A Fradi elnöke nagyinterjúban beszélt arról, hogy mit gondol volt edzőinkről, melyik magyar trénerben lát sokat és természetesen Keane, a BL, Bognár és Csányi is szóba kerül.
– Ugyan még csak a bajnokság elején járunk, de a Paks több hete a tabella élen áll, és ott is marad egy ideig. Ráadásul pont az a csapat előzi meg a Ferencvárost, amelyik kétszer is elvitte az orruk elől a Magyar Kupát. Ez mennyire zavarja önt?
– Fradista vagyok, mindig vezetni, élen állni, győzni szeretnék. A mi klubunknak ez a valódi ereje. Persze, ha reálisan nézzük, akkor nem kellene, hogy zavarjon. Még csak hat forduló ment le. Talán éppen egy paksi, sokáig kiváló ferencvárosi játékos, a közönségkedvenc Böde Dani mondta mindig, hogy este kell megszámolni a tyúkokat. Ehhez tartom magam én is, a végén nézzük majd meg, hogyan is állunk.– Az előző szezonban a korábbi évekhez képest sokkal szorosabb csatában lettek bajnokok. Ráadásul a Puskás Akadémia több fordulón keresztül vezetett, de végül a hajrában sikerült előzni. Van B opciójuk arra az esetre, ha egyszer kicsúszik a kezük közül az aranyérem?
– Erre soha nem készülünk, de mindig beszélünk róla. Mégpedig azért, hogy ez soha ne következzen be. Nagyon nehéz helyzetet teremtene érzelmileg, a finanszírozásban, és a játékosigazolásokban is. Szóval mindennek az az alapja, hogy bajnokságot nyerjünk.– Milyen a mostani Fradi, miben különbözik az előző évek csapataitól?
– A helyzet az, hogy nincs biztos recept a sikerre. Több mint száz éve nézzük ezt a gyönyörű játékot, a futballt, de még senki nem fejtette meg, hogyan kell, miként lehet sikeres csapatot építeni. Mi itt a Fradiban a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy a csapategység fontosabb, mint az egyén. Most kezdünk nagybetűs csapattá, összetartó közösséggé válni, mert képesek vagyunk együtt, egymásért küzdeni. Jó néhány nehéz pillanatot éltünk meg, amíg ide eljutottunk. Az előző években több, jó kvalitásokkal rendelkező játékostól is meg kellett válnunk. Úgy látom most, hogy rendben van az öltöző. Nehéz folyamat ez, sokan azt hiszik, hogy itt felnőtt emberekről beszélünk, pedig csak huszonéves gyerekek vesznek körbe minket.– Hetedik alkalommal sikerült egy nemzetközi kupa főtáblájára kerülniük. Ennek örülnek, vagy bánkódnak, hogy a Bajnokok Ligája helyett csak az Európa Liga jött össze?
– Azért azt szögezzük le, hogy ismét sokadszorra bejutottunk a nemzetközi kupaporondra. Ami pedig az érzelmeket illeti, az öröm mellett hatalmas fájdalmat is éreztünk. A selejtezők során mindössze egy félidőt rontottunk el, és úgy néz ki, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, mert túl nagy árat fizettünk érte. Bakuban közel voltunk egy különleges továbbjutáshoz, ami a BL-főtáblára jutást jelentette volna, és komoly társadalmi hatása is lett volna, ha mondjuk lehetetlen helyzetből sikerül felállnunk. A mérkőzés lefújása után kint maradtam a lelátón megnézni, ahogy a Qarabag ünnepli a sikerét, hogy jó mélyre menjen a fájdalom. Át kellett élnem, hogy érezzem, soha többet nem akarok ilyet megtapasztalni. De úgy látom, hogy az egész közösségre hatással volt a meccs.– 2023-ban a Puskás Arénában rendezték az Európa Liga döntőjét, amely előtt pár hónappal azt mondta, jó lenne hazai pályán döntőben szerepelni. Van annak realitása, hogy a Fradi EL- vagy KL-fináléba jusson?
