Így már biztos, hogy elődöntőt játszunk az EB-n – a tegnapi meccs után Bíró Blanka, Bordás Réka, Klujber Katrin, Márton Gréta és Simon Petra is értékelt.

Női kézilabda, Európa-bajnokság, középdöntő, I-es csoport, 3. forduló
Magyarország 37-29 (20–15) Románia
Fradista gólok: Klujber 10, Márton 4, Simon 3, Bordás 1

Beszámoló: Fradi.hu, MKSZ, NSO
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

Bíró Blanka

Nyilván az első félidő nagyon brusztos és kemény volt, de a másodikban szerintem fizikálisan is a románok fölé nőttünk. Még fel kell dolgozni, hogy utazunk Bécsbe, és nem is akármilyen meccsért utazunk. Ez tényleg szenzációs! Mikor elkezdtük ezt az Európa-bajnokságot, úgy voltunk vele, hogy lépésről lépésre haladunk, csoda, hogy már itt vagyunk. Tényleg egy álom, ami a szurkolók nélkül nem jöhetett volna létre.

Bordás Réka

Nagyjából ki tudtuk zárni, mi a mérkőzés tétje. Nagy erőt adott azért, hogy hazai pályán, telt ház előtt küzdhettünk ezért a célért. Hihetetlenül büszke vagyok a csapatra, ma is úgy vágtunk neki, hogy nem állunk meg és nyerni akarunk. Védekezésben próbáltuk megszűrni a beállójátékukat, miközben a lövőikre és a páros kapcsolatokra is figyelni kellett, hellyel-közzel megtaláltuk a megoldást. Pár éve el sem tudtam volna képzelni, hogy nagy tornán elődöntőt játszhatok, ráadásul éppen egy EB-n sikerült, ami a legerősebb világverseny. Az egész csapat tűzben ég, nem szeretnénk itt megállni, ezzel a lendülettel megyünk tovább és elkapjuk a franciákat is! Szeretnénk elsőként továbbmenni a csoportból, a keddi lesz az utolsó debreceni meccsünk a fantasztikus közönségünk előtt, azzal hálálnánk meg a támogatásukat, hogy százszázalékosak maradunk.

Simon Petra

Az utolsó tíz percben már elhittük, hogy ez meglesz. Nyilván akkor is mondtuk egymásnak, hogy kell még, csináljuk tovább, ne álljunk meg, ne legyen szoros a vége. Csináltuk tovább, nem álltunk meg, küdzöttünk és az pedig döbbenetes, hogy a szurkolótábor mennyit segít nekünk. Minden erőnket ők adják.

Golovin Vlagyimir

Mindenki tudja, mi a feladata, semmit nem adnak ingyen senkinek, ha akarunk valamit, azt meg kell szereznünk. Megértették. A külső tényezők is nyilván befolyásolják a csapatot, de a lényeg, hogy azon a negyvenszer húsz méteren, fent a pályán mindenki csak arra koncentráljon, ami a dolga és ezt nem csak most, hanem eddig az összes mérkőzésen sikerült megvalósítanunk. Tudják, hogy mit akarnak, hogy mit kell ehhez tenniük. Persze, nem sikerülhet mindig minden, nem gépek a játékosok, hanem emberek, de folyamatosan támogatják egymást, bármi is történik. Koncentráció nélkül semmi nem működik, ez kell a folytatásban is, hiszen jön a következő mérkőzés, utána pedig az újabb. Franciaország a következő feladat, késő éjjel megkapják róluk a videós anyagot a lányok, reggel megnézik, áttanulmányozzák. Hétfő délután tartunk egy átmozgató edzést, videózunk, úgy készülünk, ahogyan eddig, de csak a franciákkal foglalkozunk. Tudom, hogy mindenki azt számolgatja, hogy a másik középdöntős csoportból ki jöhet az elődöntőben, de most még semmi sem biztos, lehet, csak a szerdai utolsó kör dönti el, hogy a dán vagy a norvég csapat, de ennyire előre még nem nézünk.