Hajnal Tamás és Papp Bence árult el újabb részleteket Tóth Alex Premier League-be való átigazolásáról.
Hajnal Tamás
Nem titkoljuk, hogy nekünk a célunk az lett volna, hogy csak nyáron engedjük el Tóth Alexet. Éppen hogy berobbant, fél évet játszott tavasszal, aztán most ez volt a második félév, és ilyen gyorsan elveszíteni egy ilyen értékes játékost – itt a minőségére és az emberi kvalitására gondolok, nem pedig, hogy mennyiért adtuk el, és hogy milyen fontos láncszeme volt már most a csapatnak. Tehát szerettük volna mindenféleképpen nyárig megtartani. És erről is beszéltünk még december végén, a két ünnep között találkoztam vele és Bencével, az ügynökével. Próbáltam ilyen irányba terelni, hogy ne legyen türelmetlen, a téli átigazolási időszak az nem a legideálisabb, és nyáron majd több csapat közül választhat. Akkor még nem volt konkrét ajánlat az asztalon. Akkor nyugodtnak tűnt a helyzet, úgy nézett ki, hogy jó, Alex maradni fog. Ez még december vége, illetve január első napjai voltak. Aztán tíz nappal később meg teljesen máshogy alakult a helyzet. A mi fejünkben az volt, a tárgyalásokat is úgy kezdtük, hogy mi szeretnénk, hogy nyárig maradjon. Lisztes Krisztián esetében is csináltunk hasonló dolgot, akkor ő még egy teljes szezont itt maradt. Mondtuk, hogy jó, itt ezt a felet még, megköthetjük az üzletet, nem probléma, de szeretnénk, ha maradna. Az angolok kijelentették, hogy nem, nekik most azonnal kell. Ha valaki ekkora összeget kifizet egy játékosért, akkor onnantól kezdve neki is van szava a történetben. Utána még az is volt, hogy legalább a januári meccsekre szeretnénk még itt tartani, de sajnos ott is nagyon egyértelműen mondták, hogy akkor nem, persze nagyon fontos célpont volt Alex, de azért nem csak egy játékosban gondolkoznak. Kommunikáltuk amúgy a Bournemouth felé is, hogy miért van ennek ilyen jelentősége, hogy rendben van, hogy mi most nagy összeget kapunk érte, de a másik oldalán ezzel kockáztatjuk a szakmai céljainkat is, illetve a magyarszabálynak való megfelelést is, ami szintén nagyon negatív hatással lenne ránk. De ez őket azért, nem azt mondom, hogy nem érdekelte, mert tisztában voltak vele, meg elfogadták, de mondták, hogy ha ez így van, akkor nekik más irányba kell gondolkozniuk. Nagyon sok intenzív órát töltöttünk ezzel, hogy a klub szempontjából mi lehet a legjobb döntés, természetesen figyelembe véve, hogy Alexnek mi a kívánsága és hogy mit szeretne, és mik az ő karrierjének szempontjai. És igen, abban a helyzetben kockázatosabbnak tűnt, hogy azt mondtuk, jó, akkor vigyük végig ezeket a tárgyalásokat, és ha azt megkapjuk, amit szeretnénk, akkor beleegyezünk, tudva azt is, hogy jelentős kockázatot vállalunk. Végül Alex egyéni karrierjét, illetve az egész magyar labdarúgást is figyelembe véve, a következő fiatal tehetségeknek a lehetőségeit, amit egy ilyen átigazolás jelenthet, illetve adhat neki a jövőben, úgy gondoltuk, hogy ez a legjobb, legfelelősségteljesebb döntés a részünkről. Alex személye unikális mindenféleképpen. Ritkán találkozni egy ilyen fiatalon ennyire tiszta, ennyire szerény, ennyire jó gondolkozású fiatalemberrel. És persze azért tudod, ha a Premier League-be mész, akkor nem kell nagyon az anyagi rész miatt aggódnod, hogy az nem lesz megfelelő. De igen, neki tényleg az volt lényeg, hogy szakmai projekt. A Galatasaray több pénzt ajánlott, utolsó pillanatban jött a Benfica is és több pénzt ajánlottak ők is, de tényleg szakmai szempontból is az volt az elsődleges Alex számára, meg nekünk is, hogy közösen a legjobb szakmai utat válasszuk. A szakmai fejlődése ahogyan történt, remélem, hogy lesznek majd még a jövőben játékosok anélkül, hogy ilyen nyomást helyeznék bárkire is. De abban a folyamatban, ahogy őt építettük, ahogy a saját utánpótlásunkon belül a Talent-programon keresztül beépítettük a felnőtt labdarúgásba, korán az NBIII-as csapatba, aztán Soroksáron a kooperációval, de már folyamatosan a felnőtt csapat tagjaként, fizikális szempontból úgy fel volt készítve, hogy az első évben 58 mérkőzést tudott játszani. Szóval az hihetetlen szám, ami azért volt lehetséges, mert az előtte lévő években ilyen szisztematikus munkával fel lett építve. És kellett hozzá az is, hogy Robbie, mint vezetőedző, meglátta benne ezt a potenciált, felismerte ezt a tehetséget benne és megadta a lehetőséget neki. Magyarországon azért ez egy kulcskérdés. Az én véleményem, hogy nem hiszem, hogy Horvátországban, Szerbiában vagy a környező országokban sokkal nagyobb tehetségek lennének, de valahogy itt Magyarországon mi mindig egy kicsit óvatosabbak vagyunk, hogy mikor tesszük be, hogy mikor adunk lehetőséget, és hogy mindig még keressük, hogy miben nincs kész. Nem pedig azt, adott esetben lehet, hogy nagy kockázatot is vállalva, de bedobjuk a mélyvízbe. Alexnél is lehetett volna ez, ha Robbie nem dobja be így a mélyvízbe. Persze, ha nincs felkészülve rá, akkor probléma lehetett volna, de lehet, hogy ez soha nem derül ki, és akkor nem tartana most ott, ahol van. Gondolkozásban szerintem itt Magyarországon sokat előre kell, hogy lépjünk. És vannak erre kimutatások is, hogy az U19-es korosztályú játékosok – összehasonlítva más országokkal – nagyon kevesen játszanak az NBI-ben, az U21-es szintén. Már van javulás, de még mindig előre kell lépni. Mi épp ezért támogatjuk is mindig, mint Fradi, hogy a fiatal perceket próbáljuk növelni, mert abban van a jövő, és abban sokat lehet előre lépni.
