Bemutatjuk mai ellenfelünket, a friss svéd bajnok Malmö FF együttesét.

Malmö a Dániát Svédországtól elválasztó Öresund-szoros keleti oldalán fekszik. A ma 360.000-es település révkikötőből lett a dán királyság második legnagyobb városa – igaz ez sokáig mindössze 5.000 lakost jelentett. Első említése a 13. század végéről származik, a 14. században viszont már fontos vásárvárossá lett, az 1430-as években egy erődítmény épült a parton, a Malmöhus. A 16. században a még mindig csak pár ezres település luteránssá lett és egy újabb évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a város Svédországhoz kerüljön – az 1658-as roskildei béke keretében került erre sort. Húsz évre rá, 1677-ben a dán hadak még egyszer megpróbálták átvenni a várost, azonban az ostrom sikertelen volt.

Malmö a 15. században

Malmö a 15. századbanA 18. század elején a pestis tizedelte meg Malmö lakosságát, 1727-ben mindössze 1800-an éltek itt. A városka fontossága akkor kezdett megnőni, amikor megépült egy modern kikötő a század végén. A dohánykereskedésből meggazdagodott Frans Henrik Kockum 1840-től egy nagy öntödét és gyárat is épített a várostól délre – ez fontos hajóépítőüzemmé vált idővel. Ez és a vasút 1864-es megérkezése hamar fontos iparvárossá tette Malmőt – ahogy erre más ellenfeleink otthonainak történetében is sok példát láttunk már. 1900-ban már hatvanezren éltek Malmőben, míg a huszadik század közepére ez a szám 200.000-re növekedett. Az 1970-es években az olajválság recesszióhoz vezetett, nagy lett a munkanélküliség. Miután 1986-ban a Kockum hajógyár bezárt, 37.000 lakó költözött el a városból, a munkanélküliség pedig 20% feletti volt. A korábbi hajódokkok helyén egyetem épült és elkészült az Öresund-híd is, amely Malmö és Koppenhága közt jelent összeköttetést (ez a híd a névadója a népszerű Bron című sorozatnak). A város nevezetességei közé az említett Malmöhus mellett a gótikus Szent Péter templom és egy modern felhőkarcoló, a 2005-ben megnyitott, 190 méteres Turning-torzó tartozik.

Malmői látkép a Turning Torsóval

Malmöben, bár a korábbiakhoz képest alacsonyabb, de még ma is magas a munkanélküliség, 11%-os. A város demográfiai összetétele is jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. A lakosság fele 35 év alatti és több, mint a fele félig vagy egészben bevándorló hátterű: a lakosság harmada külföldön született. Sok a muszlim lakos, ezen felül sokan származnak a volt Jugoszláviából. Természetesen magyar (származásúak) is élnek a városban, a 2021-es népszámlálás szerint 1545-en. A városban óriási a bűnözés és egész Svédországban Malmö van ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben, rendkívül gyakoriak a bandaháborúk, az EU-ban kiemelkedő a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma.

Mai, 24-szeres bajnok, 16-szoros kupagyőztes ellenfelünket 1910-ben alapították, miután egy ificsapat kilépett az IFK Malmőből. Az első években regionális sorozatokban indultak, először 1917-ben indultak el a svéd bajnoki kupasorozatban, a Masterskapetben, de a helyi rivális IFK ellen első meccsükön kiestek. A svéd bajnoki rendszer 1924-ben indult meg, az FF-et a másodosztályba osztották be, onnan az első szezonjukban egyből feljutottak, de azonnal vissza is pottyantak. 1931-ig kellett várniuk az újabb elsőosztályú szereplésre. Onnan 1934-ben kizárták őket az amatőr szabályok megszegéséért, miután a rivális IFK jelentette fel őket, hogy meccspénzt fizetnek a játékosoknak. Az összes játékost és a klub vezetőségét is eltiltották.

1937-ben jutottak vissza az élvonalba, ekkor választották meg elnöknek azt az Eric Perssont, aki egészen 1974-ig betöltötte ezt a posztot. Irányításával a klub 10 bajnoki címet szerzett, az elsőt 1944-ben. Ebben az évben dupláztak, a kupát hosszabbításban nyerték meg 4-3-ra a Norrköping ellen. 1948 és 51 közt a klub három bajnoki címet nyert, a középsőt veretlenül. 20 győzelemmel és 2 döntetlennel, 82-21-es gólkülönbséggel.

