Huszonöt alkalommal döntött a bajnoki címünkről az utolsó forduló, nézzük, milyen hatékonysággal szerepeltünk ezekben.

Ha azt nézzük, hogy a 25 meccsből mindössze háromszor (1904-ben a BTC, 1948-ban a Csepel és 1963-ban a SZEAC ellen) nem szereztünk pontot és ötször játszottunk ikszet tizenhét győzelem mellett, az biztató. Az kevésbé, hogy ezek közül összesen csak tízszer nyertünk bajnoki címet. A tizenkét olyan esetből, amikor a mi kezünkben volt a sorsunk, 8-szor nyertük meg a bajnokságot (8/11 volt az arány, ha azokat nézzük, ahol elsőként fordultunk az utolsó meccsre). Kétszer fordult elő, 121 éve 1904-ben és az 1963 őszi bajnokságban, hogy egy döntetlen is elég lehetett volna a bajnoki címre, de azt sem sikerült elérni. Ami azokat a szezonokat illeti, amikor az utolsó fordulóban más eredmények is kellettek volna a sikerünkhöz, akkor egyszer vagy kétszer jött össze mégis a bajnoki cím (2004 mellett 1905-ben – utóbbihoz a Postás egyik eredményének törlése is kellett).

2004.05.27 Ferencváros-DVSC 3-1 (2-1), 10.516 néző

Nemcsak a győzelmünk kellett a bajnoki címhez, hanem az is, hogy a liláktól pontot vegyen el az MTK. Ez meg is történt, jöhetett a helikopter.

2003.05.30 Ferencváros-DVSC 0-0, 13.662 néző

A döntetlen és a Dózsa elleni MTK győzelem azt jelentette, hogy elbuktuk a bajnoki címet.

2001.06.23 DVSC-Ferencváros 0-2 (0-1), 6.500 néző

Azzal a tudattal utaztunk le Debrecenbe, hogy ha nem kapunk ki, bajnokok vagyunk. Sikerült is.

1993.06.19 Nyíregyháza-Ferencváros 1-2 (0-2), 13.000 néző

Csak matematikai esélyünk volt a bajnoki címre, az éllovas Honvéd mögött 2 ponttal (ez még a 2 pontos bajnoki rendszer időszaka), a második Vác mögött egy ponttal lemaradva álltunk, lényegesen rosszabb gólkülönbséggel, mint a Honvédé (-7). A bajnoki címünk akkor lehetett volna meg, ha a Honvéd Diósgyőrben kikap (5-1-re nyert), a Vác pedig hazai pályán nem veri meg a Pécset (4-2 lett) és mi agyonverjük a kieső Nyíregyházát. Maradtunk harmadikak.

1992.06.20 DVTK-Ferencváros 0-2 (0-2), 30.000 néző

Ha nyerünk, biztosan bajnokok vagyunk, de a lényegesen jobb (+39 ill. +26) gólkülönbség miatt egy döntetlen is elég lett volna Miskolcon, annak ellenére, hogy a Vác hozta a kötelezőt a Veszprém ellen (1-0). Wukovics fél óra alatt lerendezte a meccset, majd jöhetett a Fradi-karaván és a Fradi-fieszta a soha el nem felejthető napon.

1989.06.10 Veszprém-Ferencváros 0-2 (0-0), 10.000 néző

Itt sem rajtunk múlt, hogy nem lett meg a bajnoki cím, a végső győztes Honvédnak ki kellett volna kapnia a Bozsik stadionban az MTK-tól a bajnoki címünkhöz. Dzurják Csöpi duplája így csak az ezüstéremhez lett volna elég. Ez volt az a szezon, amikor a döntetlenek esetén tizenegyesek döntöttek (sima győzelem 3, győzelem tizenegyesekkel 2, vereség tizenegyesekkel 1 pont), mi 4-3-ra, a kispestiek 6-1-re hozták a hét-hét tizenegyespárbajt. Mondhatjuk, hogy a rossz büntetőzés miatt vesztettük el ezt a bajnoki címet.

