Korábbi kőkemény hátvédünk a napokban ünnepelte 50. születésnapját. Isten éltessen, Jani!

Mátyus János

Az elmúlt években, a mikorra érek haza kérdés után, erre kérdeztek rá nálam legtöbbször: Honvéd vagy Fradi? Én pedig nem vagyok hajlandó dönteni, mert képletesen az egyik az édesanyám, a másik meg a szerelmem. A kettő megfér egymás mellett a szívemben. Kevesen tudják, de amúgy a szüleim először a KSI-hez vittek edzésre, aztán amikor a nyolcvanas évek közepén megszűnt a labdarúgó szakosztály, a BVSC-hez kerültem. Az alapokat ott kaptam meg, aztán ‘kilencvenegyben megkeresett a Honvéd, én pedig tizenhét évesen kaptam az alkalmon, és sosem bántam meg. Kispesten lettem NBI-es labdarúgó, kupagyőztes és később válogatott is, de közben tinédzserként a szabadidőmben Fradi-meccsekre jártam. Megharagudtak rám, amikor a Fradiba igazoltam, de évekkel később már szeretettel fogadtak. Boldog vagyok, hogy mindkét klubhoz kötődöm. Sőt az ETO a harmadik klub, amely közel áll a szívemhez, elvégre Győrben születtem.

A játékos- és edzői pályafutásának többi állomásáról is beszélt: Sportal