A szövetség sportigazgatójával beszélgettek.

Hogy értékeli az utánpótlásképzésben elindult, az elmúlt öt évben lezajlott folyamatokat?
A már említett képzési folyamat akkor lesz teljes és eredményes, ha a legtehetségesebb fiatalok folyamatos lehetőséget kapnak a felnőttcsapatokban. Végül is ez a célja a minőségi utánpótlásnevelésnek. 2022-ben vezette be a szövetség a fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, ahol – a nemzetközi példáknak megfelelően – az első két évben még nem volt szabad szemmel látható eredménye, sőt, csökkenő tendenciát mutatott a fiatalok játékperceinek száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy időbe telik míg a klubok megszokják a rendszert és ennek megfelelően alakítják az átigazolásokat, a kereteket. A 2024/25-ös idénytől viszont beindult a folyamat, a fiatalpercek száma közel a duplájára emelkedett. Azt vettük észre, hogy a klubok egyre jobban megértik, van fantázia a fiatalok beépítésében és eladásában, de ez akkor indulhat be igazán, amikor racionálisabb gazdasági alapokon működnek majd.

A folyamatok beindulását tudná konkrét példákkal illusztrálni?
Az elmúlt három évben kilenc U21-es labdarúgó mutatkozott be a felnőttválogatottban, és a center kivételével minden poszton lehet látni azt az egy-két fiatal labdarúgót, akik középtávon a magyar válogatott erősségei lehetnek. Az is szembetűnő, hogy a fiatalok egyre jobban megállják a helyüket az NBI-ben. Korábban a többség 4-5 fiatallal úgymond letudta a támogatáshoz szükséges perceket, de mostanra a legtöbb klubban már megvan az az egy-egy stabil játékos, aki folyamatosan játszik és be is épült a csapatba. A teljesség igénye nélkül említhetjük Szűcs Tamást (DVSC), Dénes Csanádot (ZTE), Pécsi Ármint (Puskás Akadémia), vagy Pető Milánt (Fehérvár). Ez mindenképpen előrelépés, mint ahogy az is, hogy néhány fiatal, például az EL-ben remekelő Ferencváros kezdőcsapatában is megtaláltuk legutóbb a 19 esztendős Tóth Alexet… A mai modern labdarúgásban fontos szerepe van a gyorsaságnak, a dinamikának, ezért szintén a minőségi előrelépést támasztja alá, hogy az NBI-ben a 20 legtöbbet sprintelő játékos majdnem fele fiatal, 21 éven aluli labdarúgó. Ezek azonban csak az első lépések, a további és folyamatos fejlődéshez szükség van a klubokban egyfajta üzleti modell is kiépüljön a fiatalok kapcsán. Márpedig ezen a téren még messze vagyunk az ideális helyzettől.

Mire gondol?
Megvizsgáltuk az elmúlt két és fél év külföldre történő játékoseladásokat az U21-es labdarúgók tekintetében, az eredményeket pedig összevetettük a szintén 12 csapatos, valamint a környező országok bajnokságaival. Miközben a magyar klubok az elmúlt két és fél szezonban két 21 éven aluli labdarúgót értékesítettek pénzért külföldre, addig az említett lista élén álló szerbek, horvátok, vagy dánok 15-20 fiatal labdarúgót adtak el. Mindez pénzügyi szempontból nagyjából tízszeres bevételt hozott a szerbeknek a mi bevételeinkhez képest. Tehát még messze vagyunk az optimális helyzettől, fontos lenne, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a klubok költségvetésében a külföldre eladott játékosokból származó bevételeknek.

Mire van szükség, hogy a közelítsünk az optimális állapothoz?
Ez egy hosszú folyamat, amihez két dolog szükséges: egyrészt, hogy folyamatosan javuljon az utánpótlásnevelés színvonala, másrészt, hogy a felvevőpiac, vagyis az NBI-es klubok beépítsék, illetve eladják a tehetséges labdarúgókat. Ennek a két szálnak, folyamatnak össze kell érnie és egymásra kell épülnie. Ehhez minden feltétel adott. A szövetség részéről mind a két területen nagy erőfeszítéseket teszünk, továbbra is kiemelten támogatjuk a fiatalok beépítését: azt szeretnénk, hogy a következő időszakban az NBI-es csapatokban átlagban legalább egy fiatal és 4-5 magyar játékos legyen a pályán a mérkőzések alatt.

