Bemutatjuk mai ellenfelünket, a Nottingham Forestet.

Nottingham a Trent folyó partján fekszik, a terület a paleolitikus kor óta, maga a mai Nottingham pedig a kilencedik század óta lakott – egy Snot nevű szász törzs telepedett le ott, az eredeti név, Snotingaham annyit tesz, hogy a Snotok otthona és a csipkekerület területén éltek. A településen 920 körül építették az első hidat a Trenten keresztül. Bár korábban is volt egy kisebb erődítmény a helyén, a nottinghami vár a tizenegyedik században épült. A település a norman hódítás után készült “Domesday Bookban” (Ítéletnapi könyv, a Vilmos által elrendelt összeírás/népszámlálás eredménye) is szerepel, még Snotinghamként – a település nevéből az „s”-t épp norman hatásra hagyták el.

Még Snotingahamként a térképen

A 12. században épült meg a Szent Péter templom és Nagy Britannia legrégebbi fogadója, kocsmája, a vár alá ásott Ye Olde Trip to Jerusalem, azaz A régi út Jeruzsálembe, amely nevével a keresztes hadjáratoknak állít emléket. Azt persze érdemes megjegyezni, hogy számtalan kocsma állítja magáról, hogy a legrégebbi az Egyesült Királyságban, a Ye Olde Trip is „csak” a 15. századtól működik igazolhatóan.

A 14. században a lakosság 60%-a veszett oda a pestisnek „köszönhetően”, és megépült a ma is álló Szent Mária templom, valamint a város első kórháza is. 1642-ben a városban üzent hadat a parlamentnek I. Károly, ezzel útjára indítva az angol polgárháborút, mely 9 év után a parlamentaristák győzelmével zárult. Ugyanebben a században nyílt meg a város első bankja, az egyik első nem londoni bank az országban.

This slideshow requires JavaScript.

A 18-19. század és az ipari forradalom jelentősen megnövelte a város jelentőségét. A csipkeipar, a harisnyagyártás, a dohányipar fontos központja lett Nottingham, megnyílt a helyi tőzsde is. A 19. század elején már gázvilágítás volt a városban és 1839-ban megérkezett a vasút. A gazdagság persze nem volt mindenkié, a városban hatalmas nyomornegyedek voltak, egy kormányzati vizsgálat során az ország legrosszabbjának találták Nottinghamet. A csipkeipart egy tervezőiskola segítette (ez ma egy ipartervezési egyetem), a 19. század végén megnyílt a városi egyetem is. A 20. században a csipkeipar kezdte elveszíteni jelentőségét, a három legnagyobb munkáltató a John Player dohánygyár, a Boots – Britannia legnagyobb háztartási bolt/drogéria hálózata – és a Raleigh Bicikligyár lett.

A második világháború során a németek két nap alatt 4500 házat bombáztak le, 140 ember hunyt el. A háború vége után a textilipar teljesen bedőlt, a John Player is bezárta gyárát a ’80-as években. A városban a gyógyszeripar azonban jelentős maradt, a nottinghami egyetemen fedezték fel az Ibuprofent, amely az egyik legtöbbet használt, nem vényköteles gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító napjainkban is.

A Szent Mária templom a bombázás után

Természetesen, ha Nottingham, akkor nem hagyhatjuk ki a város leghíresebb fiát, Robin Hoodot. Hogy Robin létezett-e vagy sem, azt a mai napig nem tudni biztosan, az első róla szóló írások a 13. századból valók, amikor egy Robert Hodtól elkobozták 32 shillinges vagyonát, száz évvel későbbi feljegyzések pedig már egy bizonyos Robert Hoodot és Little Johnt emlegetnek. Könnyen lehet, hogy Robin Hood legendájának egy bizonyos Roged Godberd nevű – biztosan létezett – útonálló volt az alapja, ő is a sherwoodi erődben húzta meg magát a 13. században. Az is igaz azonban, hogy sok útonálló nevezte magát Robin Hoodnak, azt pedig, hogy a szegényeknek bármikor is visszaadott volna bármelyikük, végképp semmi nem igazolja.

Robin Hood szobor a sherwoodi erdőben

A város alatt hatalmas barlanghálózat található, ezeket a homokkőbe vájták, rengeteg cserzőiparos élt ezekben, majd nyomornegyedekké alakultak. Ma ez a barlanghálózat az egyik megtekintésre érdemes nevezetessége a városnak. Az első a már említett vár, mellette található Robin Hood szobra, alatta pedig a már szintén említett kocsma, a Ye Olde Trip to Jerusalem. A Wollaton Hall egy gyönyörű I. Erzsébet-kori kastély, amely ma már leginkább arról híres, hogy ez „játszotta” a Wayne-kastélyt Christopher Nolan Batman-trilógiájának harmadik részében.

