Szabados Gábor sportközgazdsz szerint az MLSZ új szabálya csak kozmetikázás és nem lesz segítség a válogatottnak.
Az MLSZ reformja kapcsán az Origo Sport Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgetett, aki szerint a magyar futball alapvető problémája az utánpótlás nevelésnél kezdődik.
„A problémát abban látom, hogy a játékosok kinevelése és csapatba állítása az egy hosszú folyamat. Az MLSZ pedig nem a folyamat elejét próbálja meg szabályozni, hanem a végét. Az alap probléma, hogy az NBI-ben nincsen megfelelő minőségű magyar, főleg fiatal magyar játékos ahhoz, hogy a klubok maguktól betartsák ezt a szabályt. Emiatt van az, hogy inkább idősebb és külföldi játékosokhoz nyúlnak. A folyamat ott kezdődik, amikor egy játékos elkezd gyerekkorában futballozni, majd onnantól legalább tíz év, mire eljut oda, hogy felnőtt csapatba lehet állítani. Tehát az MLSZ nem azt akarja szabályozni, hogy hogyan lehetne jobb játékosokat kinevelni. Szerintem ez okozhat rendszerszintű problémákat, ha ezek a játékosok még nem alkalmasak arra, hogy berakják őket a csapatba” – mondta Szabados Gábor.
A mögöttünk hagyott szezonban sokkal több lehetőséget kaptak a támogatott korosztályú fiatal magyar labdarúgók az NBI-ben, sőt most először mind a 12 csapat teljesítette a teljes központi támogatáshoz szükséges 1485 fiatalpercet, amiért 325 millió forintot kapnak. Az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó szabállyal viszont sokkal nehezebb dolguk lesz az edzőknek, akiknek folyamatosan sakkozniuk kell majd a kezdőcsapat összeállítása előtt, sőt még a mérkőzések közben is a cseréknél. Gazdasági szempontból viszont pozitívum lehet, hogy várhatóan ezáltal a magyar játékosok piaci értéke emelkedni fog. Viszont az új rendszer hatása nem csak azoknál a csapatoknál érződhet majd, akiknek alapesetben nagy szükségük lesz a magyarokra, hogy teljesíteni tudják a kritériumot, hanem például a csak hazai játékosokat foglalkoztató Paksnál is gondot okozhat, hogy megtartsa a legjobbjait. Jó példa erre, hogy Bognár György bronzérmes csapatának egyik meghatározó játékosa, Ötvös Bence éppen az elmúlt napokban igazolt a Ferencvároshoz.
„Nyilvánvalóan ez megnöveli majd a magyar játékosoknak az árát, ezáltal komolyabb összegért és magasabb bérért igazolhatnak másik csapathoz, vagy akár maradhatnak is. Teljesen természetes piaci folyamat, hogy így megemelkedik majd a magyar játékosok bérigénye is. Sok magyar játékos egész egyszerűen azért nem megy ki külföldre, mert nem érdemes neki. Ez a tendencia most csak felerősödhet, ha itthon jobban számítanak a magyarokra. A Ferencvárost érinti a legrosszabbul egyébként ez a szabályozás, nem csak azért, mert kevés volt eddig a magyar játékosok száma, hanem azért is, mert eleve a nemzetközi porondra építik a csapatot. Ez azt jelenti, hogy akármilyen magyar játékost nem szerződtethetnek, csak olyat, aki válogatott szintű és európai viszonylatban megállja a helyét” – mondta Szabados.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha a fiatal magyar focisták a több játéklehetőség miatt nem igazolnak külföldre, akkor a szövetségi támogatásokon kívül miből fognak profitálni a magyar klubok, amelyek többsége a játékosok értékesítéséből él.
„Kissé olyan, mintha a rendszer egyik oldalról támogatni próbálná a magyar futballt, másik oldalról viszont ellensúlyt is rak mellé. Ezért is problémás, hogy a minőségi játékos kinevelés évtizedes folyamatának csak a végét próbálja meg ezzel a szabállyal befolyásolni az MLSZ. Ez a könnyebbik út, de csak felületi kezelés, mint a képek utólagos photoshoppos javítása” – fogalmazott a szakértő.
A Fradi miatt kellett az ösztönző szabály?
