Duplázó támadónkat kérdezték a Diósgyőr elleni bajnoki után.
Nem megbántva a Diósgyőrt, de nem érdemelte meg, hogy 2-0-ra vezessen. Tavaly ugyanezt eljátszottuk, most is, de megint tudtunk menteni egy pontot. Kellenek a pontok, mert nehéz meccseink jönnek, a következő két hétben két-két meccsünk lesz. Szóval fel van adva a lecke. Mi nem voltunk bent az öltözőben, kint melegítettünk, így nem tudom mi hangzott el ott a szünetben, 5 perc után jött a jelzés, hogy négyes csere. Meglepődtünk, de készen kellett állnunk, hisz úgy állt a mérkőzés, hogy a félidő végén kaptunk egy elkerülhető gólt. Ugyanaz játszódott le, mint tavaly, a Diósgyőr 2-0-lal ment be a félidőbe. Az első félidőben három, a másodikban négy védőztünk. Én a szélről indultam, aztán Pesity a 65. perc körül beállt, akkor átálltunk 4-1-2-1-2-re, akkor én visszaléptem támadóközéppályásnak, Abu és Alex pedig a szélső középpályás pozíciót foglalta el. Próbáltunk támadni, mert a DVTK – ahogy tudtuk is, hogy teszik majd – nagyon visszaállt, nekik ennyi kellett. Jól csinálták a végén, úgy éreztem, hogy több hosszabbítás is lehetett volna, mert a kapusuk nagyon húzta az időt és volt az a játékmegállítás is. A cseréik is lassúak voltak, de így is meg kellett volna nyernünk a mérkőzést. Felállt védelem ellen csak azt tudjuk csinálni, hogy folyamatosan járatjuk a labdát, ezzel területeket nyitva. És persze az átlövések. Próbáltuk keresni Barnit, Juszufot, Pesityet, de 2-1-ben még Barnit is képesek lefejelni. Ezenkívül a kijátszott szituációk, mikor Abu visszapasszolt a második hullámba, ezekből van keresnivaló. Juszuffal a héten találkoztam, fizikálisan egy jó játékos, de neki is kell idő a beilleszkedésre, nem lesz ezzel szerintem gond és utána eldől, milyen játékos.
– Gruber Zsombor
