Dénes mellett a hosszú idő után visszatérő Botka Endit kérdezték a tegnapi kupameccs után.
Botka Endre
Igen, sajnos körülbelül hat hónap után tértem vissza, nem számoltam át. Katasztrófával felérő volt nem csak ez a fél év, hanem az utóbbi egy-másfél év, inkább tragikus, mint sikerekkel teli. Volt egy műtétem is, előtte meg a kínlódás, hogy hol tudtam játszani, hol nem ezzel a sérüléssel. Hála Istennek ez már a múlté és próbálok hasznos tagja lenni a csapatnak. Számítottam rá nyilván, hogy lesz szerepem a mérkőzésen, ha hamar gólt tudtunk szerezni. Az első félidőben már eldőlt a mérkőzés. Örültem, hogy újra játszani tudtam. Elég hosszú idő után ez már azért fontos volt. Egyébként beszállni egy mérkőzésbe mindig nehezebb, mint kezdeni vagy akár a félidőben bejönni, de ezt is meg kell oldani. Szünetben azt beszéltük, hogy az az elsődleges, hogy akiknek játékhiányuk van, azoknak kell minél többet játszani, így kaptam én is harminc percet. Pont a végén volt, hogy én jobbra fordultam, arra akartam indítani, akkor hallottam, hogy a Dénes ordibál, hogy inkább balra. Meg is fordultam gyorsan. Nyilván megvan az a kapocs, hiszen lassan 10 éve játszunk együtt, többet vagyok a Dénessel, mint a családdal… Jó volt a pályán, minél több percet szeretnék ott tölteni ahhoz, hogy minél hamarabb visszarázódjak. Most ezen dolgozom, hogy ez meglegyen.
Dibusz Dénes
Most már azért több mint három hete edzek a csapattal. Meg tudtuk úgy oldani az ujjamat, hogy ne gátoljon a védésben, szóval készen álltam. Örülök, hogy kapott gól nélkül sikerült lehozni ezt a – mondjuk így – visszatérő mérkőzést. A legfontosabb az volt, hogy a csapat továbbjusson, szerencsére ezt most magabiztosan hoztuk, nem kellett úgy izgulni a végsőkig, mint a hétvégi találkozón. Örültem neki, hogy egy ilyen mérkőzésen tudtam visszatérni. Az jelentette a különbséget a két meccs között, hogy berúgtuk a helyzeteket az első félidőben. Vasárnap is ott voltak a lehetőségek: voltak kapufák, az ellenfél kapusa nagyszerűen védett, nem sikerültek azok az utolsó momentumok. Szerencsére ez most az első félidőben többnyire a helyén volt és nagyon jó százalékkal használtuk ki a helyzeteinket, a mérkőzést pedig kontroll alatt tudtuk tartani. Beszéltük amúgy Endivel az elmúlt napokban, hogy majd együtt visszatérünk itt szerdán, és akkor remélhetőleg mindkettőnknek ad egy lökést ez, meg szeretnénk a csapat segítségére lenni. Nyilvánvalóan a magyar játékosok között mindig erősebb a kapcsolat. És jó néhány éve vagyunk a Fradiban, azért sok mindent megéltünk együtt az Endrével, én is igyekeztem őt hátulról támogatni, segíteni a kommunikációval. Kicsit szerintem hallatszik, hogy be is rekedtem, de összességében rendben volt, örültünk annak, hogy újra pályán lehettünk.