1983.06.11 Csepel-Ferencváros 1-1 (0-1), 24.000 néző

Bár sokan úgy érezték, némi joggal, hogy a bajnoki cím a 26. fordulóban ment el, mikor a későbbi bajnok ETO előbb 2-0-ás, majd 3-2-es Fradi vezetésről kétszer is egyenlített (másodjára a 87. percben), a bajnoki cím sorsa igazából az utolsó fordulóban dőlt el. Ha a Győr nem győz a már fix ötödik Dózsa ellen hazai pályán és mi nyerünk, bajnokok vagyunk. A Győr azonban 5-1-re alázta a lilákat, mi pedig nem tudtunk nyerni Csepelen, hiába vezettünk Szokolai góljával.

1976.06.16 ZTE-Ferencváros 1-3 (0-0), 22.000 néző

A képlet egyszerű volt: ha nem vesztünk Zalaegerszegen, bajnokok vagyunk, hisz a forduló előtt kétpontos előnyünk volt az üldöző Videoton előtt. Ők Szegedre utaztak, mindkét csapat lesimázta az utolsó fordulót, mi lettünk a bajnokok.

1968.12.15 Győri ETO – Ferencváros 2-3 (1-2), 5.000 néző

Az utolsó fordulóba egypontos előnnyel mentünk a lényegesen jobb gólkülönbséggel rendelkező Dózsa előtt, így tudtuk, annyi pontot kell szereznünk, mint nekik. Ők Dunaújvárosba utaztak. A lilák 2-0-ra nyertek, mi a forduló nézőszámcsúcsát jelentő 5.000 néző előtt háromszor is vezettünk, a győztes gólt Flóri szerezte a 72. percben.

1963.11.24 Szegedi EAC-Ferencváros 2-1 (2-1), 8.000 néző

Egy csúfos Honvéd elleni 7-2-es vereséggel mentünk a 13 körös 1963 őszi bajnokság utolsó fordulójába. De ha nyerünk a már biztos 12., leggyengébb bennmaradó Szeged otthonában, akkor a többi eredménytől függetlenül bajnokok lettünk volna. Mint utólag kiderült, egy döntetlen is elég lett volna, a vereség után hármas holtverseny alakult ki a három 17 pontos csapat, a Győr, a Honvéd és köztünk. A gólarányunk (ekkor még azt, nem gólkülönbséget számítottak) nekünk volt a legrosszabb, így csak bronzérmesek lettünk.

1958.07.27 Vasas-Ferencváros 3-3, 30.000 néző

A forduló előtt már nem a mi kezünkben volt a sorsunk, mert egy héttel korábban 85.000 néző előtt kikaptunk a későbbi bajnok MTK-tól 2-1-re. Némi esélyünk volt még. Az MTK a Dózsával játszott, a második Honvéd a Csepelhez utazott. A bajnoki címünkhöz az kellett volna, hogy mi nyerjünk simán, az MTK jelentősen kapjon ki, míg a Honvéd ne nyerjen. Végül mindkét ellenfelünk nyert, mi meg ugyan 0-3-ról egyenlítettünk Orosz két és Friedmanszky egy góljával, de ez csak az ikszre és a harmadik helyre volt elég.

1948.06.27 Csepel-Ferencváros 4-3 (3-2), 34.000 néző

Az utolsó fordulóban a bajnokság két nagy, 50-50 pontos esélyese egymással játszott, a Csepel jobb gólarányával azonban első helyen állt. A képlet a következő volt: az a csapat a bajnok, amelyik nyer, döntetlen esetén a Vasas lehet a nevető harmadik. A meccset remekül kezdtük, a harmadik percben már 2-0-ra vezettünk Deák Bamba és Kocsis góljaival. Ezután már nem ment. A Csepel a 37. percben fordított. Mi Deák révén egyenlítettünk a 73. percben, a Csepelből a következő percekben Rédeit és Szentesit, tőlünk Lakat Károlyt állították ki. Az emberelőny ellenére a győztes gólt a hazaiak szerezték a 82. percben. Mi pedig harmadikok lettünk.

