Bemutatjuk mai ellenfelünket, a Viktoria Plzent.

Plzen első említése a X. századból származik – Jámbor Boleszláv herceg Plzen váránál győzte le 976-ban II. Ottó német-római császárt. Plzen vára a mai Plzentől 5-10 kilométerre volt található. A jelenlegi Plzent Új Plzen (Nová Plzen) néven II. Vencel alapította 1295-ben, a Mze és a Radbuza folyók találkozásánál, a Bajoroszágot és Prágát összekötő kereskedelmi út mentén. 1310-ben már állt az első helyi templom, a Szent Bertalan, a mai gótikus székesegyház. Hamar megkapta a város a piac tartásának jogát és a sörfőzés is megjelent. A XV. század elején Vaclav Koranda vezetésével megjelentek a városban a husziták, de 1420-ban el kellett hagyniuk azt, így a Prágától délre alapított huszita táborba távoztak. A város ezután a katolikusok erőssége lett, azt négyszer próbálták a következő bő egy évtizedben bevenni a husziták, sikertelenül. Zsigmond magyar király és német-római császár ezért adómentességet adott a városnak.

1618

Plzen a cseh háború alatt Mátyás király mellé állt, 1479-ben pedig elismerte II. Ulászlót, későbbi magyar királyt. Ekkor a város lakóit a cseh nyelv ismeretére kötelezték, a zsidókat pedig kitiltották onnan. Ekkorra már, bő húsz évvel a Gutenberg-biblia elkészülte után, megjelent a könyvnyomtatás is. A XVI. század elején a város kétharmada leégett, a század közepén olasz építőmesterek reneszánsz stílusban építették újjá. 1599-től mintegy 9 hónapra ide költözött I. Rudolf magyar király, német-római császár és cseh király a prágai pestis elől udvarával. A XVII. század közepén Jan van der Croon császári kormányzó megerősítette a várost. 1683-ban létrehozták a 35. gyalogos ezredet.

1810

A XIX. század elején, 1819-ben elindul az első cseh iskola, cseh darabokat mutatnak be, 1832-ben pedig megnyílik a helyi – német – kőszínház. 1839-ben megnyílik a Burgher sörfőzde, három évvel később Josef Groll bajor sörmester megfőzi az első Pilsnert, a Pilsner Urquell ősét. Addig helyben a sötét, felsőerjesztésű sörök voltak jellemzőek, Groll az akkor újnak számító alsóerjesztésű bajor technikákra épített a helyi adottságokhoz alkalmazkodva. A ma készülő sörök nagy részét, mintegy 90%-át az ő receptúrájára építve főzik.

Josef Groll (b) és Emil Skoda (j)

1859-ben egy Emil Skoda nevű cseh mérnök megvett egy akkor tíz éves helyi öntödét, ez lett a Skoda-művek, ami hamarosan az osztrák birodalom fő fegyvergyártójává lett. Ezzel párhuzamosan megjelent a vasút is. Az 1860-ban mindössze 16.000-es város 1910-re 110.000-esre nőtt.

Nagyapám

1915-ben itt kapta meg kiképzést a szerző akkor 18 esztendős nagyapja, László. A zsinagóga szomszédságában épített kaszárnya helyén ma sajnos csak egy parkoló található. László sokat tanult a városban: itt tanult meg síelni (későbbi, pécsi egyetemi évei során síoktató is volt) és azt is, hogy miből lehet tudni, hogy friss a sör: ha megáll a habján a krajcár. A kiképzés után az olasz frontra került Plzenből, így már nem volt a városban, amikor 1917-ben a Skoda-művek lőszerraktára felrobbant.

Gruss aus Pilsen!