Papp Bence, Alex menedzsere a Magyar Nemzetnek adott interjút:
– Tóth Alex az első játékosai között szerepelt, amikor még csak 15 éves volt. Hogyan indult a kapcsolatuk?
– Amikor elindítottam az ügynökséget, igyekeztünk felépíteni egy komoly, saját adatbázist. Ide feltöltöttük a mérkőzésriportjainkat, így rengeteg játékosról voltak információink. Alexről már három nagyon erős riportunk volt, és terveztük a megkeresését, amikor felhívott egy barátom, hogy az egyik ismerőse menedzsert keres. Megadta az édesapa számát, hogy beszéljünk vele. Amikor kiderült, hogy Alexről van szó, összeértek a szálak. Már akkor, tizenöt évesen ugyanazt láttam a szemében, mint amit most is: egy koncentrált, érett, őszinte, jó kisugárzású srác, aki szeretné élvezni, amit csinál. Semmi sem változott.– Legalább három sorsfordító pillanat biztosan volt Tóth Alex pályafutásának korai szakaszában, amelyek nélkül ma aligha lenne Premier League-játékos. Vegyük az elsőt, amikor a Honvéd utánpótlásában tett kitérő után visszatért a Fradihoz.
– Nagyon örülök, hogy így történt, mert szerintem a Honvédban sajnos tönkrement volna. A jó családi háttér, az áldozatkész szülői támogatás, az utánpótlásedzők, a menedzser, aki a helyes irányba visz, a megfelelő közeg mind szükségesek ahhoz, hogy a főszereplőből főhős lehessen. Sokszor azonban eszméletlen dolgokat kell nagyon fiatal játékosoknak is megélniük, amik miatt elfordulhatnak a sportágtól. Sok Tóth Alex veszhetett el a magyar futballban. Az egy dolog, hogy a Honvédnál akkor nem láttak potenciált benne, de még visszataszító stílusban is beszéltek a szülőkkel. Hála a Jóistennek, ők jó döntést hoztak, és még éppen időben visszakerültek a Ferencvároshoz.– Kihallani a felháborodást a hangjából.
– Tudnék erős jelzőket mondani. Az a furcsa a futballban, hogy ha valaki rosszul dolgozik, a végén akkor is kereshet pénzt, mert közben mások meg jó munkát végeztek. A FIFA szolidaritási hozzájárulásának köszönhetően a Honvéd is részesül Alex Premier League-be igazolása után, mert ott is eltöltött két évet. Ha majd viszek oda játékost, ezt azért megjegyzem.– Visszatérve Tóth Alex sorsdöntő pillanataihoz: a második a búcsú a futsaltól, ami végigkísérte a gyerekkorát.
– Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, Brazíliában a futsal szerves része a futballisták képzésének. Alex lábaiban ennek is köszönhetően eszméletlen mennyiségű labdaérintés volt kis korától kezdve. Az ugyanakkor kulcsfontosságú volt, amikor a Fradi utánpótlásában Korolovszky Gábor lett az edzője, és ő azt mondta neki, hogy nincs több futsal. Addigra kis területen, rövid passzos játékban, döntéshozatali sebességben már magas szintre jutott, de nagyon kellett, hogy ne szűküljön bele a futsalos gondolkodásmódba. Koró bá megmondta neki, hogy nincs más dolga, mint a pályán tőle legtávolabb lévő csapattársat figyelni, és eljuttatni hozzá a labdát. Megtanult hosszú labdákban is gondolkodni, ezáltal vált olyan komplex középpályássá, ami miatt a Premier League-ben is felfigyeltek rá.– Amikor már topligás klubokkal hoznak hírbe egy futballistát, előtérbe kerül a menedzser szerepe, de milyen láthatatlan munkát kellett elvégezni a háttérben az elmúlt öt-hat évben?
