Korábbi spanyol hátvédünk még mindig aktív, jelenleg Kínában játszik.

– Melyik volt jobb hír? Az, hogy Fradi megnyerte a 36. bajnoki címét, vagy az, hogy Xabi Alonso lett a Real Madrid edzője?
– Nekem mindkettő, hiszen mindkét csapat különleges helyen van a szívemben. Bár már több, mint 10 éve eljöttem Magyarországról, a Fradi eredményeit mindig követtem. A Fradinak innen is gratulálok, a teljes csapatnak és stábnak, elképesztő izgalmak után nyerték meg a bajnoki címet. Ami a Real Madridot illeti, itt volt az ideje edzőt váltani. Sok dolog nem működött náluk ebben a szezonban, változtatniuk kellett. Xabi Alonso a megfelelő ember, ismeri a klubot, itt játszott, dolgozott a Real akadémiáján, szóval szerintem nagyszerű igazolás lesz.

– A Fradira még visszatérünk, de előbb jöjjön a jelen! Miért pont Kína? Ha jól tudom, már korábban is játszottál ott.
– Figyelj, élvezem itt az életet. 38 éves vagyok, számos országban jártam és éltem már, illetve ilyen korban vannak még országok, ahol szívesen várnak focizni is. Hallottam, hogy ez egy szép ország, és ez így is van. Nagy városok vannak, a focival is minden rendben. Ez a harmadik évem Kínában, a Dingnan Ganlian a második csapatom. Nem tudom, hogy még meddig maradok, lehet, hogy ez az utolsó évem itt, de boldog vagyok a csapatnál. Sokan azt gondolják, hogy mit akarok én még 38 évesen? De minden meccsen játszhatok, a komolyabb sérülések is elkerültek, nem ez a legjobb, ami egy focistával történhet?

– Te 2013-ban eldöntötted, hogy Budapestre teszed át a székhelyed.
– Csodálatos emlékeim vannak a Fradiról és Budapestről. Képzeld, két évvel ezelőtt voltam Magyarországon, ott töltöttük a karácsonyt. Köztünk szólva, a múltban próbáltam visszatérni, de nem sikerült. Viszont óriási különbség van az akkori klub és a mostani között. Amikor 2013-ban megérkeztem, már akkor is lenyűgözött, most pedig… A Ferencváros egyre nagyobb és nagyobb klub lett. A szurkolók is csodálatosak voltak akkor és most is.

– Tartod még valakivel a kapcsolatot az akkori csapatból, vagy a klubból?
– Igen, Gyömbér Gáborral és Somáliával rendszeresen beszélek, Gyömbérrel főleg. Mindig megkérdezzük, hogy vagy, mi újság a családdal. A következő években amúgy tervezek visszamenni Budapestre, mert mint mondtam, gyönyörű város, nagyszerű emlékeim vannak róla, a feleségem is imádja. Úgy pedig könnyebb visszamenni, ha tudod, ott van néhány barátod, ismered is.

– Magyar Kupát, Ligakupát és Szuperkupát nyertél a csapattal. Fájó pont lehet, hogy a bajnoki cím nem jött össze.
– Igen, ez az egyetlen hiányzó trófea. Két évet töltöttem a klubnál, volt is rá lehetőségünk nyerni, de sajnos nem sikerült. Ennek a hiánya főleg az elmúlt hét évben értékelődött fel, amikor a Fradi sorban nyerte a magyar bajnoki címeket. Ebben a szezonban a Puskás Akadémia és a Paks is nagyon kemény ellenfél volt, de a Fradival nehéz felvenni a versenyt. Pont erről beszélgettünk Gyömbérrel, aki decemberben azt mondta, hogy kicsit aggódik, mert nagyon megy ez a két csapat. Mondtam neki, hogy a Fradi, az Fradi. Lehet, hogy januárban, meg februárban még nem állt a csapat a tabella elején, de májusban kell megnyerni a bajnoki címet. Most nagyon kívánom nekik, hogy sikerrel vegyék a Bajnokok Ligája selejtezőit és felkerüljenek a főtáblára. És ha már az előbb a kapcsolatokat említettük: amikor még Izraelben, a Hapoel Haderában játszottam, akkor volt egy csapattársam a mostani Fradiból…

– Várj, kitalálom, mondjuk Izraellel sokat segítettél. Abu Fani?
– Pontosan! Fantasztikus játékos, sokat beszélgettünk, élmény volt vele játszani.

A teljes interjú: Fradi.hu