Az 1918 létrejött Csehszlovákia negyedik legnagyobb városa lett Plzen, 20 év múlva pedig Németországhoz került. A Skoda-művek készítette a német tankok páncélját és természetesen a fegyvergyártás is folytatódott. 1942-ben a város zsidó lakosságát a terezini koncentrációs táborba szállítják. A várost a németek feltétel nélküli megadása előtt egy nappal Patton tábornok amerikai csapata szabadítja fel. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően 1953-ban tüntetők közé lövettek, egy évre rá egy eltévedt német versenygalambbal, Lénával antikommunista üzenetet küldtek vissza Plzenből a Szabad Európa rádiónak címezve – ez a galamb később végigturnézta Amerikát.

Léna

1969-ben egy helyi fiatal, Josef Hlavaty Jan Pallachot követve, budapesti társával, Bauer Sándorral egy napon gyújtotta fel magát a kommunizmus ellen tiltakozva. A bársonyos forradalom sikere után 1991-ben megkezdte működését egy helyi egyetem is, viszont a Skoda-művek jelentősége jelentősen csökkent (a mladá boleslavi autógyárat 1925-ben vette meg a Skoda – annak ma már semmi kapcsolata Plzennel), csak a villamos- és vasúti szerelvény építő üzeme, valamint a stadion névadó szponzora, a Doosan által birtokolt erőmű turbina üzeme maradt meg. Csehország negyedik legnagyobb, 180.000-es városát ma a sörgyár és a turizmus határozza meg leginkább.

A Köztársaság tér a Szent Bertalan székesegyházzal

2015-ben a belga Mons mellett Plzen volt Európa egyik kulturális fővárosa. Nincsenek nagy távolságok és remek a helyi tömegközlekedés is. A város főterén van a Szent Bertalan székesegyház, illetve innen mintegy 100-200 méterre található a zsinagóga, a Spejbl és Hurvinyek szobor és a város legrégebbi vendéglője, az U Salzmannu, amely majd 500 éves – nyereményjátékot is hirdetünk: aki a korábbi játékvezetőt, Szabó Zsoltot (aki a nemzetközi meccseken besegít a Fradinak) lefotózza a Spejbl és Hurvinyek szobornál, azt az U Salzmannuban meghívjuk majd egy sörre. A belvárostól párszáz méterre van a stadion (a főtértől 600 méter), a sörgyár (750 m) és a bejárható középkori alagútrendszer (270 m) is. Az alagútrendszert egy sörmúzeumi túra keretében is be lehet járni, ahogy van túra a sörgyárban is – vigyázat, a kettő nem ugyanaz!

Spejbl és Hurvinyek

Ellenfelünket, a Viktoriát 1911 júniusában alapították, első 18 évében teljesen amatőr klub volt. Már a kezdetektől a mai piros-kék színeit viselte. 1929-ben váltak profivá, a másodosztályban indultak, ahonnan hamar feljutottak a csehszlovák élvonalba.

Az 1911-es csapat

Az 1934-35-ös szezonban negyedikek lettek, ezzel jogot szereztek arra, hogy elinduljanak a KK-ban – nem nagy sikerrel, egy hazai 3-3 után Torinóban 5-1-re kikaptak. A következő évtizedekben lifteztek az első- és a másodosztály közt, talán nem túlzás: több nevük volt, mint sikerük. 1938-ban kiestek. Majd még a háború alatt visszajutottak. 1952-ben kiestek, miután átszervezték a bajnokságot.

A Juventus elleni 1935-ös KK-meccsen

1961-ben, az 50. születésnapjukon jutottak vissza az élvonalba – mindössze két évre, aztán 1967-ben még egy szezont játszottak ott. 1971-ben másodosztályú csapatként bejutottak a kupadöntőbem ahol a nagyszombati Szpartaktól 7-2-es gólkülönbséggel kaptak ki. A Nagyszombat volt azonban a bajnok is, így elindulhattak a KEK-ben. Ott a Bayernt kapták ellenfélül, hazai pályán 1-0-ra, Münchenben 6-1-re kaptak ki.

