Ma Norvégia ellen zárjuk az A-csoportos világbajnokságot.
Férfi jégkorong, A-csoportos VB, csoportkör, 6. forduló
Magyarország 0-10 Svájc
Harmadok: 0-2, 0-3, 0-5
Majoross Gergely
Szembe jött a realitás. Megláthattuk, hogy hol tart a svájci és a magyar jégkorong. Ekkora a különbség a kettő között. Persze ehhez az is kellett, hogy messze voltunk a saját legjobb formánktól. Nem tartunk ott, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyi mérkőzést tudjunk játszani, ezen a szinten, eredményesen. A legjobb teljesítményünkkel esetleg képesek vagyunk 5-6 gólnál megállítani az ellenfeleket. Az pozitívum, hogy ha van bennünk elég érzelem, küzdőszellem, és a legjobb teljesítményünket nyújtjuk, akkor túl tudunk élni. Egyenrangú ellenfelek nem tudunk lenni, de túl tudunk élni. Amikor ez nem történik meg, akkor nagyon rosszul néz ki a helyzet. Svájc is azért jött ide, hogy a lehető legjobban játsszon, ezen a szinten nincs kegyelem. A kapura lövéseknek fontos feltétele, hogy bevigyük a támadóharmadba a korongot, ez pedig nem sokszor történt meg. Olyan szempontból tanulságos volt ez a mérkőzés, hogy megérteti velünk, amit mi Magyarországon csinálunk, az nem elég ahhoz, hogy felvegyük a versenyt Svájccal. Nem elég jó a munka, amit elvégzünk, a fiatalokon nincs elég nyomás, nincs megfelelő versenyhelyzet, nincs elég játékosunk topligában, és ennek ez a vége.