Kívülről nézve némileg meglepő, hogy a klubokat meg kell győzni, mekkora lehetőségeket jelenthet egy racionálisabb gazdasági működés. Mint sportigazgató, ön mit gondol erről?
Jogos a kérdés és sok fejtörést is okoz nekünk ez a helyzet. Számos ország szövetségi sportigazgatójával találkozok konferenciákon, továbbképzéseken, és furcsállják is, hogy nekünk ekkora erőfeszítéseket kell tennünk, akár a képzés, akár a fiatalok beépítése területén, hiszen alapvetően ez a klubok jól felfogott szakmai és üzleti érdeke lenne. Gyakran előkerül, hogy az NBI-es klubok azért tartanak a fiatal játékosok szerepeltetésétől, mert nagy az eredménykényszer és könnyű kiesni a 12 csapatos bajnokságból.
Nem a 12 csapatos bajnokságon múlik a fiatalok beépítése, aki eltérő állásponton van, csak kifogásokat keres. Ha Dániában, Ausztriában vagy Szlovákiában be tudják tenni a fiatalokat 12 csapatos pontvadászatnál és több percet játszanak, akkor Magyarországon is megoldható. Ez egy döntés, koncepció kérdése, ami mögött elsősorban gazdasági szempontok állnak.

A jövőben hogyan emelkedhet ez a szám?
Ahogy említettem, a támogatási rendszerünk célja, hogy egy fiatal mellett legalább 4-5 magyar legyen a pályán végig, ami reményeink szerint kevesebb és ezzel párhuzamosan jobb minőségű idegenlégiós leigazolását eredményezi majd.

Mennyire vagyunk messze ettől?
Ha 2024 őszét nézzük, három klub kivételével most is átlagban legalább öt magyarral játszanak a csapatok, három klubban viszont többségben vannak az idegenlégiósok. A 21 éven alatti fiatalok ősszel átlagban közel 80 percet töltöttek a pályán mérkőzésenként, s mivel a cél 90 perc vagyis a teljes mérkőzés, nyugodtan mondhatom, hogy nem vagyunk messze tőle. Meg kell azonban említeni, hogy ezek számok, mennyiségi mutatók, az is lényeges, hogy a minőség irányába haladjunk, vagyis eladhatóak, piacképesek legyenek a fiatalok.

Mit ért pontosan minőség alatt?
Ha a külföldi piacra, az öt topligába tudunk értékesíteni játékosokat. Nagyon örömteli, hogy végre mind az 5 kiemelt bajnokságban játszik magyar labdarúgó, ez fontos mérföldkő, de mostantól arra kell törekednünk, hogy még több labdarúgónk kerüljön erre a szintre. A magyar labdarúgásban dolgozók előtt jól ismert a délszláv országok példája, ahogyan a Dinamo Zagreb vagy a Partizan Belgrád beépíti a fiatalokat 17-18-19 éves kortól, akár a csapatkapitányi karszalagot is rögtön ráteszik, mert már 18 évesen vezető karakterek, akiket több 10 millió euróért el tudnak adni. Nálunk ez még nincs meg rendszerszinten.

Mikor közelíthetjük meg az említett szerb vagy horvát szintet ebben a tekintetben?
A következő öt évnek ez az egyik kiemelt célja. Ezért is fontos, hogy például Lisztes Krisztián sikeres legyen Frankfurtban. Ha egy magyar bajnokságból érkező 20 éves fiatal be tudná verekedni magát egy Bundesliga-csapatba, a német klubok sokkal inkább fordulnának a magyar piac felé. Folyamatokat kell elindítani, menedzselni. Úgymond az alapozás időszaka megvolt, az elmúlt években sikerült a feltételek megteremteni, a rendszert kiépíteni, most már a minőségre és a hatékonyságra kell fókuszálni.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke tavaly januárban az M4 Sportnak arról beszélt, hogy elindult egy gondolkodás a szövetségen belül az OTP Bank Liga lebonyolítását érintő estleges változásokról, a 2025/26-os szezontól. Elsőként: lát esélyt az élvonal létszámának emelésére?
Fontos leszögezni, hogy az MLSZ vezetése a döntéseket nem érzelmi vagy szociális, hanem szakmai és üzleti alapon hozza meg, mindig azt szem előtt tartva, hogy minden szempontot mérlegelve mi az, ami a lehető legjobban segíti a magyar labdarúgás fejlődését. Ezt figyelembe véve, nem vagyok meggyőződve arról, hogy jelenleg van 16 tőkeerős, stabil, a futball iránt elkötelezett tulajdonos, 16 első osztályú szintű menedzsment, 16 magyar és fiatal játékosokkal feltöltött keret. Egyelőre tehát nem látom a realitását a 16 csapatos bajnokságnak. Még akkor sem, ha személy szerint örülnék a létszámemelésnek, mert az azt jelentené, hogy van 16 jó csapatunk.

Felmerült az alsó- és felsőházi rájátszás lehetősége is, elengedve a háromszor 11 fordulós lebonyolítást, amit sokan igazságtalannak tartanak.
Ebben a kérdésben megkérdeztük a klubok véleményét, de nem támogatták a rájátszásos rendszert.

Csányi Sándor annak a lehetőségét is pedzegette, hogy az NBI két biztos kiesője helyett az utolsó előtti egy osztályozós párharc keretében mérkőzzön meg az NB II másodikjával az élvonalban maradásért.
Valóban szóba kerül, hamarosan ebben a kérdésben is döntés születik.

A teljes interjú: M4 Sport