1940.06.02 Szürketaxi-Ferencváros 1-7 (1-1), 6.000 néző

A forduló előtt a három nagy, a Fradi, a Hungária és az Újpest egyenlő pontszámmal rendelkezett. A gólarányunk jobb volt, így egy győzelem a Sport utcában szinte biztosan bajnoki címet jelentett. A Hungária a Gammát fogadta, míg a lilák Kispestre látogattak. A mesterhármast elérő Sárosi vezérletével a mieink nem bízták a véletlenre a már kiesett Szürketaxi ellen, egy nehezebb első félidő után a másodikban bedarálták őket.

1939.05.28 Ferencváros-Salgótarján 13-0 (8-0), 3.000 néző

Az utolsó forduló előtt az Újpest 2 pontos előnnyel és lényegesen jobb gólaránnyal rendelkezett (106-25, a miénk 108-44 volt), így az sem lett volna elég, ha kikapnak a lilák, nagyon ki kellett volna kapniuk Kispesten. Mi mindent megtettünk, kitömtük a kelet-nógrádi gárdát, de még ez sem lett volna elég, akkor sem, ha a lilák nem 1-1-et játszanak, egy pontot megtartva előnyükből.

1937.05.16 Ferencváros-Bocskay 5-1, 8.000 néző

Ezúttal is mi voltunk hátrányban, egy ponttal a Hungária mögött, akik az utolsó körben Szombathelyre utaztak. Ebben a szezonban a mi gólarányunk lett volna jobb, így egy Haladás elleni kék-fehér döntetlen is elég lett volna a sikerhez, miután mi a mesterhármast elérő Sárosi vezérletével lesimáztuk a debrecenieket előző nap. Az első félidő végén még 2-2 is volt az állás Szombathelyen, a másodikban aztán behúzták a kékek a meccset (3-5) és ezzel a bajnoki címet is.

1935.06.02 Újpest-Ferencváros 0-0, 15.000 néző

Két pont hátrányban és rosszabb gólaránnyal érkeztünk a vidéki csapathoz az utolsó fordulóban, így nem csak nyerni, hanem nagyon nyerni kellett volna a bajnoki címhez – legalább 10-0-ra. Sajnos 1-0-ra sem sikerült.

1934.05.17 Somogy FC-Ferencváros 4-9, 4.000 néző

Az utolsó fordulóba egypontos előnnyel mentünk bele a lilákat megelőzve. Az Üllői úton kettős mérkőzést rendeztek, előbb a Budai 11 fogadta az Újpestet, 0-0 lett, majd mi voltunk papíron a Somogy FC vendége. Székely Béla mesternégyesével az 50. percben már 5-1 volt nekünk az állás, a végén két góllal kozmetikázták az eredményt a „házigazdák”.

1933.06.12 Ferencváros-Budai 11 3-1 (2-1), 3.500 néző

Az utolsó forduló előtt a Hungária és az Újpest is kétpontos előnyben volt előttünk és bár a gólarányunk nem lett volna rossz, kisebb csoda kellett volna a bajnoki címhez. A Hungária ugyan ikszelt a Sabaria ellen Szombathelyen, a lilák ezer néző előtt lettek bajnokok a Somogy FC 5-1-es legyőzésével.

1930.05.25 III. Kerület-Ferencváros 1-2 (0-1), 4.500 néző

Az utolsó fordulóba kétpontos hátránnyal érkeztünk ezúttal is, a lilák a Megyeri úton az Attilával játszottak, ők 4-1-re nyertek, így maradt a második hely.

1929.06.05 Ferencváros-III. Kerület 2-1 (2-1), 4.000 néző

Számunkra ez volt a szezon utolsó meccse, mert a papíron utolsó fordulós bajnokinkat (a Nemzeti ellen) két héttel korábban már lejátszottuk. A Hungária a győzelmünk után még két meccset játszott, ha ezeken csak 2 pontot szerzett volna, akkor bajnokok lehettünk volna jobb gólaránnyal. A mi meccsünk után négy nappal a Bocskayt fogadták, a debreceniek ellen csak egy döntetlent értek el, de az utolsó fordulóban a leggyengébb bennmaradó Budai 33 ellen bebiztosították a kék-fehérek a bajnoki címet (4-0).

