Visszatekintés a főtáblás mérkőzésekre – a csapatunk teljesítményéről is készült egy elemzés.
Az FTC Európa Liga alapszakaszban mutatott menetelésének értékelésekor még a szokásosnál is több külső hatást kell figyelembe venni. Elég csak a vezetőedző kilétét elővenni, hiszen az ősszel még Pascal Jansen ült a padon, míg januárban a fennmaradó két EL-meccsen már Robbie Keane-nel kellett helytállnia a csapatnak. Az új lebonyolítási rendszer sem biztos, hogy a kisebb költségvetésű csapatoknak kedvez, hiszen a mezőny összességében még kompetitívebb lett. Azonban minden nehezítő körülmény ellenére a Ferencváros ott lesz a februári folytatásban. Ráadásul teljesen megérdemelten, amit a különböző haladó statisztikai mutatók is alátámasztanak. Többek között a Fradi generálta a 19. legtöbb várható gólt (11.30) és engedte a 24. legkevesebbet (13.15). Ugyan mindkét aspektusban némileg túlteljesített a csapat (15-15 gólt szerzett és kapott), de ezen értékek alapján is továbbjutó helyezést ért volna el. A Wyscout várható pontok modellje szerint pedig ugyan a 24. helyen, de a továbbjutók táborát erősítené a csapat.
A játékot illetően idénre is megmaradt a trend, hogy az európai porondon egészen mást kell játszani, mint a nemzeti bajnokságban. Ennek megfelelően a Ferencváros meglehetősen keveset birtokolta a labdát, átlagosan mindösszesen 44 százalékban, ami az 5. legalacsonyabb volt a mezőnyben. A csapat letámadásának intenzitása pedig a 6. legalacsonyabb volt a PPDA-mutató szerint. Tehát a csapat egészen passzív volt, főleg ahhoz képest, amit az NB I-ben mutattak, de míg az egy vitás pont volt évekkel ezelőtt, hogy miként lehet akár néhány napon belül is teljesen más stílussal sikerrel venni az akadályokat, az mostanra már rutinfeladatnak tűnik, ami mindenképpen a csapat erejét mutatja. Annak ellenére, hogy a Fradi a passzívabb csapatok közé tartozott, meglehetősen hosszú labdabirtoklási szekvenciái voltak. Ezt az ellenfelek PPDA-mutatója is alátámasztja. E tekintetben az FTC a 17. helyen áll közel 11,5 passzal, ami Jansen arra irányuló szándékát mutatta, hogyha a csapatnál van a labda, azzal igyekeznek kontrollálni a mérkőzést, és nem első szándékból direkten kapura törni, illetve nyomás alatt is kifejezetten sikeresen tudták megtartani. A fentebb említésre kerülő alacsonyabb labdabirtoklási mutató sokkal inkább annak tudható be, hogy az elvesztett labdákat nem volt cél azonnal visszaszerezni, akár magas letámadás árán.
Érdekesség, hogy a IX. kerületiek következő ellenfele, a Viktoria Plzen úgy jutott tovább az alapszakaszból, hogy az alapozó statisztikákat tekintve a Ferencvárosnál gyengébb volt, márpedig a Fradi a nála gyengébb vagy maximum egy szinten lévő ellenfelek közül – a PAOK Tessaloniki elleni kisiklástól eltekintve – mindegyiket megnyerte.
A teljes elemzés: M4 Sport
