Józsi bácsit kérdezték a Kazincbarcika elleni bajnoki előtt.
Mucha József
Egyre élesebb a verseny a bajnokság véghez közeledve, muszáj nyerni. A kötelező győzelmek nagyon nehezek tudnak lenni, s bár semmiképpen sem akarom lebecsülni a kazincbarcikaiakat, többgólos győzelmet várok a csapatunktól. Nem kérdés, melyik az erősebb gárda, és mert az aranyérem szempontjából minden pontnak és győzelemnek jókora értéke van, tilos pontot veszíteni ezen az összecsapáson. Azt várom, hogy a közönséget kiszolgálja a csapat, és nemcsak megszerzi a győzelmet, hanem élvezetes, gólra törő játékkal, helyzeteket kialakítva futballozik vasárnap. A vendégek dicséretesen küzdenek, de a Ferencváros ezúttal is a bajnoki címre tör, ehhez pedig le kell győznie az ellenfelét most is. A Ludogorec elleni Európa Liga továbbjutás mentálisan sokat adhatott a társaságnak, nagy siker ez. Akik hét közben keveset vagy egyáltalán nem játszottak, most lehetőséget kaphatnak, és azt várom, motiváltan, sikerre éhesen lépjenek pályára – egyértelmű hazai győzelmet várok. És azt is mondhatom: meglátjuk, mit hoz a mérkőzés… Erős közepesen vagyok, ennél rosszabb ne legyen soha! Elvesztettem a jobb szememet, és sajnos ez nem csak az oldalt jelzi: az volt az erősebb, a bal nagyjából hatvan-hetven százalékos. Emiatt szemüvegre van szükségem, de szerintem abban sokkal okosabbnak nézek ki, mint amilyen valójában vagyok. A jókedvem? Amikor este egyedül vagyok, el tudok keseredni, miért történt ez velem, de a kórházban azt mondták, bele is halhattam volna, de én úgy döntöttem, inkább életem végéig itt maradok. Nem segítek magamon az önsajnálattal, ezért azt mondom, ha kérdeznek: mesterlövész nem leszek, dartsversenyen sem indulok, a céllövöldét is elkerülöm. Az egyik szemem sír, a másik nevet, de nekem már csak az utóbbi van meg, ezért sincs értelme szomorkodni… Az idén leszek hetvenöt, megszokni nem lehet ezt az egészet, inkább alkalmazkodom a körülményekhez.