A Bayern München elleni KEK-meccsen

1972-től 8 éven át szerepeltek az élvonalban, 1980-tól Csehszlovákia 1992 végi feloszlásáig azonban csak egy-egy sikertelen szezont töltöttek ott. 1993-ban visszavették a Viktoria Plzen nevet – 1949 és 1993 közt Sokol Skoda, Sokol ZVIL, DSP Spartak, TJ Spartak és TJ Skoda néven is futottak. A Viktoria az első cseh bajnokságban, 1993-ban az élvonalbn szerepelt, egészen 1999-ig. Az első 5. helyet két 9., egy 11., egy 14., majd a kiesést jelentő 15. követte.

Az 1994/95-ös szezonban

A következő években egy-egy évre feljutott az időközben olasz tulajdonba kerülő, de így is pénzügyi gondokkal küzdő klub. 2005-ben egy helyi konzorcium vásárolta meg a Viktoriát, amely feljutott – és azóta ki sem esett. Eleinte ez azonban még nem jelentett sikereket. 2008-ban Pavel Vrba érkezett edzőnek a Zsolnától. Ő a Sparta Prágából kikopó játékosokkal töltötte fel a klubot, köztük a későbbi csapatkapitánnyal, az akkor már 33 éves cseh válogatott Horváth Pállal (Pavellel). A 2009-10-es szezonban a bajnokságban már ötödikek voltak és megnyerték az első igazi trófeájukat, a cseh kupát a Jablonec ellen.

Pavel Horvath

2010 nyarán újabb tulajdonosváltás történt, az olomouci üzletember, Tomas Paclik vezette konzorcium vette meg a klubot. Paclik a hírek szerint az akkori belügyminiszter, Ivan Langer embere volt, a korábbi tanárember többek közt rendőregyenruhák mosásából gazdagott meg (Langer bukását is egy ehhez kötődő ügy okozta). Az Európa Ligában indulhattak kupagyőztesként, de a Besiktas ellen egy hazai 1-1 után idegenben 3-0-ra kikaptak. A klub viszont tovább erősödött, az egy évvel korábbi 48 pontra 21 pontot pakoltak rá, így 77%-os teljesítménnyel megszerezték a klub első bajnoki címét a klub 100. születésnapján. A következő évben a Bajnokok Ligája selejtezőben hat meccsből hatot nyertek a Pjunik, a Rosenborg és a Koppenhága ellen, miközben elindult a stadionjuk felujítása is. A rájátszástól már a Slavia stadionjában játszottak, a csoportkörben a Barcelona, a Milan és a BATE alkotta csoportjukban a harmadik helyen végeztek 5 ponttal, így az EL-ben folytathatták, ott a Schalke ellen csak hosszabbítás után (1-1, 1-3) estek ki. Ebben a szezonban “csak” bronzérmesek lettek a bajnokságban. A következő hat szezonban aztán 2012-13 és 2017-18 közt további négy bajnoki cím mellett két ezüstérmet gyűjtöttek be.

Tomas Paclik és Miroslav Koubek

A nemzetközi porondon is jöttek a sikerek, a 2012-13-as EL-szezonban a grúz Rusztavin, a lengyel Chorzówon és a belga Lokerenen át jutottak be a csoportkörbe, ahol első helyen végeztek (első cseh csapatként) az Atletico Madrid előtt, a másik két ellenfél a Hapoel Tel-Aviv és a Coimbra volt. 2013 tavaszán a 32 közt a Napoli volt az ellenfél, akiken 5-0-ás gólkülönbségen jutottak túl (3-0, 2-0). A Fenerbahce volt a végállomás a negyeddöntőben (0-1, 1-1). A 2013-14-es szezonban a Zseljó, a Kalju és a Maribor csapatain vezetett az út ismét a BL-csoportköréig, ahol megint csak sikerült a harmadik helyet megszerezniük, igaz, mindössze 3 ponttal. A Manchester City és a Bayern München ellen 2-2 vereséget gyűjtöttek be, a CSZKA Moszkvától idegenben 3-2-re kikaptak, hazai pályán azonban 2-1-re nyertek. Az EL 32 között folytatták, ott a Donyeck ellen továbbmentek (1-1, 2-1), majd a Lyon ellen kiestek (1-1, 1-4).