– Most sem más a cél, hogy el akarunk jutni a döntőig. Mindig mindenhol mindenkinek azt mondogatom, ha a Kékestetőt nézegeted, soha nem jutsz fel a Mont Blancra, márpedig nekünk Európa teteje a cél. Persze, a realitás az, hogy ez szinte lehetetlen. Sőt, ha a költségvetéseket nézzük, akkor tényleg nincs keresnivalónk a Bajnokok Ligája főtáblán. A mi közel 20 milliárd forintos éves büdzsénkkel – ami, valljuk be, egy átlagembernek felfoghatatlan összeg – a Bajnokok Ligájában tökutolsók lennénk, ha a pénzügyi forrásokat vennénk alapul. Az Európa Ligában most hátulról a negyedikek vagyunk, és még a Konferencia Ligában is csak a mezőny utolsó harmadához tartoznánk. Persze, nem a pénz focizik, de az előttünk levő csapatok mondjuk négyszer-ötször nagyobb fizetést tudnak adni a játékosoknak. Azért ez számít. És azt is hozzá kell tegyem, hogy az elemzések szerint a futballban 30 százalék a szerencsefaktor. A Konferencia Liga 2024-es rájátszásában két ki-ki meccset játszottunk az Olympiakosszal, két szoros mérkőzésen egy-egy góllal kikaptunk, a görögök pedig végül megnyerték a sorozatot. Nem jártunk messze a sikertől. Szóval többet kell dolgozni, ügyesebbnek kell lenni és jobban kell akarni mindenkinél. Edzőnek, szertárosnak, mosodai dolgozónak, játékosnak. És persze az elnöknek is. És azt se felejtsük el, hogy mi, magyarok olyan nemzet vagyunk, aki a forgóajtón utolsónak megy be, és elsőnek jön ki.– A Ferencváros mindig alaposan feltérképezi az edzőjelölteket, mielőtt választ. Robbie Keane év elején vette át a csapat irányítását. Ő a tökéletes ember a posztra?
– Viszonylag rövid ideje van itt, az összeszokás időszakában vagyunk. Sok jel utal arra, hogy azt az edzőt már megtaláltuk, aki minden tekintetben hozzánk való. Őszinte és állhatatos ember. Peter Stöger és Pascal Jansen is rendkívül intelligens edzők voltak, csak éppen az öltözőt nehezen tudták uralni. Robbienál ilyen nincs, az ír mester őszinte, egyenes ember, aki elmondja a játékosainak, hogy a csapategység a legfontosabb, míg az egyéni tudás csak másodlagos. Akinek ez nem tetszik, annak nehéz dolga van a maradásra.– Egy éven belül három edző is irányította a csapatot. A szakmai fejlődésben ez mekkora károkat okozott?
– Nagyokat! Az előző idényben erre majdnem ráment a bajnoki címünk. Szakmailag rendesen visszavetett minket, miközben milyen érdekes, hogy anyagilag viszont jól jártunk, hiszen két edzőnket is kivásárolták az élő szerződéséből: Stankovicért és stábjáért majdnem 130 millió, míg Jansenért 450 millió forintot kaptunk. Történt mindez egy olyan sportközegben, ahol kirakni szokás az edzőket és komoly összeget fizet ki a távozónak a klub, tehát én óriási eredménynek tartom, hogy mi kétszer is komoly pénzt kaptunk a kivásárolt edzőinkért.– Azt többször elmondták már, hogy mindig eggyel magasabb polcról választanak edzőt, mint ahol a csapat tart. Ha ehhez az elvhez tartják magukat, az azt jelenti, hogy a Fradinak soha nem lesz magyar edzője?
