Stefan mellett a paksi Papp Kristóf beszélt a holnapi kupadöntőről.

Klisé, hogy ez csak egy meccs, de a valóság az, hogy nagyobb a feszültség, más a hangulat. De egy normális meccsként próbáljuk felfogni a döntőt is. Egyszerű gyerekek a focisták, nem szabad, hogy fejben túlgondoljuk a dolgokat. Robbie érkezésével sok dolog megváltozott, ahogy telt az idő, egyre inkább megértettük, mit szeretne, főleg a támadási sémákban. Neki is meg kellett jobban ismernie a keretet. Egyre jobb meccseket játszottunk. Az önbizalom a legfontosabb, ha lőjük a gólokat, az segít. A sorozatok kialakításához ez kell, ebben nagyon sokat segít egy edző. A Paks egy remek csapat, a taktikájukhoz illő játékosokkal. Rá kell erőltetnünk a Paksra az akaratunkat. Mielőtt bejöttem a sajtótájékoztatóra, körülnézhettem. A stadion önmagáért beszél és nagyságról. Nagyon várjuk a döntőt. A találkozó menedzselésében az a fontos, hogy a meccsel foglalkozzunk, ne az eseménnyel. Ha ez nem megy, bajok lesznek. De a keret tagjai ehhez hozzászokhattak, amikor a bíró sípja jelzi a kezdést, már csak a meccsel fogunk foglalkozni. A családom és a barátaim is itt lesznek. Utána, ha jól sikerül a mérkőzés, megiszunk egy sört és a szurkolótáborunkkal egy nagy család leszünk.

– Stefan Gartenmann

Kisebb sérüléssel bajlódtam, ma esett le, hogy holnap lesz a döntő, amin mindenképp szeretnék játszani. Egyetértek a Fradi edzőjével, hogy a tavalyi döntő már csak a múlt, az nem számít a holnapi kapcsán semmit. A pontrúgásokra fel kell készülni, általában ez a mi fegyverünk, erre szombaton három gólt kaptunk belőle. Nüanszok fognak dönteni. A tavalyi gólom fontosságát semmi nem írta felül. Nagy élmény ebben az arénában másodjára játszani, próbálom megélni, kiélvezni a pillanatot.

– Papp Kristóf