzelemmel, 30 esztendő után lett újra bajnok. Tizenháromezer néző tombolt a lelátón. Vajon megismétli-e önmagát a futballtörténelem most vasárnap, a bajnoki döntőnek is beillő ETO – FTC rangadón? A 2013-as találkozó nemcsak az aranyérem miatt maradt emlékezetes. Ez volt az a meccs, amikor a szünetben Vincze Ottó megkérte Görbicz Anita kezét, és az a drámai pillanat is, amikor Leonardo, a Fradi kiismerhetetlenül cselező játékosa bokatörést szenvedett. Három kiállítás, győri ünnep és ferencvárosi szomorúság – így vonult be a történelembe az a májusi nap. A helyzet akkor, 2013-ban jóval egyszerűbb volt, mint most. A bajnoki címért folytatott versenyben a rivális Videoton vereséget szenvedett a Debrecentől, így a győriek azzal a tudattal léptek pályára az FTC ellen: ha győznek, övék az arany. Harminc esztendő után! Völgyi Dániel – akit a közelmúltban sok százezer televízió néző láthatott a nagy sikerű Kabát FC című reality műsorban, mint az Albániában „túrázó” csapat tagja – azon a bizonyos 2013. májusi találkozón győztes gólt szerzett. Ezzel örökre beírta magát az ETO futballtörténelmébe. – Emlékszem, milyen feszült hangulatú meccs volt az. A lelátón 13 000 néző, a hangulat felejthetetlen, és mi tudtuk, hogy győzelemmel bajnokok leszünk. Amikor a meccs hatvanadik percében, gól nélküli állásnál tizenegyeshez jutottunk, én álltam a labda mögé. Végigfutott bennem, hogy mekkora tétje van ennek a büntetőnek, hogy ez a gyönyörű város és a rengeteg szurkoló milyen régóta vár egy ilyen sikerre. És a klubnak akkor olyan tulajdonosa és vezetőedzője volt, mint Tarsoly Csaba és Pintér Attila, akik főszerepet vállaltak a nagy menetelésben – mondta Völgyi Dániel. – Jova Leventét becsapva a hálóba lőttem, s akkor talán én voltam a legboldogabb ember a világon. Aztán két perccel később kiállítottak. A Fradi csatára, Böde Dani eljátszotta, hogy a levegőben megütöttem. Később csapattársamat, Marek Strestíket is idő előtt küldték az öltözőbe, mert egy szerencsétlen mozdulat következtében eltörte Leonardo bokáját. Marek nem sokkal később ott ült mellettem a lelátón és sírt. Mi ott szurkoltuk ki a meccs végét és a győzelmet. Az ETO fontos szerepet játszik az életemben, de most mégsem merem azt mondani, hogy a Győr nyeri a vasárnapi meccset. Inkább döntetlent várok, és majd az utolsó három forduló dönt a bajnoki címről. Csak azt sajnálom, hogy az ETO omladozó, veszélyessé váló stadionja miatt most nem lesznek, nem lehetnek annyian, mint a mi időnkben.
