Magabiztos győzelem a bajnokságban – Manhercz Krisztián és Nyéki Balázs értékelt a meccs után.

Férfi vízilabda, OBI, középszakasz, 5. forduló
Ferencváros 20-12 Szolnoki Dózsa
Negyedek: 4–3, 4–3, 7–3, 5–3
Gólok: Manhercz 4, Jansik 3, Vigvári 3, Argiropulosz 2, de Toro 2, Fekete 2, Vismeg 2, Lugosi 1, Vámos 1

Beszámoló: Fradi.hu

Manhercz Krisztián

Jó újra együtt lenni a fiúkkal. A csapat nagy része kint volt a Világkupán, ma reggel találkoztunk velük először. Azt gondolom, hogy azért dinamikában, élességben látszott, hogy a csapat nagy része hét nap alatt hat mérkőzést játszott múlt héten. Azt is mondhatom jó szívvel, hogy talán nem a legélesebb mérkőzésünk volt, de szerencsére így is nagyon sok energiát tudtunk beletenni. Ennek köszönhetően egy nagyon jó Szolnokot tudtunk egy nagyon jó második félidei játékkal megverni. Be kell építenünk ezt a mérkőzést is a szezonba olyan szempontból, hogy egy hét múlva Olaszországban játszunk a Reccóval, szombaton még megyünk Szegedre. Most már tényleg az a periódus jön a bajnokságban, amire szeptember-október-novemberben készülünk, de most kell majd a legélesebbnek lenni.

Nyéki Balázs

A 12 kapott gól az nyilván nem kevés. Mindig beszélünk a modernebb vízilabdáról, de nem szabad emögé bújni. Tény és való, hogy azért a visszatérők a Világkupáról most kezdték el az edzéseket délelőtt, ráadásul egy kemény konditermi edzésük volt. Úgyhogy nem az volt a hangsúlyos, hogy a Szolnokot a lehető legjobb játékunkkal nagyon magabiztosan megverjük, de nyilván fontos volt, hogy három pontot szerezzünk, mert egyrészt a Ferencvárosnál ez az alap, a másik része pedig az, hogy a bajnoki elődöntőben találkozhatunk velük és nem mindegy, hogy milyen eredménnyel indulunk el. Úgyhogy fontos volt a győzelem, sok gólt kaptunk, de érezhető volt a játékosokon a fáradtság, és érezhető volt az, hogy nehezen tudnak felpörögni a meccsre. Úgy folydogált a részünkről a mérkőzés, a Szolnok pedig jól beleállt, ezért elég nyögvenyelős lett az eleje. Ott az időkérés után azt gondolom, hogy tudtunk egy picit váltani és agresszívebben játszottunk, aztán pedig szép lassan felőröltük a Szolnokot. Összességében azzal elégedett vagyok, hogy magabiztos a győzelem, hogy nem sérült meg senki és hogy a játékosok profin álltak ahhoz, hogy mennyi pihenőt kaptak, érezhetően a hat meccs az benne van a karokban. Mondtam már a játékosoknak is a megbeszélésen a meccs előtt, hogy amennyire tudunk, készülünk a Reccóra. Jó lenne megverni őket idegenben, de ez volt az a mérkőzés, amikor együtt tudtunk igazándiból lenni, a következő napokban fogunk edzeni együtt, gyakorolni. A Szeged ellen nem ugyanezzel a játékoskerettel megyünk, egy-két fiatal lehetőséget fog kapni, meg is dolgoztak érte. Egy-két idősebb játékosnak, vagy nem annyira idősnek, akik a Világkupán voltak, nyilván szükség van egy picit arra, hogy mentálisan feltöltődjenek, mert az a hat meccs az nagyon sok ezalatt az időszak alatt. Ha két hét alatt lenne, akkor is sok lenne, így meg aztán extra sok. Biztos vannak olyan játékosok, akik maguktól jelentkeznének most, hogy nem ártana nekik a szombati mérkőzést kihagyni. Ettől függetlenül fognak ők edzeni szombaton, ráadásul nem is olyan könnyű edzésük lesz, aztán vasárnap pihenő, hétfőn meg utazunk már Reccóba. Úgy próbáljuk valahogy összetenni a csapatot, meg a frissességet, hogy mindenki egy kicsit kapjon is, játsszon együtt a csapat, és tudjunk azért gyakorolni is a következő mérkőzésre. Az edzések mellett a regenerálódás az nyilván hangsúlyos lesz.