A veretlen bajnokcsapat az 1949/50-es szezonban

Az ötvenes években még egyszer, az 1952/53-as szezonban lettek bajnokok. 1958-ban egy új stadionba költözött a csapat, mely az azévi világbajnokságra épült. Négy meccset játszottak ezen a helyszínen, de az 1992-es EB-n is rendeztek itt három találkozót.

A helyi stadion avatása 1958-ban

1965-ben, 12 év szünet után nyertek újra bajnoki címet, ekkor játszották első nemzetközi meccsüket, az idegenbeli 3-8-as vereség után hazai pályán hiába verték a Lokomotív Szófiát, kiestek a BEK-selejtezőkörben. Az 1970-es évek elején profi klubbá lett a Malmö, 1974-ben érkezett a klubhoz történetének legsikeresebb edzője, az angol Bob Houghton, Roy Hodgson jó barátja. Hodgson mellett Houghtont tartják a svéd foci megreformálójának. Ők hozták be a helyi labdarúgásba a zónavédekezést, a letámadást és a magas védelmi vonalat. Houghton háromszor lett bajnok, rögtön már az első évében is. Ez volt az a szezon, amelyben először mentek egy körnél többet a nemzetközi kupában – egy évvel korábban a Larnaca ellen sikerült egy kört menniük, addig vagy a selejtezőben, vagy az első körben kiestek minden sorozatból.

1974-75-ben a KEK-ben a Sionon tizenegyesekkel (1-1), majd a második körben a finn Lahden Reipas ellen 3-1-gyel mentek tovább. Tavasszal, a nyolc közt a Fradi volt az ellenfél. Március 5-én játszottunk Malmőben 7000 néző előtt, a 12. percben az akkor 20 éves Nyilasi Tibor szerezte meg a vezetést, az 54. percben Magyar lövése pattant be egy védőről, három perc múlva pedig Máté góljával már 3-0-ra vezettünk. Már a hosszabbításban jártunk, amikor Sjöberg 12 méteres lövésével szépített.

KEK-ellenfelünk az 1974/75-ös szezonban

A két hét múlva rendezett visszavágón nemcsak teltház volt, hanem hatalmas túljelentkezés is (Mucha József az eheti FradiTV-ben beszélt arról, hogy 100-200 ezer jegyigénylés érkezett). A meccs tétje a mieinket zavarta meg, Sjöberg, akit marcona, félelmetes viking harcosként jellemzett Mucha, hamar megszerezte a vezetést a Népsport szerint nem túl jó, lassú, körülményes, de keménykedő svédek számára. Az első félidőben nem is találtuk a ritmust, a 49. percben viszont Magyar beadását Máté 2 méterről befejelte. Ezzel Houghton szerint vége is volt a meccsnek, a továbbjutást pedig végképp eldöntötte az, hogy a 63. percben kiállították a vendégek egyik játékosát, Larssont. Ők kiestek, mi pedig a KEK-döntőig meneteltünk.

A KEK-párharc mindkét meccsén betaláló Thomas Sjöberg

A következő évek megerősíteni látszottak a Népsport lefitymáló véleményét (csak egyszer, a Magdeburg ellen tudtak továbbjutni a következő szezonokban, sorozattól függetlenül), azonban Houghton 1978-79-ben nagyon hasonló kerettel érte el a klub legnagyobb sikerét. A BEK-ben indulva egy hazai 0-0 után idegenben verték 1-0-ra a Monacót az első körben. A másodikban a Dinamo Kijev volt az ellenfél (Harkovban 0-0, hazai pályán 2-0). A tavaszi harmadik körben, a nyolc közt a Wisla Krakkó ellen idegenben kikaptak, hazai pályán aztán a visszavágón 4-1-re nyertek. A BEK-elődöntőben is idegenben kezdtek, az Ernst Happel stadionban az Austria vendégei voltak (újra 0-0), az április végi visszavágón Hannson góljával a svédek nyertek 1-0-ra. A döntőt a legendás Brian Clough irányította Nottingham Forest ellen játszották Münchenben, Trevor Francis az első félidő hosszabbításában állította be a svédek szempontjából 0-1-es végeredményt.