– Szerintem rendkívül fontos, hogy mindig ambiciózus szakemberekkel dolgozzunk együtt, az nem elég, hogy valaki bajnok akar lenni, nálam elvárás az, hogy a tréner azon gondolkodjon, miként lehet például a Manchester City edzője. Nekem a magyar edzői társadalom jelentős részével szemben komoly fenntartásaim vannak, és akkor most hadd „bognárgyurizzak” ismét egy keveset. Egy olyan edző, aki elemelte a rábízott klub pénzét, eljátszotta azt egy kaszinóban, és ezért a bíróság sikkasztásért jogerősen öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, az hogyan dolgozhat még mindig a magyar futballban? Nem vetette ki magából az edzőitársadalom, pedig szerintem itt kellett volna húzni egy morális vonalat. A futball tisztességes játék, és aki átlépi ezt a határt, annak itt nincs keresnivalója, gondolom én.– Nem lehet megbocsátani?
– Keresztény ember vagyok, így aztán megbocsátok. Nem azt mondom, hogy élete végéig szemlesütve járjon az utcán, vagy hogy ne dolgozhasson máshol, de azt hiszem, hogy a futballban nincs helye, hiszen ezt a közeget csapta be.– Máté Csaba szinte már ősfradistának számított, Sztanyiszlav Csercseszov menesztése után a beugrása is jól sikerült. Vele mi volt a gond?
– Ezen nagyon sokat vívódtam, és nagyon-nagyon nehezen hoztam meg a döntést, de most is azt gondolom, hogy ma sem tennék másként. Csabában nem láttam, éreztem azt a hatalmas nagy elszántságot, hogy ő majd egyszer topligában akar dolgozni, sztárcsapatot szeretne irányítani. Fáj ezt kimondanom, a magyar edzői társadalom jelentős részéből hiányzik a becsvágy. Az igazsághoz az is hozzátartozik, és a későbbiekben kiderül, hogy miért mondom ezt, hogy a pályán a futball struktúra folyamatosan változik, és a posztok is megváltoznak. Régen a jobbhátvéd, a szélső hátvéd poszt volt úgymond a leglenézettebb pozíció, most viszont talán az egyik legfontosabb lett, hiszen támadásban és védekezésben is átlagon felülit kell ezen a poszton nyújtani. Eltűntek a klasszikus 10-esek, szóval nincsenek a régen még megszokott irányítók, sok esetben a védekező középpályásoknak kell megoldaniuk ezeket a feladatokat. Akik nem tudják követni a változásokat, azok szerintem nem lesznek eredményesek, ugyanis a mai futball már sokkal többről szól, mint a statikus 4-4-3-as vagy 4-4-2-es felállásokról. Rengeteg adathoz hozzá lehet jutni, ami segíti a szakmai munkát. És akkor visszakanyarodnék a hazai trénerekhez. A magyar edzők többségén nem látom, hogy különösebben izgatná őket az innováció, nem tartanak komoly szakmai konferenciákat, nem hívnak meg maguk közé senkit, akitől lehetne tanulni. A külsőségekről már nem is beszélek, az öltözködésről, a frizuráról, a kiállásról, a kisugárzásról.– Csak meg tud azért nevezni olyan magyar edzőt, akiben legalább részben megvannak ezek a tulajdonságok.
– Meglepőt fogok mondani. Pintér Attila például rengeteget foglalkozott az innovációval. Borbély Balázs is ilyen például, ő a mi edzőnk volt, hiszen nálunk dolgozott az utánpótlásban. Remek munkát végzett, nem véletlenül lépett feljebb, büszkék is vagyunk a sikereire. Benne látok valami pluszt, jók a meglátásai, kiváló a kapcsolata a játékosokkal, megvan a megfelelő pedagógiai érzéke. Ő az új edzői generáció tagja, de kellenek még neki az eredmények, hogy szintet tudjon lépni.– Csapatépítésben és a játékosok minőségében hol tartanak a Fradiban?
