Így ma a bronzéremért ugrunk medencébe.

Férfi vízilabda, Világkupa, elődöntő
Magyarország 14-18 Görögország
Negyedek: 4-4, 4-3, 2-5, 4-6
Fradista gólok: Manhercz 4, Nagy Ádám 3, Fekete 1, Vigvári Ve. 1, ill. Argiropulosz 5

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, VLV
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

Manhercz Krisztián

Azt gondolom, hogy külön kell venni az első két és fél negyedet, meg az utolsó másfelet. Mert két és fél negyedig azért a mi szempontunkból más mérkőzés zajlott, egész jól tudtuk kontrollálni a játékot és még vezettük is. Nyilván, ami a meccs egészét és az utolsó másfél negyedet illeti, ott inkább az akciógólokat és a védekezés hibáit kell említeni, ezek jelentették a legnagyobb problémát. Az egész meccset szerintem öt vagy hat akciógólt kaptunk, ami azt gondolom, hogy semmilyen szinten nem megengedhető. És igazából, hogyha azt nézem, hogy mi a különbség a januári és a mostani görög meccs között, nyilván az, hogy januárban volt 13 blokkunk és 17 védésünk körülbelül, és most sem a blokkok száma, sem a védéseké nem volt ilyen, ami a hátul nyújtott teljesítményünknek volt betudható. Ezzel a 13-14 lőtt góllal, amit elő tudtuk hozni, lehet meccset nyerni, nyilván a 18-19 kapott góllal már nem. Tény, hogy nehezen tudtuk a centereiket semlegesíteni, és több akciógólt is kaptunk, ami a legnagyobb probléma volt. Ezeken kell változtatni.

Nagy Ádám

Elég jó volt a támadójátékunk, de sajnos a védekezésben – főleg emberhátrányban – hiányoztak a blokkjaink és sok centerakciógólt kaptunk. Emellett elöl fegyelmezetlen lövéseink voltak, kihagytunk pár helyzetet, mindezek miatt nem tudtunk felülkerekedni a görögökön.

Varga Zsolt

Ahogy korábban is mondtam, nekünk ezeket a mérkőzéseket arra kell használnunk ezzel a fiatal csapattal, hogy tanuljunk és épüljünk. Ha győzünk, az is tükröt tart elénk, ha vereséget szenvedünk, az még inkább – és észre kell vennünk, hol tartunk, mit kell kijavítanunk. Ez a mai meccs sem különbözött a többitől – a statisztikákba egyelőre nem mélyednék el, egyetlen szám elmond mindent: tizennyolc gólt kaptunk, ennyit nem lehet. Ha kihagytunk négy komoly ziccert, és esetleg 18-18 lenne a vége, akkor is ezt mondanám, mert ez nem fér bele még egy ilyen erős görög csapat ellen sem. Volt két és fél jó negyedünk, amire építeni lehet, amikor látszott, hogy lépést tudunk tartani a fiatalokkal is, utána viszont elvesztettük a fonalat. Meg kell tanulni hátrányban játszani, még jobban összpontosítani, mert semmi sem mehet a védekezés stabilitásának rovására, csak akkor van esély bárhol, bárki ellen a győzelemre. Dolgozunk tovább, hosszú út vár ránk, nem ugorhatunk át fázisokat, lépésről lépésre kell haladnunk.