Egy 2012-es Jablonec elleni bajnokijuk után hatalmas balhé tört ki, miután a meccs játékvezetője azt vallotta, hogy 2 millió koronáért rávették, segítse a Plzen győzelmét (0-2-re nyertek is), az ügy végül következmények nélkül zárult – az érintett bírók kiléptek a szövetségből és megtagadták az azzal való együttműködést.

A 2014-15-ös szezonban nagy meglepetésre a Petrolul Ploiesti ellen rögtön az első párharcban, az EL-selejtezők harmadik körében kiestek (idegenbeli 1-1 után Plzenben 1-4). A következő idényben a BL-selejtező harmadik körében kezdtek, ott is kiestek a Makkabi Tel-Aviv ellen (2-1, 0-2), majd a Vojvodina ellen azért az EL-szereplést sikerült bebiztosítani (3-0, 2-0). A Villareal – Rapid Wien – Minszk trió ellen azonban csak 4 pontot szereztek. A következő, 2016-17-es szezonban a Karabah ellen idegenben lőtt több góllal még továbbjutottak a (0-0, 1-1), ám a Ludogorec elütötte őket a BL-től (0-2, 2-2). Az Austria Wien, AS Roma, Astra Giurgiu EL-csoportban harmadikok lettek, hat ponttal. A következő évben is egy román csapattal gyűlt meg a bajuk, az FCSB egy plzeni 4-1-es győzelemmel küldte le őket az EL-selejtező playoff körébe. Ott a Larnaca ellen bejutottak az EL-be, ahol egy igen szerencsés csoportjuk lett (FCSB, Beer Seva, Lugano), 12 ponttal meg is nyerték azt, a 32 közt a szerb Partizanon is átmentek (1-1, 2-0), a nyolcaddöntőben a Sporting ellen is csak hosszabbítás után estek ki (0-2, 2-1).

A következő szezonban egyből a BL-csoportkörben kezdtek, ott harmadikok lettek a Real Madrid és az AS Roma mögött, megelőzve a CSZKA Moszkvát. Az EL 32 között a Dinamo Zágráb kiverte őket (2-1, 0-3). A következő három szezonban elmaradtak a csoportkörök. 2019-20-ban az Olimpiakosz (BL, 0-4) és az Antwerp (EL, 2-2, idegenben lőtt több gól) volt az akadály, a 2020-21-es szezonban a BL-ben az AZ Alkmaar (1-3, hu.), az EL-ben pedig a Hapoel Beer Seva volt a végállomás. A 2021-22-es szezonban “csak” az új EKL-selejtezőben indulhattak, a Dinamo Breszten még simán, a The New Saints ellen már csak tizenegyesekel jutottak tovább, a CSZKA Szófia a playoffban (2-0, 0-3, hu.) pedig kiütötte őket.

Ebben a szezonban három év után sikerült ismét megnyerniük a bajnoki címet – hatodjára, egyben eleddig utoljára is – 81%-os, kimagasló teljesítménnyel. A siker a védelemnek volt igazán köszönhető (átlagos eredmény 1.7-0.6). Az elmúlt két szezonban a harmadik helyen végeztek.