Ma maga a város háromszázezres, de az agglomerációval együtt már 1.5 milliós térség. Igazi sportváros, a futball (a kétszeres BL-győztes Foresten kívül a legrégibb profi klub, a korábban Craig Short és Ricardo Moniz által is irányított Notts County is helyi) mellett erősek jégkorongban (Nottingham Panthers – 2019-ben óriási bravúrgyőzelmet arattunk ellenünk a Kontinentális Kupában), rugbyben és krikketben is. Ami a lakosság összetételét illeti: 1971-ben annak 95%-a fehér volt, 2021-re ez már csak 65%, mára már 32 mecset található a városban, az iskoláskorúak 49%-a fehér. Érdekesség, hogy a második leggyakoribb nyelv a lengyel (2.3%).

A Nottingham Forest a Clinton Arms nevű kocsmában alakult 1865-ben, egyből abban is megállapodtak, hogy vesznek 12 Garibaldi-vörös sapkát, ezzel pedig a klub színe is eldőlt. Az első hivatalos meccsüket azonban csak egy évvel később, a Notts County ellen játszották. A klub eleinte nem csak a futballban volt aktív, shintyt, bandyt és baseballt is játszottak. Méltán büszkék arra is, hogy segítették sok ma már sikeres klub megalakulását, hol mezekkel, hol a pálya biztosításával (Liverpool, Arsenal, Brighton). Az angol (FA) kupában először 1878-ben indultak, az elődöntőig jutottak el egyből. 1888-ban jelentkeztek az angol ligába. Az FA-kupát először 1898-ben a Crystal Palace ellen, 62.000 néző előtt nyerték meg, 3-1-re.1901-ben negyedik helyen végeztek a bajnokságban, ez volt az addigi legjobb szereplésük, azonban 5 évvel később az első kiesésüket is elkönyvelhették, igaz azonnal vissza is jutottak.

Az 1898-es FA Kupa győztes csapat

A következő évtizedben az a csúfság esett meg velük, hogy a másodosztály utolsó helyén végeztek (1914), így csak a többi csapat jóindulatának köszönhetően, szavazással maradtak bent a ligarendszerben. A klubnak a világháború alatt súlyos anyagi problémákkal kellett megküzdenie. A ’20-as években még volt három elsőosztályú évük, de utána 1949-ig a harmadosztályba kényszerültek, az élvonalba csak 1957-ben jutottak vissza. 1959-ben az Aston Villa ellen már az FA-kupa döntőjébe is bejutottak, ahol a Luton Townt verték 2-1-re.

1966-67-ben Joe Baker és Ian Storey-Moore vezérletével az utolsó pillanatig versenyben voltak a Manchester Uniteddel a bajnoki címért, pár évvel később, 1972-ben viszont újra kiestek. A ’60-as években kétszer próbálkoztak a VVK-ban, 1961-ben a Valencia 7-1-es összesítéssel csapta ki őket, míg az 1967-68-as (a mi döntőbeli szereplésünket hozó) sorozatban továbbjutottak a Frankfurt ellen (5-0), a Zürich azonban a több idegenben lőtt gól miatt kiejtette őket (2-1, 0-1).

A Nottingham Forest nagy szerencséjére – az angol futballtörténet egyik, ha nem legjobb menedzsere – Brian Clough legnagyobb bukása után, amikor 44 nap után kicsapták a Leeds Unitedtől, olyan helyzetbe került, hogy el kellett fogadja a másodosztályban 13. helyen álló Forest hívását 1975 januárjában. Clough leedsi kalandját egy remek film is megörökítette, a „The Damned United” (Az elátkozott Leeds United), minden focirajongónak kötelező, Martin Sheen (Brian Clough) és a legjobb brit színész, Timothy Spall (Peter Taylor, Clough segítője) feledhetetlen alakítása miatt is. A játékosmegfigyelésben Taylor 1976-ban csatlakozott korábbi főnökéhez, és kulcsszerepet játszott abban, hogy olcsón kiváló játékosokat szerződtessenek (a későbbi angol válogatott Garry Birtlest pl. a hatodosztályból).

Peter Taylor és Brian Clough

A csapat az 1976-77-es szezonban harmadikként feljutott az élvonalba. Kapusposzton erősítettek, megvették Peter Shiltont a Stokestól 275 ezer fontért, majd újoncként szinte végig vezetve, összesen 3 meccset elveszítve a 42-ből, mindössze 24 gólt kapva megnyerték a bajnokságot. A második Liverpool 7 ponttal végzett mögöttük (ekkor még csak 2 pont járt egy győzelemért). Az év játékosának azt a Kenny Burnst választották, akit alkoholizmusa miatt egy kiégett csatárnak könyveltek el – Clough középhátvédként építette újjá a karrierjét.

