Stefan arról is beszélt, hogy szerinte miben fejlődött a legtöbbet itt a Fradiban.

– Egyértelműen alapembere vagy már a klubnak, mit jelent ez neked?
– Sose voltam az a fajta játékos, aki mindig a középpontban van, de szerintem az ilyen típusú játékosokra is szükség van a csapatban, mint amilyen én vagyok. Egy olyan játékos, aki kiabál a társakkal, segíti őket, olyan, akivel számolni lehet. Nyilván egy csapatban nem lehet tízből tíz ilyen játékos, de ha csak egy ilyen is van, akkor a csapattársaid, az edződ már tud azzal számolni. Érzem a társaim részéről ezt a fajta bizalmat. Úgy érzem, hogy én ez a fajta játékos vagyok, nem fogom soha a fülemen pörgetni a labdát, nekem más az erősségem. Boldog vagyok, ahogy a Fradiban alakult a karrierem, természetesen ez nem ment egyik napról a másikra, de nyilván ez a Ferencváros, elég jónak kell lenned, hogy bekerülj a kezdőbe, bizonyítanom kellett, hogy helyem van a csapatban.

– Hogyan látod, miben fejlődtél a legtöbbet, amióta nálunk vagy?
– Hozzá kellett szoknom az itteni játékfilozófiához, habár a Midtjylland is egy domináns focit játszó dán csapatom volt, de ez a Fradinál még hatványozottabban érződik, itt tényleg minden egyes meccset meg kell nyerni, és ehhez bizony hozzá kellett szoknom. Nem mondanám, hogy ügyetlen voltam a labdával, de ezen a területen érzem a legnagyobb fejlődésemet. Nem fogok zseniális labdákat osztogatni, de a kellő tempóban járatni a labdát, megtalálni az adott területen a legjobb választást, átlátni, hova kell majd több ember, hol tudunk létszámfölénybe kerülni, felismerni az adott szituációban, hogy hova kell passzolni a labdát, ezen a területen is sokat fejlődtem.

– Sok szurkolónk mondja a mai napig, hogy az előző év legértékesebb igazolása lettél. Milyen kapcsolatot ápolsz a drukkerekkel?
– Sok ember megállít az utcán, de én szeretem az ilyen szituációkat, nyilván nem mindenki feltétlenül a jó szándékkal közelít feléd, de a többség nagyon kedves, boldoggá teszi őket, ahogy játszom a pályán, közös fotókat is készítünk. Szeretem, amikor odajönnek a szurkolók, ha van egy-egy kedves, bíztató szavuk felém, ami megerősíti azt, hogy jól csinálom a dolgomat.

– Említetted a Midtjyllandot korábban. Ők nem tartottak rád igényt, kölcsönadtak Skóciába. Ez mekkora pofon volt neked akkor? Mit szólnál ha idén összeakadnánk velük az európai porondon?
– Jó móka lenne, ez egy olyan dolog, amiről mindig álmodozik az ember, hogy na, mi lenne ha találkoznánk, megmutathatnám mire vagyok képes. Legyőzni őket igazán remek dolog lenne.

– Evezzünk könnyedebb vizekre. Korábban a Fradi TV-ben már megmutattad, hogy nem csak a pályán, de a konyhában se jössz zavarba, de a forgatáskor egy-két palack bort is láttunk.
– Így igaz, szeretem a jófajta borokat, többféle magyar fajtát is kipróbáltam már, egy-egy meccs után jó dolog leülni egy pohár borral. Van pár furmintom és tokajim otthon. Egyszer voltam egy étteremben, és láttam, hogy van egy olyan ital, hogy fröccs, nagyon ízlett, de be kellett írnom a Google-be, hogy pontosan milyen bor is van benne, kiderült, hogy hárslevelű volt, nagyon elnyerte a tetszésemet. A testvérem és a sógorom gyakran jár étterembe Dániában, és ott beszéltek egy borkereskedővel, aki gyakran kereskedik magyar borokkal, mert nagyon jó minőségűek, és egész olcsók is. Jó dolog, ha az ember minőséget vesz, de közben a pénzénél is maradhat.

– Meg tudod osztani a jó magyar bort a pároddal?
– Mivel nagyon jó állása van Dániában a pénzügyi szektorban, ezért nem költözött velem Budapestre, de persze többször járt már nálam, ő is nagyon szereti a magyar fővárost, mindig szívesen jön ide. Neki is van egy karrierje, amiben sikeres és boldog, én is sokat utazom, nem könnyű összeegyeztetni az időnket.

– Sokat emlegettük Dániát, de fontos, hogy Svájcról is beszéljünk egy kicsit, hiszen az alpesi ország válogatottjában nem is olyan régen debütáltál.
– Ez egy óriási lehetőség volt az életemben, nagyapám révén megnyílt az út a svájci szövetség felé. Vannak az életben olyan helyzetek, amikkel élni kell. Nyilván ez egy alaposan átgondolt lépés volt, a családom a barátaim végig támogattak a döntésemben. Fantasztikus tapasztalat volt pályára lépni a svájci nemzeti csapatban, nagyon élveztem a játékot.

– Úgy látszik a Fradiban is nagyon élvezed a játékot. Mit vársz a hétvégi Puskás Akadémia elleni mérkőzésen?
– Biztosan roppant izgalmas és szórakoztató meccs lesz, innentől kezdve minden meccs egy döntővel ér fel, bízom benne, hogy a végén mi fogjuk megnyerni ezt a versenyfutást.

A teljes interjú: Fradi.hu