A játékvezetők feje szerint a képzettség hiánya miatt gondolják azt sokan, hogy hibázott a VAR a kupadöntőn – a nem publikus kameraképekből és adatokból persze nem osztott meg semmit a nagyérdeművel.
Megkerestük Hanacsek Attilát, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnökét, aki reagált is a vádakra – szerinte ezek több szempontból tévesek, és alapvető félreértéseken alapulnak. A televíziós közvetítésben megjelent képeket közelebbről megvizsgálva sokan arról írtak, hogy a VAR-szobában rossz helyre húzták be a lesvonalat, mert Szabó János „csillogó feje” átlóg azon. Hanacsek szerint a kétdimenziós állóképet elemezve megfogalmazott állítások egy klasszikus optikai csalódáson alapulnak. „Szabó János testmagassága a Wyscout adatai szerint 181 cm, azaz a feje valós térbeli pozíciója ebben a konkrét helyzetben tehát közel két méterrel a pálya talajszintje fölött helyezkedik el. A VAR által alkalmazott piros lesvonal azonban nem a levegőben, hanem a pálya vízszintes síkján – azaz a talajra vetítve – jelenik meg. A kamerák szögéből rögzített kétdimenziós vetületen emiatt térbeli torzulás lép fel: a magasan lévő fej vizuálisan előrébb tűnik, mint ahol valójában a talajra vetítve lenne. Ez az alapvető jelenség mindenki számára ismerős lehet a fényképezésből vagy közvetítésekből: ami közelebb van a kamerához és magasabban helyezkedik el, az a képen gyakran előrébb látszik, mint a valódi térbeli pozíciója. A VAR-rendszer éppen azért használ több kalibrált kamerát és 3D-s pályamodellt, hogy kiküszöbölje ezt az emberi szem és síkbeli képek által okozott torzítást” – fogalmazott a játékvezetők főnöke.
De akkor mi történt valójában? „A VAR-technológia által alkalmazott Virtuális Lesvonal Technológia (VOL) a jelenetet háromdimenziós térben rekonstruálta, és a támadó, Adama Traoré testének a legelőrébb eső pontját (ebben az esetben a válla) vetítette össze a védekező játékos testének legmélyebben lévő pontjával, amely Szabó János talajhoz érő lába volt. A rekonstrukció alapján a fej talajra vetített pontja teljesen megegyezett a lábvonalával, így nem eshetett a támadó elé. Ez cáfolja azt az állítást, hogy a VAR hibásan alkalmazta volna a lesvonalat.” Hanacsek azt is hozzátette, Traoré egész pontosan 17 cm-es leshelyzetben tartózkodott Tóth Alex passzának pillanatában.
Hanacsek azt is hozzátette, a gólt nem csak a les miatt érvénytelenítették, a VAR Lenny Joseph szabálytalanságát is vizsgálta. „Kevesebb szó esett róla, de a jelenet nemcsak leshelyzet miatt lett érvénytelenítve. A játékvezetői ellenőrzés során a VAR egy második, önálló szabálytalanságot is rögzített: a Ferencváros 75-ös számú játékosa, Lenny Joseph az úgynevezett APP-ben (Attacking Possession Phase, Támadó Birtoklási Szakasz) hátulról elgáncsolta ellenfelét – lábait összeakasztva buktatta a védőt. Ez a szabálytalanság önmagában is elegendő lett volna a gól érvénytelenítésére, ha nem lett volna leshelyzet. Mivel azonban a les volt a támadás során elsőként megvalósult szabálytalanság, azt kellett szankcionálni.”
A Játékvezetői Bizottság elnöke szerint nem az a probléma, hogy sokan nem értenek egyet a döntéssel, hanem hogy teljes bizonyossággal, technikai ismeretek nélkül állítják, hogy a VAR hibázott, miközben semmilyen hozzáférésük nincs a kalibrált kamerákhoz, a térbeli adatokhoz, és nem rendelkeznek játékvezetői vagy technológiai képzettséggel. „Ez nemcsak szakmaiatlan, de súlyosan félrevezető is: olyan véleményekkel befolyásolják a közvéleményt, amelyek a VAR működésének alapjait sem értik” – állítja Hanacsek, aki összegzésként még egyszer megismételte, hogy a döntés helyes volt, két szabálytalanság miatt is. „A lesvonal a háromdimenziós pozíciók alapján pontosan lett meghúzva, és nem Szabó János feje, hanem a testének talajhoz érő része volt a referencia; a kétdimenziós kép alapján levont következtetés optikai csalódás eredménye; a gól nemcsak les, hanem egyértelmű szabálytalan buktatás miatt is érvénytelenítésre került volna. A VAR tehát helyesen járt el – még akkor is, ha ez nem illeszkedik mindenki narratívájába” – összegzett a játékvezetők főnöke.