Az ösztönző szabályzatot be nem tartó csapatok nem csak az 500 millió forintos központi támogatástól esnek el, amely különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, hanem semmilyen állami támogatást nem kapnak, így akár ez idényenként 1,5-2 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet, amit egyetlen klub sem tud más forrásból pótolni.
„Ez a döntés arra kellett, hogy a Ferencvárost meggyőzze, mert a többi csapatnak nem lesz különösebb gondja betartani a szabályt. A Fradi azt még elbírná, ha csak az 500 millió forintos központi támogatást nem kapná meg, de a kétmilliárd már akkora összeg, hogy az még nekik is fájna. Tehát ez a plusz nyomásgyakorlás a Ferencváros miatt lett kitalálva, hogy rávegyék őket, hogy márpedig emeljék a magyar játékosok számát. Emiatt a klub alapvető stratégiáját is át kell alakítani, ami azt eredményezheti, hogy valószínűleg nekik is több pénzbe fog kerülni.”
Ugyancsak kérdéses, hogy az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó ösztönzőrendszer milyen hatással lesz a jövőre már fizz liga néven futó élvonalbeli bajnokság színvonalára.
„A legnagyobb kérdés inkább az, hogy mit tesz az MLSZ azért, hogy az utánpótlásban is minőségi javulás történjen. Erre nincs nagy rálátásunk, a szövetség rendszerint felteszi a kezét, hogy ez a kluboknál folyó munka. Érdemi változást nem fog szerintem okozni ez a szabály, a statisztikákat lehet majd vele javítani, de ettől a magyar futball és a magyar utánpótlás nem lesz jobb. Abban az esetben, ha a klubok minőségi játékosokat tudnak szerződtetni, teszem azt válogatott focistákat hazacsábítani, akkor a bajnokság színvonala megmaradhat. Viszont összességében az, hogy az edzőket rákényszerítik egy sakkozgatásra, hogy ne a legjobb játékosaikat rakják fel a pályára, általánosságban ez a színvonal romlását kell, hogy okozza. Ez persze szubjektív, a számszerű tényeket majd a csapatok nemzetközi kupaszerepléseinél lehet érzékelni. Legutóbb a Puskás Akadémia és a Paks is eljutott a Konferencia-liga rájátszásáig, márpedig a magyar bajnokságnak az anyagi és szakmai színvonala alapján alapnak kellene lennie, hogy a Ferencváros mellett főtáblára jut minden évben legalább egy, de inkább két magyar csapat. Gyakorlatilag ez fog választ adni a bajnokság színvonalát érintő kérdésekre.”
Marco Rossi és a magyar válogatott profitálhat az MLSZ reformjából?
Bár rendszerint a Ferencváros adja a legtöbb játékost a magyar válogatottnak, de nem csak a magyar bajnoktól lehet bekerülni a nemzeti csapatba, hiszen Marco Rossi szövetségi kapitány a júniusi barátságos meccsekre meghívta például az újonc Győr fiatal középpályását, Vitális Milánt, de említhetnénk a diósgyőri Gera Dánielt is, aki a hollandok elleni októberi Nemzetek Ligája mérkőzésen mutatkozott be. Szabados arra is választ adott, hogy szerinte jelenthet-e valós segítséget az ötmagyaros fiatalszabály a magyar válogatott számára.
„Azok, akik a válogatott keretben számításba vannak véve, vagy légiósok, vagy az NB I kiemelkedő alakjai, akik viszont ettől függetlenül is játszanának. Így szerintem a nemzeti csapatot nem fogja jelentősen befolyásolni a szabály. Az persze elképzelhető, – és ez az MLSZ egyik célja – hogy a szabályozás segít majd kiemelni olyan játékosokat, akik nem kapták meg eddig a lehetőséget, mert mondjuk egy külföldi előnyt élvezett velük szemben. Ezzel csak az a baj, hogyha valaki saját maga nem tudja kiharcolni a lehetőséget, akkor kérdéses, hogy megállja-e majd a helyét. Összességében viszont nem kell arra számítani, hogy a válogatottnak ez igazán komoly mennyiségben fog tudni játékosotok adni” – fogalmazott a sportközgazdász.
forrás: origo.hu