Az 1978-79-es szezonban a BEK-ben az első körben a címvédő Liverpoolt kapták (2-0, 0-0), a tizenhat közt az AEK Athén nem volt ellenfél (1-2, 1-5), ahogy a Grasshoppers sem a negyeddöntőben (4-1, 1-1). Az elődöntőben a Köln már nehezebb falatnak bizonyult (3-3. 1-0). A müncheni döntőben a Malmö ellen 1-0-ra nyertek, Trevor Francis 45. perces góljának köszönhetően. Az 1979-es Szuperkupát is megnyerték a Barcelona ellen (1-0, 1-1). A bajnokságban azonban csak az 5. helyen zártak, de a BEK-győzelem miatt így is indulhattak a sorozatban ismét.

Összeállítás a döntőről: UEFA

Az 1979-es „csodacsapat”

A következő bajnoki szezonban a csapat második lett, viszont a BEK-ben duplázni tudott. Az útvonal könnyebbnek tűnt: Öster (2-0, 1-1), Arges Pitesti (2-0, 2-1), Dinamo Drezda (0-1, 3-1). Az elődöntőben az Ajax (2-0, 0-1) volt az ellenfél, míg a Bernabeuban rendezett döntőben a Hamburg – Robertson 20. perces gólja után ez a találkozó is 1-0-ás Forest sikert hozott. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Forest az egyetlen klub Európában, amelynek több BL-győzelme van (2), mint bajnoki címe (1).

Összeállítás a döntőről: UEFA

Az 1980-81-es BEK-szezonban címvédőként két 1-0-ás vereséggel kiestek a CSZKA Szófia ellen, 1982-ben Taylor átvette a Derby County irányítását – Clough viszont 1993-ig maradt a klubnál. Az 1982-83-as szezonban az ötödik helyen végzett a klub, ezzel indulási jogot nyertek az UEFA-kupában, a Vorwarts Frankfurton (2-0, 1-0), a PSV-n (1-0, 2-1), a Celticen (0-0, 2-1), a Sturm Grazon (1-0, 1-1) keresztül az elődöntőig jutottak, ahol az Anderlecht volt az ellenfelük. Az odavágót 2-0-ra meg is nyerték, a belgiumi visszavágót aztán 3-0-ra elvesztették. Több, mint tíz évvel később kiderült, hogy miért: az Anderlecht elnöke 27.000 fontos „kölcsönt” adott a meccs játékvezetőjének – a belgákat ezért 1997-ben egy évre kizárták a nemzetközi sorozatokból. Ugyanebben az évben harmadik lett a Clough-csapat, ez újabb UEFA-kupa indulást ért. Ezúttal is egy belga csapat, a Brugge volt a végállomás, azonban ezúttal tiszta körülmények közt, az első körben. Clough-fal még két harmadik helyet ért el a csapat (’87-88, ’88-89), azonban ebben az időszakban az angol csapatokat a Liverpool tragikus botránya miatt 5 évre kizárták a nemzetközi porondról.

Brian Clough szobra Nottinghamben

1992 nyarán a Forest 1-0-ra legyőzte a Liverpoolt az újonnan létrehozott Premier League első TV-s meccsén, a szezon végén azonban kiesett a csapat. Az Ipswich elleni szezonzárót 2-1-re elvesztette a karrierje utolsó meccsén irányító Brian Clough, a Forest gólját fia, Nigel szerezte. A csapat legnagyobb értékét klubrekord összegért, 3.75 millió fontért eladták a Manchester Unitednek – Keane-t, igaz nem Robbie-t, hanem Roy-t. Clough ekkor még csak 57 éves volt, 18 éves forestes időszaka végén alkoholizmusa miatt sokkal idősebbnek tűnt.

Clough utódja a csapattal játékosként BEK-et nyert Frank Clark volt, akivel azonnal visszajutottak, sőt újra harmadikok lettek az élvonalban az 1994-95-ös szezonban – ami egy újabb nemzetközi kupás indulást ért. A Bayern München elleni negyeddöntőt simán elvesztették az UEFA-kupában (1-5, 1-2), de addig a Malmőt (1-0, 1-2, idegenben lőtt több góllal), az Auxerre-t (0-0, 1-0), a Lyont (1-0, 0-0) is kiverték. A következő harminc évben, az idei szezonig nem kvalifikálták magukat nemzetközi kupákba.