– Élénken él bennem, amikor Alex először a Fradi NBIII-as csapatába került, és hosszú idő után újra fizetnem kellett azért, hogy élőben lássam futballozni egy játékosomat. Megvettem a belépőt, és elkezdtük intenzíven előkészíteni Alex átvezetését a felnőtt futballba. Egy menedzser feladata nem merül ki a szerződések letárgyalásában, fel kell építenie a játékosprofilt. Legelőször 2023. október 5-én ajánlottam őt külföldre, egy belga élcsapathoz. Nem azért, hogy másnap leigazolják, hanem azért, hogy amikor eljön a megfelelő pillanat, ne akkor kelljen bemutatnom, ki az a Tóth Alex. Az elmúlt egy évben, amikor ő a teljesítményével feltette a habot a tortára, addigra már szerepelnie kellett a nevének az étlapon. Tudni kell, hogy a klubok milyen profilt keresnek, milyen döntési mechanizmussal dolgoznak, kinek, mit és hogyan kell prezentálni. Nem elég bekopogtatni az ajtón, el kell érni, hogy be akarjanak hívni.– A harmadik sorsfordító pillanat: Robbie Keane büszkén meséli, hogy a Fradi tavaly januári edzőtáborában meglátott valamit Tóth Alexben, és nem hagyta, hogy távozzon. Igaz, hogy a Kecskemét a Spanyolországba igazoló Nikitscher Tamás helyére vitte volna, de mivel az ő ügye elhúzódott, addig Tóth sem mehetett, és csak ezért volt ott abban az edzőtáborban?
– Való igaz, hogy az az átigazolás elhúzódott, de nem ez volt a valódi ok. Kimondom őszintén, mert hihetetlen: a kecskeméti stáb nem volt biztos benne, hogy azt a százalékos fix játékpercet, amit kértünk, biztosítani tudja neki. Itt vissza kell kanyarodnunk kicsit az időben. Alex már 2023-ban, Sztanyiszlav Csercseszovnál debütált az NBI-ben, 2024-től pedig teljesértékű tagja volt a Ferencváros első keretének. Dejan Sztankovics menesztése után, amikor Leandro volt a megbízott edző, kezdő volt az Újpest elleni derbin, és megmutatta, hogy készen áll a feladatra. Utána jött Pascal Jansen, aki nem számolt vele. Mi kategorikusan kijelentettük, azt szeretnénk, hogy a Fradiban futballozzon, de ha ezt az edző nem akarja, akkor csakis komoly játékgaranciával mehet máshová. Ehhez Hajnal Tamás is ragaszkodott, aki sportigazgatóként látta a potenciált benne.– Közben Pascal Jansent kivásárolta az FTC éléről a New York Red Bulls.
– Igen, pont aznap reggel érkezett a hír, amikor délután Tamással egyeztettünk volna Alex helyzetéről. Egyből felhívtam Alexet, hogy „figyelj, Ali, szerintem tudom a válaszodat, de mondd el, hogy most mit szeretnél!”. Csak annyit felelt: „Bence, bárki lesz az új edző, én kezdő leszek a Fradiban.” Ebben maradtunk.– Robbie Keane érkezett, akinek az irányítása alatt szinte azonnal alapember lett, hamarosan a válogatottba is bekerült. Óriási volt a kontraszt Pascal Jansen után.
– Robbie Keane-nek rengeteget köszönhet az egész magyar futball. Nálam a legnagyobb hatást gyakorolt külföldi edző itthon az elmúlt tizenöt évben. A maga módján Pascal Jansen is hozzátett Alex pályafutásához. Azzal, hogy nem adott neki lehetőséget, még inkább megerősítette fejben. Persze néha legszívesebben ordítottam volna… Sőt 2024. december elsején, amikor Tatabányán néztem Alit, ahogy próbált labdába érni egy borzalmas színvonalú, gól nélküli BVSC–Soroksár mérkőzésen, ki is fakadtam a lelátón, hogy könyörgöm, mit keresünk mi itt egy ilyen játékossal?– Kevesebb mint tizennégy hónappal később a Bournemouth színeiben a Liverpool ellen debütált a Premier League-ben.
– És az egyik első mondata az volt utána, hogy a Liverpool ellen könnyebb volt labdához érni, mint akkor a BVSC ellen. Ott folyton a levegőben volt a labda, nem volt egymás után két passz a földön rossz átvétel vagy szabálytalanság nélkül. Ha ott a tatabányai lelátón, valaki azt mondta volna nekem, hogy 2026-ot már a Premier League-ben kezdi, akkor megkértem volna, hogy menjen el a sarki patikába, és írasson fel magának valami gyógyszert. Ma viszont már azt mondom, hogy akinek van hite a Jóistenben és van hite magában Alexben is, annak fel kell készülnie arra, hogy ő a lehetetlennek tűnő dolgokat is képes megcsinálni.