1922.06.25 Terézváros-Ferencváros 0-1, 4.000 néző

A bajnoki cím szempontjából sorsdöntő meccset a 22 fordulós bajnokság 20. fordulójában rendezték, a Hungária körúton. Egy ellenünk megítélt tizenegyes után 0-0-nál levonult a csapat és a pontokat az MTK kapta. Így két fordulóval a vége előtt 3 pontos hátrányba kerültünk, az utolsó forduló előtt csak kettő maradt ebből, miután az MTK a Vívó AC ellen 0-0-át ért csak el (mi a MAC otthonában 1-0-ra nyertünk), de miután az MTK gólaránya sokkal jobb volt, mint a miénk (60-11, 5.45; ill. 40-13, 3.08) a bajnoki címünkhöz nem csak az kellett volna, hogy nagy arányban győzzünk a Terézváros ellen, hanem az is, hogy az UTE-MTK-n egy óriási különbségű UTE-győzelem jöjjön össze. Nem jött, 0-0 lett az a találkozó.

1910.05.29 Ferencváros-Budapesti AK 5-1 (2-0), 1.200 néző

A 9 csapatos bajnokságban az utolsó előtti meccsünk volt a sorsdöntő, ott 14.300 néző előtt a Millenárison 2-0-ra vertük az MTK-t. Az MTK ugyanis a BAK elleni meccs előtt egy héttel lejátszotta az utolsó meccsét és a gólaránya annyival rosszabb volt a miénknél, hogy nem csak vereség kellett volna az utolsó körben a bajnoki cím elbukásához, hanem az is, hogy legalább 10 góllal kapjunk ki. Simán nyertünk.

1905.11.26 Ferencváros-MTK 0-0 (félbeszakadt), 2.000 néző

A meccs a második félidő 35. percében köd miatt félbeszakadt. Az újrajátszás elmaradt, mert a meccset az MTK lemondta a javunkra. Ekkor még úgy tűnt, ez csak az ezüstéremről dönt, mert az első a 28 pontos Postás lesz. Az ő Fővárosi TC elleni meccsüket (7-0) viszont bunda miatt törölték, sőt, a Postást ki is zárták. Így szereztük meg második bajnoki címünket.

1904.11.27 BTC-Ferencváros 2-0 (1-0), 3.500 néző

Ha ezt a meccset megnyertük volna a harmadik helyezett BTC ellen, mi vagyunk a bajnokok az MTK előtt. A meccs nem indult jól, Manglitz késése miatt ugyanis 10 emberrel kezdtük a találkozót. Védőnk később megérkezett, az a korabeli beszámolókból nem derül ki, hogy a 14. percben esett első gól előtt vagy után. Ez volt az első olyan eset, hogy mi engedtük ki a bajnoki címet a kezeink közül.

1903.11.22 MTK-Ferencváros 0-3 (0-0), ??? néző

A képlet egyszerű volt: ha nem kapunk ki, biztos a bajnoki címünk és egy vereség is beleférhetett volna valószínűleg a jobb gólarányunk miatt. De a második félidőben Weisz duplájával és Borbás góljával nyert az Oláh – Manglitz, Berán – Deutsch, Bródy, Gorszky – Weisz, Kovács, Pokorny, Borbás, Scheibel tizenegy és klubunk megszerezte első bajnoki címét! A mieinket a meccset kis időre félbeszakító hóvihar sem zavarta meg, ahogy a korabeli beszámolók írtak: „A mérkőzés mindvégig fair és érdekes volt, Ferenczváros védelme jól működött, csatársoruk gyorsaság tekintetében jóval felülmúlta a Testgyakorlókat, kik e mellett kombináczió és passzjáték tekintetében is mögöttük maradtak.” Weiszet pedig a vállukon vitték körbe a szurkolók.

(Az összeállítás elkészítésében két remek oldal, a Tempó Fradi! és a Magyarfutball.hu volt segítségünkre.)