Női kéziseink korábbi bajnokát otthonából rosszullét miatt egy koppenhágai kórházba szállították, de az életét nem tudták megmenteni. Nyugodjék békében.
Elhunyt korábbi kézilabdázónk, az olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes, magyar bajnok és MK-győztes Sterbinszky Amália, aki 1969 és 1972 között 96 mérkőzésen szerepelt a Ferencvárosban. Ötször volt az NBI gólkirálya, háromszor az év kézilabdázójának választották. Elévülhetetlen érdemei voltak a Vasas 1982-es BEK-győzelmében. A magyar válogatottban 250 alkalommal szerepelt, olimpiai bronzérmes lett Montrealban, 1976-ban, emellett háromszor lett világbajnoki bronzérmes (1971, 1975, 1978), 1982-ben Budapesten vb-ezüstérmet szerzett. 1984-ben tagja volt a világválogatottnak, később az évszázad legjobb magyar kézilabdázójának választották. Sterbinszky Amália nyugodjon békében, emlékét örökre megőrizzük!
Azt, hogy végképp a kézilabdát választotta, jelentős részben egy igen lelkes testnevelőnek, Kapitány Ferencnek köszönheti, aki elemi erővel támogatta, hogy igazolt játékosa legyen a Debreceni Gördülőcsapágygyár csapatának, amely később fuzionált a helyi Dózsával. Szülei ennek sem örültek. Amikor pedig az érettségi idején Elek Gyula, a Ferencváros mestere személyében megjelent a „csábító”, hevesen tiltakoztak. Csakhogy, mint mondja, szerencsére mindhiába: „Ekkor már lendületben voltam, senki nem tudta meggátolni, hogy aláírjak a Fradihoz. Ettől kezdve hullámhegyek és völgyek váltogatták egymást az életemben. Kemény próbát jelentett a szülői ház védettségéből egy nagyvárosba, Budapestre – ráadásul albérletbe! – kerülni. Gondjaimat tetézte, hogy a debreceniek nem adtak ki, így egy éves kényszerpihenőre kárhoztattak. A Fradiban minden szempontból jól éreztem magamat két éven keresztül. Jó volt a hangulat, sem Elek Gyulára, sem a játékostársakra egyetlen rossz szót sem mondhatok. Amikor leültünk valahol, narancslét kértem. Felvilágosítottak, ott lépett az életembe a sör. Egy alkalommal például Gyula Macska Jancsinak nevezett – ez is belefért az alaphangulatba.” Ám a Népligetben sem tudott végképp gyökeret verni, mivel a megígért lakástámogatásból nem lett semmi. Megunta a folyamatos költözködést, egyik albérletből a másikba, így inkább átment a Vasashoz, ahol az FTC jóvoltából megint egy évre a lelátóra kényszerült.
