Szappanos Péter szerint nincs bennünk visszavágási vágy a bajnoki miatt, de szeretnék megnyerni a kupadöntőt.
Dibusz Dénes
Nem mondom, hogy könnyű mérkőzés volt a hétvégi, de sikerült besöpörnünk a három pontot. Az első félidőben nem játszottunk jól, nem sikerült megbontanunk a hazaiak védelmét. Kiegyenlített volt a meccs, de a paksiak vezető gólja előtt azért volt néhány szöglete, lehetősége az ellenfélnek, majd egy megpattanó lövéssel hátrányba kerültünk. A második félidőre muszáj volt változtatnunk. Lenny Joseph beszállásával dinamikusabb lett a támadóhármasunk, egyenlítettünk, majd az emberelőnyt azonnal kihasználtuk, ám ezután számomra érthetetlen okból nem tudtuk megtartani a labdát – mintha mindenki kevesebbet akart volna beletenni. A második kapott gólnál nem is tudom, minek nevezzem, ami történt: Adama Traoré megállt, mert azt hitte, nincs mögötte senki, pedig a beadás után az övé lett volna a labda. Örülök, hogy erre még sikerült válaszolnunk a kilencperces hosszabbításban és megszereztük a fontos három pontot. Külön öröm, hogy mindháromszor pontrúgást követően sikerült betalálnunk, hiszen Pakson általában mi kapjuk ilyenekből a gólokat. Élet-halál meccsen vagyunk túl, az ilyen sikerek kellenek ahhoz, hogy bajnokságot nyerjünk. Nagyon kevés rizikóval játszik a Paks, rengeteg hosszú átadást ível fel, a csatárai pedig erősek, jól támadják és többnyire meg is tartják a labdát. Ha meg tudják szerezni a lecsorgót, lendületből rohamozzák az ellenfél védelmét, ebből pedig bedobást, szögletet vagy szabadrúgást tudnak kiharcolni. Erre azért megvan az ellenszer, de akarva-akaratlanul vannak olyan periódusai a meccsnek, amikor meg tudják valósítani az elképzeléseiket, mivel olyan játékosai vannak a Paksnak, akik remekül illeszkednek ebbe a játékba. Mindkét félidőben akadt egy-két olyan szituáció, amikor lövőhelyzetet, beadást alakítottak ki a paksiak a második labda felvételéből, ám a második gólt leszámítva nem volt ziccerük, ami minket dicsér. A Puskás Arénában minden bizonnyal erősebb összetételben lép pályára ellenünk a Paks, mivel szombaton több hiányzója és sérültje volt. A Magyar Kupa megnyerése emiatt még nagyobb kihívás lesz nekünk, de reméljük, ezúttal miénk lesz a trófea. Abban is bízom, hogy a bajnokságban az első helyen végzünk. Hatalmas öröm lesz, ha megnyerjük az NBI-et, mert mindent elkövettünk, hogy nehézzé tegyük saját magunknak a bajnokságot – egyszerűen nem tudunk normálisan lehozni egy meccset, mindig van egy megpattanó labda, balszerencsés helyzet. Nehéz ez az idény, de dolgozunk rendesen, Pakson is hittünk magunkban és nyertünk. Ez a cél szerdán is.
Szappanos Péter
A legutóbbi bajnoki kicsit feszültebb hangulatú mérkőzés volt, de akkor lett volna probléma, ha nem ilyen. Kis rutinnal vagy kis szerencsével döntetlenre is tudtuk volna hozni a találkozót. De nincs bennünk visszavágási vágy, ez egy teljesen új meccs, amin hideg fejjel csak a saját játékunkkal kell foglalkozni. Egyelőre még a harmadik hely sincs meg, de csalódás lenne, ha ennyi időt eltöltve a dobogón, nem szereznénk érmet. A kupadöntőt szeretnénk megnyerni és az idény végén megtudni, milyen érmekkel zárunk. Akkor tudjuk levonni a konzekvenciát, mennyire volt sikeres az idény. Nem mondanám Szappanos-meccsnek az egy évvel ezelőttit, ez a klubnak egy óriási sikere volt. De úgy gondolom, a tavalyi idényt nézve meg is érdemeltük azt a mérkőzést. Az külön öröm volt számomra, hogy nekem is ilyen jól alakult és én is hozzá tudtam járulni a sikerhez. Én nem tudok gólt lőni, csak azzal tudok hozzájárulni, hogy minél több védéssel segítsem a csapatom, szerencsére ez sikerült.
