Kovács Zsófia beszélgetett a Demokratában a sportközgazdásszal a 4+1-es szabály – szerinte is súlyosan negatív – hatásairól.

Egyelőre nehéz megmondani és százalékban kifejezni, mit jelenthet a játékosok átlagkeresete és így a klubok éves költségvetése szempontjából a fentről kikényszerített piaci változás. De egy középszintű focista keresete közelíthet az eddigi topjátékosbérhez.

– Mivel a légiósok bére várhatóan nem emelkedik, nehéz átlagbérről nyilatkozni, de szignifikáns növekedésre gondolok. A klubok költségvetésének nagyjából 60-70 százalékát teszi ki a játékosok fizetése. Ha a bérek és a vételár csak másfélszeresére növekednek, ami 50 százalékos emelkedés, az éves szinten a teljes költségvetést nézve elérheti a 30-35 százalékos emelkedést, ami jelentős. Konkrétabban, ha milliárdos költségvetésekről beszélünk, akkor 300-400 millió forintos növekedéssel kell kalkulálni, vagyis az MLSZ-től az ösztönzőrendszeren keresztül kapott 500 millió forint el is mehet a növekményre. Tehát amennyivel nő a bevétel, annyival nő a kiadás is, ilyenformán a klubok igazán sokat keresni nem fognak.

Láthatjuk, mennyire megmozdult a piac, külföldön játszó labdarúgók is hazaigazolnak, egyebek mellett a kedvező változás hatására. A másodosztályú focisták előtt is nagyobb az esély az élvonalba szerződni, és hirtelen számtalan akadémista is előreléphet a felnőttkeretig. Szabados Gábor szerint most elérkezett a pillanat, hogy még magasabb fizetést és jobb pozíciót harcoljanak ki maguknak a játékosok. A szakértő úgy látja, a magyarszabály leginkább a Ferencvárost érinti érzékenyen, mivel a rekordbajnok számára a minőség az első számú szempont, hiszen a nemzetközi szintet tartaniuk kell. A Fradi mögött viszont alapos átrendeződés is előfordulhat a következő szezonban.

– A Fradin kívül az összes csapat az NBI-re építi magát, arra, hogy a hazai bajnokságban és kupában minél jobban szerepeljen. Az FTC számára viszont nemcsak az NBI fontos, hanem a nemzetközi mezőny is, ezért nem engedhet a minőségből, tehát nekik ez sokkal nagyobb kihívás. Látszik, hogy olyan játékosokat akarnak igazolni, akik a magyar élvonal átlagánál jobb képességekkel rendelkeznek – például a Paksból Ötvös Bence –, tehát tudnak abban segíteni, hogy nemzetközi porondon lehessen magyart betenni a csapatba. Az a nagy kérdés, hogy ez hogyan fog hatni az NBI-re, mert ha nem tudod minőségi játékossal feltölteni, akkor az az élvonal színvonalának csökkenéséhez vezet. Igazából a Ferencvároson kívül egyik magyar csapat sincs arra rákényszerítve, hogy feltétlenül minőségi játékost hozzon be, ezért mondom: az ösztönzőrendszer valójában „lex Ferencváros”. Érdekes szó az ösztönzés, mert ha pisztolyt szorítanak a fejedhez, mint a Keresztapa jelenetében Don Corleone tette, mondván, vagy az aláírásod, vagy az agyvelőd kerül a papírra, az nem eldöntendő kérdés. Ezért minden magyar klubnak muszáj alkalmazkodni az ötmagyaros szabályhoz.

…

A sportközgazdász a legnagyobb problémát a többi klub, főleg a második legnagyobb költségvetésű Puskás Akadémia szakmai lemaradásában látja.

– A Puskás Akadémiának, a Paksnak már rég a Konferencialiga főtábláján kéne szerepelni, tehát egy, de leginkább két csapatunknak stabilan ott volna a helye az anyagi lehetőségük, keretük értéke, költségvetésük alapján. A Paks azért más, mert az, hogy ilyen szinten vannak a hazai bajnokságban és kupában, az felülteljesítés az anyagi lehetőségeikhez képest. Ha abból indulunk ki, hogy a magyar labdarúgásba fektetett pénz főleg közpénz, akkor jogos elvárás, hogy lássuk is az eredményeket. Hangsúlyozom, a Ferencvárost ebből a szempontból nem érheti kritika, mert stabilan hozzák, amire képesek, a többi csapatnál van probléma.

Szabados Gábor szerint ezen a ponton érdemes újból kitérni az „ötmagyaros” szabályra, mert a Ferencváros esetében minőségi igazolások szükségesek, hogy megfeleljenek az MLSZ-elvárásnak és megtartsák az eddigi szintjüket. A sportközgazdász úgy véli, ha nehezen is, de a zöld-fehérek megoldják a feladatot. Ha a többi élcsapat igazolásait nézzük, akkor az akadémistákkal és a másodosztályból szerződtetett magyarokkal az ösztönzőrendszer elvárásait teljesítik ugyan, de rövid távon a nemzetközi porondon nem valószínű hogy előre, inkább visszaléphetnek, így pedig pont a jobb szereplés nem valósulhat meg.

…

Visszatérve a klubok költségvetéséhez, a bevételi oldal egyedül a Ferencvárosnál jelentős – játékosértékesítés, merchandising –, a nemzetközi kupaszereplésükből pedig a többi magyar csapat is profitál.

– A Fradi az egyetlen hazai klub, amely üzleti alapon egyáltalán értelmezhető, mivel a befolyt közpénz mellett üzleti alapú bevétele is jelentős. Fontos megjegyezni, ez köszönhető annak, hogy évek óta, lépésről lépésre építkezik. A fociban nem lehet lépcsőfokokat kihagyni, átugrani. Először el kell jutni az Európa Liga play offig, amivel annyi tapasztalatot szerzel és keresel annyi pénzt az UEFA-tól, hogy tudsz tovább erősíteni. Következő évben eljutni a csoportkörig, ahol megint megszerzed a tapasztalatokat és még nagyobb összeget, amivel mondjuk már a csoportkörből való továbbjutásért harcolsz, és így tovább. A többi magyar klubot nem jellemzi ez a fajta tudatos építkezés. Ugyanilyen szisztémával már a Konferencialiga-főtáblán lehetnének. A Puskás Akadémiánál láttunk tavaly egy felvillanást és az ember reménykedik, hogy az első lépcsőfokot megtették. Biztos vagyok benne, az ötmagyaros szabály ezt is nehezíti. Mert most a felcsútiak sem azt nézik, hogyan legyenek főtáblások a Konferencialigában, hanem arra koncentrálnak, hogy megfeleljenek az MLSZ-szabálynak úgy, hogy bajnoki dobogón maradjanak.

(a teljes interjú: Demokrata)