Az utolsó fordulóra már csak az a kérdés maradt nyitva, hogy csoportelsőként megyünk-e tovább – Gurisatti Gréta és Matajsz Márk értékelt a tegnapi meccs után.

Női vízilabda, Bajnokok Ligája, csoportkör, C-csoport, 5. forduló
Ferencváros 16-13 Rapallo Pallanuoto
Negyedek: 4-0, 3-2, 6-5, 3-6
Gólok: Gurisatti 5, Bonca 2, Keszthelyi 2, Plevritu 2, Szilágyi 2, Farkas 1, Hertzka 1, Vályi 1

Beszámoló: Fradi.hu

Gurisatti Gréta

December eleje-közepe felé játszottunk utoljára együtt tétmérkőzést, aztán a válogatottak elmentek, mi az ifikkel edzettünk együtt, ami nyilván más szint, más sebességen mozognak, de nagyon ügyesek. Most egy hetünk volt felkészülni erre a mérkőzésre, nagyon jó volt már az első edzésen azt érezni, hogy mindenki úgy jött le, hogy tudta, a hétvégén van egy fontos meccsünk és ennek megfelelően nagyon jól mentek a gyakorlások, tök jó volt a hangulat. Egy kicsit talán annak is köszönhető így a vége, hogy az elejét nagyon odatettük, mind fejben, mind fizikálisan, és így a végén talán egy kicsit előbb kezdtünk el kiengedni, mint kellett volna. A továbbjutás vagy a pontok szempontjából igazából mindegy, hogy hány góllal nyertünk, nyertünk és ez a lényeg. Még egy BL-meccsünk van, azt azért valószínűleg behúzzuk a németek ellen.

Matajsz Márk

A cél, amit kitűztünk, a győzelem, az sikerült, és fontos volt ez a mérkőzés. Az első két negyedben kaptunk 2 gólt, utána 11-et, ezen azért van még mit dolgozni. De az is látszott, hogy rég játszottunk együtt, december 13-án volt az utolsó BL-meccsünk, azóta szanaszét volt a csapat. Egy nagyon jó Rapallót sikerült legyőzni korábban Olaszországban és most itthon is. Ez a lányokat dicséri, jól játszottak, küzdöttek. A 16 lőtt gól az önmagáért beszél. Nyilván a védekezés egy picit a végére szétcsúszott, ahogy fáradtunk, kezdünk dekoncentráltak lenni. Noa beteg volt, emiatt nem volt igazi centerünk, mindenkinek be kellett menni, ott azért el is fáradtunk rendesen. De összességében Bogival az élen hátul, mert ő nagyokat védett, maximálisan elégedett vagyok, és gratulálok a csapatomnak. A végén kértem egy időt idézőjelbe téve, indokolatlanul, egy picit úgy számon kérve, hogy mi ez a dekoncentráltság, figyeljünk oda. Voltak olyan könnyű gólok, amik nem férnek bele semmilyen szinten. Gondolok itt egy centergólra, lefordulásokra. De látszott az a kéthónapos szünet, idézőjelbe téve kihagyás. De nincs idő semmire, mert kedden jön az UVSE. Az utolsó BL csoportmeccs sem lesz egyszerű, az a Spandau sem rossz csapat. Megtiszteljük őket, mindent bele fogunk tenni, hogy megverjük őket. És utána a csoportelsőség mivel járhat, azt majd meglátjuk. Lehet számolgatni, jöhet szembe egy Sabadell is, ami nem egyszerű. Nem szabad ennyire előre menni, meccsről meccsre kell gondolkodni.