Az 1998-99-es szezonban kiestek az élvonalból, majd a másod- és harmadosztály közt libikókáztak egészen 2022 tavaszáig, amikor negyedikként, a rájátszásban kiharcolták a feljutást.

Ekkor már 5 éve az Olimpiakosz Pireusz tulajdonosáé, Evangelosz Marinakiszé volt a Forest. Az első két elsőosztályú szezonban nehezen harcolták ki a bentmaradást (16. és 17. hely, pénzügyi okokból az utóbbinál négy pontot le is vontak tőlük). 2023 decemberében kinevezték edzőnek Nuno Espirito Santót, akivel a tavalyi szezonban a hetedik helyen végeztek úgy, hogy sokáig a BL-re is jó esélyük volt. A hetedik hely papíron csak KL-indulást ért volna, azonban a Crystal Palace tulajdonosi összefonódások miatt nem indulhatott az EL-ben.

Marinakisz közben megszerezte az Arsenal brazil sportigazgatóját, Edut, akivel Santo hamar konfliktusba keveredett, mert Edu meg akarta változtatni a csapat stílusát: Santóval a Forest stabil, mély védekezéssel és gyors kontrákkal volt sikeres, míg Edu egy a játékot jobban kontrolláló csapat építésére vette rá Marinakisz. Santót kirúgták szeptemberben, 3 hónappal új szerződése aláírása után. Az utódja a görög-ausztrál, a Spurstől az EL-győzelem ellenére kirúgott Ange Postecoglou volt, aki csak 8 meccset, 39 napot töltött a klubnál. Az ő utódja október óta a bentmaradás nagymestere, Sean Dyche, aki masszív, de nem túl izgalmas csapatairól ismert.

A Forest jelenleg 23 forduló után a legrosszabb bentmaradó helyen áll 25 ponttal, 5 pont az előnye a legjobb kieső West Ham United előtt és a 12. Brighton is csak ennyi egységgel van előttük.

Postecoglouval a Betis otthonában egy 2-2-vel kezdtek, majd hazai pályán 3-2-re kikaptak a Midtjyllandtól, a Portót a City Groundon 2-0-ra verték – ez volt Dyche első EL-meccse. Grazban a Sturmmal döntetlent játszottak, majd a Malmőt 3-0-ra verték, öt nappal azután, hogy a Liverpool otthonában is nyertek. Az Utrechtet is verték idegenben, de a Braga otthonában 1-0-ás vereséget szenvedtek

Dyche-sal a Forest 4 védővel játszik, legtöbbször 4-2-3-1-et, néha 4-4-2-t. A támadás lehetőségét megpróbálják átadni az ellenfélnek, és masszív védekezéssel operálnak. Dyche – ezt tegnap el is mondta – a Premier League bentmaradást tartja elsődleges prioritásnak, ezért eddig is jelentősen átalakította a kezdőcsapatát az EL-meccsekre, a Braga ellen pl. 8 helyen változtatott. Abból a kezdőjéből a brazil Douglas Luiz már távozott is tegnap – az Aston Villába, míg a csapat talán legjobbját, a csereként pályára lépő középpályás Eliott Andersont pedig kiállították. A Braga elleni EL-találkozó előtti Arsenal és az utána jövő Brentford elleni bajnokikon a portugálok elleni csapatban csak hárman, a kapus Sels, a tegnap nyilatkozó, ex-fiorentinás Milenkovity és Gibbs-White volt ott a pályán.

De ha valaki azt hiszi, hogy kétballábasokra számíthatunk ma este: a 2022 nyara óta játékosokra 700 millió eurót költő Forest csak a Braga ellen kezdőként pályára lépő játékosokért 180 millió eurót fizetett ki, a cserékkel együtt ez már 264 millió. A Nottingham bevételei (játékoskereskedelem nélkül) 190 millió fontot tesznek ki, bérköltsége évi 165 millió font, ez a 16. legmagasabb a világon, és ha az EKHO-miatti adóelőnyünket is figyelembe vesszük, akkor is majd 5-ször nagyobb a miénknél.

A Forest otthona a már említett The City Ground, a stadion 1898-ban épült, azóta 5 alkalommal történt komolyabb átépítés, bővítés. Jelenlegi befogadóképessége 31.042 fő. Igen gazdag a történelme, volt, hogy a Trent folyó elárasztotta, tűzeset is történt, a ’96-os EB egyik helyszíne is volt. A városi rivális, Craig Short, Ricardo Moniz, Jenner, Aborah és Leonardo csapata szinte a szomszédban játszik, a folyó másik oldalán.

A City Ground