– Azt gondolom, hogy sokat léptünk előre, de egy 10-es skálán jelenleg csak 6-osnál járhatunk. Valójában az a helyzet, ha távozik egy jó játékosunk, ma már nem panaszkodunk, hanem a lehetőséget látjuk benne, és jóval előbb felkészülünk az új helyzetre, két-három vagy akár négy jelöltünk is van az ilyen esetekre. Pintér Ádám és Gyömbér Gábor személyében nagyon intelligens és felkészült játékosmegfigyelőkkel dolgozunk, akik maximálisan feltérképezik a megfelelő jelölteket. Sportigazgatónk, Hajnal Tomi kapcsolati tőkéje pedig rengeteget ér nekünk, az ő korábbi csapattársai, ellenfelei mostanában helyezkednek el sportvezetői pozíciókban a topbajnokságokban, ami nagyon komoly előny, hiszen sok helyen nem ismeretlen arcokkal kell egyeztetnünk.– Naby Keita, a Liverpoollal BL-t nyert, de nagyon komoly játékhiánnyal küzdött, ami meg is látszott a teljesítményén. Az ő leigazolása jó húzás volt?
– Azt gondolom, hogy igen, egyértelműen. Bakuban már szenzációsan játszott a Qarabag elleni visszavágón is. Az ő megszerzésével feljebb léptünk, hiszen nem volt még köztünk ilyen magasságokat megjárt játékos. A rendszeres nemzetközi szereplésünk, az edző személye, az infrastruktúra, Budapest vonzereje, mind, mind fontos tényező, hogy ide tudjunk csábítani akár ilyen kategóriájú labdarúgókat is. A mai világban nagy érték a biztonság, és a főváros vitán felül egy ilyen hely. Ha egy játékos feleségéről hetente leszednének egy Rolexet, miközben sétál az utcákon, akkor nem biztos, hogy szívesen maradna ebben a városban. Dacára a balfék főpolgármesternek, a mi fővárosunk ideális otthona tud lenni egy külföldi családnak is.– Mohammed Abu Fani és Lisztes Krisztián is a közelmúlt Fradijának alapembere volt. Most mindketten parkolópályára kerültek. Miért?
– Ez két külön eset. Mindkét játékost tehetségesnek tartom. Lisztes Krisztiánt kisgyerek kora óta ismerem. Mielőtt eladtuk volna a Frankfurtnak, azt tanácsoltam neki, hogy az utolsó félévben nagyon kapcsoljon rá. Nem csak azért, hogy értékesebb játékossá váljon, hanem hogy az új csapatba való beilleszkedése is minél gördülékenyebb legyen. Azt gondolom, hogy nem vette túl komolyan. Most hamar kiderült, hogy még nem tart a német első osztály élcsapatainak szintjén. Aztán vissza is került hozzánk kölcsönbe. Őszintén bízom benne, hogy be tudja bizonyítani, hogy képes arra a teljesítményre, amire a tehetsége predesztinálja. Nincs parkolópályán, sérülések hátráltatták, hogy azonnal a kezdő csapatba kerüljön. Jelen pillanatban Tóth Alex előtte jár, és lehet, hogy hamarosan Madarász Ádám is beéri, aki szintén hatalmas tehetség, de ott kopogtat az első csapat ajtaján Gólik Benjamin is. Abu Fanival egészen más a helyzet. Nyáron el akart igazolni, a Fradi nyitott lett volna az eladására. Kiadta a menedzsereinek, hogy keressenek neki új csapatot, de egyetlen ajánlat sem érkezett. Semmilyen. Ez azért elgondolkodtató.– A Ferencváros abba a furcsa helyzetbe került az új szezonban, mintha 12 csapattal harcolna. Szinte már nincs olyan hét, hogy ne üzennének valamit az MLSZ-nek. Mi a problémájuk a szövetséggel?