A 2022-23-as szezonban bejutottak a BL-be, a HJK-n, a Seriffen és a Kady-féle Karabahon túljutva. A csoportkörben Fortune Bassey-vel erősödve is 0 ponttal zártak (5-24). A tavalyi szezonban a Konferencia Liga főtábláján játszhattak, ahova a Dritán, a máltai Gzirán és a Tobil Kosztanajon keresztül jutottak. Hibátlan csoportkör (Asztana, Balkani és Dinamo Zágráb) után a 16 közt a Servette-tel találkoztak, két 0-0 után tizenegyesekkel estek ki. Az idei évben az EL-selejtezők harmadik körében kezdtek a Krivbasz ellen (2-1, 1-0), majd a playoffban a skót Hearts jött, látott és ment (1-0, 1-0). Az EL-ben a Frankfurt, Ludogorec, PAOK hármassal kezdtek, három döntetlennel (3-3, 0-0, 2-2). Hazai pályán verték a Real Sociedadot (2-0), az Anderlechtet (2-0), idegenben pedig a Dinamo Kijevet (2-1). A két vereség közül hazai pályán a Manchester United ellen buktak (1-2), az utolsó fordulóban pedig Bilbaóban (1-3). A bajnokságban másodikok 21 kör után, 10 ponttal a Slavia mögött, 3 ponttal a Sparta előtt. A két meccsünk közt Teplicére látogatnak (13.), a visszavágó után a Slaviát fogadják. A Fradi és a Vitkoria eddigi meccseiről itt írtunk.

Fortune Bassey az Inter elleni BL-meccsen

A csapat edzője 2023 óta a 73 éves Miroslav Koubek, aki a 2000-01-es és a 2014-15-es szezonban már volt a klub edzője, utóbbi idényében bajnoki címet is nyert – de vele estek ki a Ploiesti ellen is. A csapat 1955 óta a Strunc parki városi stadionban játszik, melynek jelenleg Doosan Arena a neve. Korábban 35.000-es is volt, az első 2002-03-as felújításakor 7400 fősre “szűkült”, majd egy mintegy hatmilliárd forintos felújítás végére 11.700-asra bővült. A felújított stadion átadása után 10.000-es átlagokat hoztak a bajnokságban, ám még a COVID előtt 10.000 alá csökkent ez a szám, az idei szezonban eddig 7.912. Érdemes megjegyezni, hogy tíz éve 10.868-as átlagukkal az övék volt a legmagasabb átlagnézőszám a bajnokságban, a Sparta (9.344) és a Slavia előtt (6.548). Ezzel szemben idén csak negyedikek, a Slavia (18.144), a Sparta (15.790) és a Banik Ostrava (9.049) mögött.

A Doosan Aréna

Történetük során mindössze három játékosért fizettek 1 millió euró feletti összeget, ám ezt mind idén tették meg: Karel Spacil (Hradec Kralove, 1.6m); Szvetozar Marovity (Partizan, 1.5m), Ricardinho (Levszki Szófia, 1.2m). További két játékosért pedig 1-1 milliót adtak, még 2017-ben: Tomas Chory (Olomouv) és Ales Cermak (Sparta). Összesen 2010 óta 29 milliót, 2018 óta 16.4 milliót költöttek. De az átigazolások bevételi oldalai sem igazán kimagaslóak (40 millió euró bevétel 2010 óta, 26.4 millió 2018 óta). A legtöbbet a nyáron a Hoffenheimtől kaptak Robin Hranacért, jelentős összeget a Brugge fizetett Michael Krmenciért (6m), a Genk Patrik Hrosovskyért (5.2m) és a Freiburg Vladimír Daridáért (4m). A legtöbbet a hazai piacon Tomas Choryért kapták idén nyáron, 3 milliót. Choryt korábban mi is próbáltuk megszerezni. Tehát nekik – csakúgy, mint nekünk – a nemzetközi szereplés a fő bevételi forrásuk. A klubot a Doosan és a Betano cég támogatja, a mezt a Macrontól kapják ők is. A korábbi tulajdonos Tomas Paclik néhány éve a vezérigazgatónak, Adolf Sadeknek adta át a klub tulajdonjogát, ő hosszas keresés után 2023 nyarán egy svájci-osztrák befektetőpárosnak adta el a klubot. Martin Dellenbach, a Basel ifjúsági csapatainál dolgozott, majd 2022-ben megvette az osztrák Hartberget. Az osztrák Raphael Landthaler a Rapid Wien gazdasági igazgatója volt, őket a korábbi Rapid-elnök, Martin Bruckner segíti. A klub vezérigazgatója továbbra is Sadek maradt.

