Leimeter Dóráék ma döntőt játszanak a Világkupában. Mindent bele!

Női vízilabda, Világkupa, elődöntő
Spanyolország 8-10 Magyarország
Negyedek: 1-3, 5-3, 2-2, 0-2
Fradista gólok: Leimeter 2, Vályi 1

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, NSO
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

Cseh Sándor

Három részre bontanám a mérkőzést. Egyfelől az emberhátrányos védekezésünk tökéletesen működött, amit megbeszéltünk, mindent megcsináltak a lányok, úgy is mondhatnám, itt száz százalékot teljesítettünk. Nyolcvan százalékban sikerült a lefordulásaikat is megakadályozni, amiben egyébként nagyon jók, az elején még el-eljöttek, és rendezetlen védelem ellen sikerült gólokat szerezniük, vagy ötösig vinni az akciókat, a második félidőben viszont már itt is nagyon jól működött minden. Ahol még komoly javulás kell, az a centerek elleni védekezés, bár a három ötméteres és a két centergól ellenére sem mondanám, hogy a védőink hibáztak folyamatosan, hiszen több eset is abból adódott, hogy igyekeztek szerelni – mint ahogy a meccs folyamán többször is sikerült nekik, ami a két rendkívül erős spanyol center ellen nagyon komoly bravúr. Ugyanakkor meg kell tanulni azt is, hogyha a szerelés érezhetően nem jön össze, akkor mikor kell átváltani az akár kiállítást jelentő mozdulatra, mert ez az öt gólt jelentő mozzanat nyilván sok, ebből okulnunk kell. Azt gondolom, hogy most nagyon egyben van a csapat, a december óta tartó edzéseken sikerült valamit felépíteni, mentálisan erősek a lányok, ez köszönt vissza ebben a két napban – viszont én most nem fogok itt örömömben ugrálni azért, mert legyőztük az olimpiai ezüstérmest és az olimpiai bajnokot. Ez komoly fegyvertény, és akárhogy is nézzük, ez itt egy komoly világverseny, amelyen bekerültünk a döntőbe, amiért minden elismerés megilleti a lányokat – nekem viszont már most azon jár a fejem, hogy mit kell kijavítani és hogy mi vezethet sikerre a görögök ellen.