– Először is tisztázzuk, nem a szövetségnek vannak ugyanis klubjai, hanem a kluboknak van egy szövetsége, csak ez most nem látszik, amit roppant mód sajnálunk. Néha olyan érzésünk van, mintha az MLSZ hatóságnak képzelné magát. Folyamatosan kijelentő módban kommunikál, ahelyett, hogy néha kérdezne is, például a kluboktól. És bevallom, nem tartom helyesnek az MLSZ hozzáállását. Könnyen lehet, hogy ez az oka annak, hogy a jó szándék ellenére elbaltázott, magyar játékosokat erőltető Csányi-szabálynak, a nívótlan kampányvideóknak, a tragikus állapotban lévő játékvezetésnek, a sok-sok rossz, szurkolóellenes döntésnek. Sokáig partnerként próbáltam kezelni a szövetséget, de ez csak a kölcsönösség elvén működhet. Ismert tény, hogy hosszú idő óta mi adjuk például a legtöbb játékost a magyar válogatottba, hét éve zsinórban ott vagyunk valamelyik nemzetközi kupa csoportkörében, most már főtábláján, az UEFA-n keresztül a szolidaritási összegből csak az elmúlt két esztendő átlagában évi 100-100 millió forintot tettünk minden éppen NBI-es klub zsebébe. Ezek tények! Félreértés ne essék, nem rólam van szó, hanem erről a klubról, ennek a klubnak a tudásáról, tapasztalatáról, amire a jelek szerint a legnagyobb sajnálatomra nem tart igényt az MLSZ!– Személyesen Csányi Sándorral van problémája?
– Igazából ez nem egy személyes ügy. Nekem kizárólag szakmai problémáim vannak az MLSZ működésével kapcsolatban. 14 éve vagyok a Ferencváros elnöke, azóta 11-szer végeztünk dobogón, 8-szor nyertünk bajnokságot és az elnök úr nem tud felhívni, ha valamin jelentősen változtatni szeretne. Hirtelen, előkészítetlenül bevezetik a magyar-szabályt, úgy, hogy nem egyeztetnek a klubokkal, de még a szakmai bizottság tagjaival sem. Ennek a testületnek olyan résztvevői vannak például, mint Dárdai Pál, Lőw Zsolt vagy éppen Hajnal Tamás. Az ő véleményüket sem kérték ki a döntést megelőzően. Azt sem érzem, hogy megfelelő komolysággal foglalkoznának a magyar bajnokság megszervezésével, ezért az NBI-es és NBII-es kluboknak el kell gondolkodniuk egy esetleges profi liga létrehozásán.– A Ferencvárosnak mi a gondja a magyar-szabállyal?
– Az a problémánk, hogy ezzel a döntéssel az MLSZ beleavatkozik a klubok működésébe. Ennek következtében át kell alakítanunk a finanszírozásunkat. Ráadásul az új szabály hatására drasztikusan megdrágultak a magyar játékosok. Hogy őszinte legyek, éreztük már ennek az előszelét, hiszen Csányi Sándor még a nagy sikereink közepette sem felejtette el megemlíteni, hogy a Ferencvárosban milyen kevés a magyar játékos, ezért is vettük meg korábban Baráthot, Szalait, Grubert, és nem engedtük el Botkát, nehogy egy hirtelen módosítással nehéz helyzetbe hozzanak minket. Mindeközben hadd említsem meg, azért az első- és a másodosztályban 52 olyan futballista szerepel, aki nálunk nevelkedett hosszabb-rövidebb ideig, mi tehát szerintem elvégeztük a feladatunkat. Megnéztem egyébként, hogy hat forduló után a magyar játékosok pályán töltött perceinek aránya kicsivel több mint három százalékkal nőtt az NBI-ben, a fiatal játékosok percei pedig 0.4 százalékkal. Ez tehát nem egy komoly előrelépés… Ezért kellett fenekestől felforgatni mindent?– A valóságtól nagyon elrugaszkodott ötlet, hogy a két elnök leüljön egymással és átbeszéljék a sérelmeiket?
– Nyitott vagyok, és a későbbiekben is nyitott leszek a párbeszédre, várom Csányi Sándort, ha problémája van, az én ajtóm előtte mindig nyitva áll. Látom, bántotta, hogy a Fradi-szurkolók szidták az édesanyját. Meg kell mondjam, ez nem volt szép, és jogosan háborodott fel ezen, csak azt nem értettem, hogy miért egy újságon keresztül üzent nekem, és miért nem hívott fel. Ráadásul belekeverte az én politikai közösségemet is. Kár, hogy így alakult…forrás: index.hu