A Viktoria az Európa Ligában átadja a területeket, 40% felett kétszer birtokolták a labdát, hazai pályán a Ludogorec ellen (47%) és az utolsó körben Bilbaóban (41%), a PAOK otthonában mindössze 24% volt ez a mutató – az átlag 34%. A helyzeteiket remekül használták ki (9.25 xG-ből 13 gól) és a kapusuk is remekel (13.5 xG-ből 12 kapott gól). A legtöbb helyzetük az Anderlecht ellen volt (2.5 / 2 gól), míg a Bilbao (0.4 / 1), a Manchester United (0.95 / 1), a Real Sociedad (0.73 / 1) és a Ludogorec (0.75 / 0) ellen 1 xG alatt zártak.

Rengeteg labdát szereznek az ellenfél térfelén, átlagosan 37-et, ez az érték 23 (PAOK) és 56 (Ludogorec) között mozgott, az átlag PPDA pedig 11.7-es. Ebben a védekező középpályás Lukas Cerv és a csapat sztárja, Pavel Sulc jár az élen. Amikor megszerzik a labdát, gyors passzokkal (16.7 passz/perc, 75% passzpontosság), kevés húzásból (átlagosan 3 passz), hosszú labdákkal (18.5%) próbálnak eljutni a kapuig. Az alacsony labdabirtoklásuk nem jár együtt a kevés támadással (23-44 támadás / meccs). Mindig 3 belső védővel állnak fel, legtöbbször 3-4-3-ban (40%), 3-5-2-ben (18%) és 5-3-2-ban játszottak (16%). Szívesen és jól lőnek távolról.

A kapus minden EL-meccsen a 27 éves Martin Jedlicka volt, 2022-ben Dunaszerdahelyről szerződtették. Előtte a Sampson Dweh (a 23 éves libériai védőt 400 ezer euróért vették a cseh másodosztályból), a 24 éves szerb Szvetozar Markovity és a cseh Vaclav Jamelka (a 29 éves védőt 1 millió euróért szerződtették 2022-ben Olomoucból, 1 gólja és 1 asszisztja van az EL-ben) játszik. A jobbszélen legtöbbször a 30 éves Milan Havel (2017-ben a Bohemianstól érkezett, 760e, 2+1). A másik oldalon a Pardubicéből igazolt 27 éves brazil, Cadu helye betonbiztos. Középen Lukas Cerv (2024-ben 500 ezer euróért érkezett a Slaviából), Pavel Sulc (saját nevelés, 2+2) páros mellett a legtöbbet Lukas Kalvach játszott (Olomouc, 2019, 600e). Csatárposzton legtöbbet a ghánai Prince Adu (2024-ben a Krivbasztól érkezett 700e euróért, 3+1), vagy/és a veterán, tegnap nyilatkozó Matej Vydra (32 éves, szabadon igazolhatóként érkezett 2023 tavaszán, 2015 és 2018 között az angol klubjai összesen 40 milliót költöttek rá – 3+2). 100 játékpercnél többje még Cheick Souarének (a francia/ghánai a másodosztályból érkezett egy éve), a 21 éves sajátnevelésű középpályásnak Alexandr Sojkának, és a Kralovétől 200 ezerért igazolt 26 éves Daniel Vasulinnak van, de ő piros lapos eltiltását tölti le ma este. Elmondható, hogy Koubek mester nagyon bízik az alapcsapatában – a legtöbbet játszó 11 játékos átlagosan a játékpercek 82%-ban a pályán volt (67-100% közt).