Meglepetésre 1980-ban Roy Houghton Görögországba távozott. 1985-89 közt 5-ször is megnyerték az alapszakaszt, a bajnoki rendszer kialakítása miatt azonban csak kétszer lettek bajnokok (a legjobb négy csapat kuparendszerben játszotta a helyosztókat). Ebben az időszakban olyan, mai füllel is ismerős játszott a klubban, mint Thern, Schwarz, Nilsson, vagy a hatvanszoros válogatott csatárlegenda, Martin Dahlin. A kilencvenes években egyszer sem sikerült bajnokságot vagy kupát nyerniük, ezen még Houghton egy szezonos visszatérése sem segített. A nemzetközi porondon volt, hogy bravúrt értek el (ilyen volt az Inter első körös kiverése 1989-ben), de selejtezőbeli sikereken kívül (Skonto, Dundalk) nem értek el semmi számottevőt.

A gondok olyan súlyossá váltak, hogy 1999-ben kiestek a bajnokságból – ez a szezon azonban mára inkább arról híres, hogy ekkor mutatkozott be Zlatan Ibrahimovic. A másodosztályt többek közt az ő 12 góljának köszönhetően nyerték meg, majd 2001 tavaszán az akkor 20 éves Ibrát 80 millió koronáért (átszámítva 9 millió euróért) megvette az Ajax.

Ezt a pénzt az új sportigazgató, Hasse Borg remekül fektette be, ennek köszönhetően 2004-ben újra bajnok lett a Malmö. A bajnoki cím azonban nem jelentett nemzetközi sikert, továbbra is maximum egy selejtezőkört ment a klub. 2009-ben az egy évvel későbbi centenáriumára készülő klub otthagyta korábbi stadionját és beköltözött az átszámolva 33 milliárd forintból készült új, 22.500 főt befogadni képes otthonukba – amely a korábbi pályájuk mellett épült fel szó szerint pár méterre.

A Malmö jelenlegi otthona

Centenáriumi évükben újra elsők lettek, 2011 nyarán pedig először bejutottak egy nemzetközi kupa csoportkörébe. A BL-selejtezőben a Tórshavnt (3-1) és a Rangerst (2-1) kiverték, a Dinamo Zágrábot (3-4) már nem, így az EL-csoportkörbe kerültek, az AZ Alkmaar, az Austria és a Harkov mögött egy ponttal a negyedikek lettek. 2013-ban újra bajnokok lettek, ezúttal sikerült a BL-be is bejutni, a Ventspilsen (1-0), a Sparta Prágán (4-4, idegenben lőtt több góllal) és a Salzburgon (4-2) keresztül. A Juventus, az Atlético Madrid és az Olimpiakosz Pireusz mögött a negyedikek lettek.

2015-ben bajnokként újra bejutottak a BL-csoportkörbe – Zalgiris (1-0), Salzburg (3-2), Celtic (4-3) -, ekkor három ponttal lettek negyedikek. A Real Madrid, a PSG és a Sahtar Donyeck ellen öt meccsen 0-21-es gólkülönbséget hoztak össze, míg Malmőben 1-0-ra megverték az ukránokat. A 2017-es bajnoki címük után a 2018-19-es szezonban az EL-be jutottak be, itt a Besiktast és a Sarpsborgot megelőzve másodikok lettek, a 32 közt a Chelseatől kaptak ki összesítésben 5-1-re. 2019-ben a Ballymenán (11-0), a Domzalén (5-4), a Mostaron (3-1) és a Bnej Jehudán keresztül ismét csoportköröztek az Európa Ligában, ott a Dinamo Kijev, a Lugano és a Koppenhága előtt, 11 pontot szerezve elsők lettek. A 32 közt a Wolfsburg volt a végállomás (1-5).

A BL-be legutóbb a 2021-22-es szezonban jutottak be a Rigán (2-1), a HJK Helsinkin (4-3), a Rangersen (4-2) és a Ludogorecen (3-2) át, ott abban az idényben is csak egy pontot szereztek a Juventus, a Chelsea és a Zenit Szentpétervár ellen – az oroszok ellen jött össze egy döntetlen Svédországban. Csoportkörbe az idei szezon előtt legutóbb 2022-ben jutottak, szintén az EL-be – Dudelange 5-2, Sivasspor 5-1 -, ott a Braga, az Union Saint-Gilloise és az Union Berlin mögött 0 ponttal lettek negyedikek. A 2023-as szezonban bajnokok és kupagyőztesek is lettek, az idén nyáron a Klaksvíkon (6-4) és a PAOK-on (6-5, hu.) túljutottak, végül a BL-selejtező playoff körében a Sparta Prága kiütötte őket (0-4).

A csoportkörben eddig a Rangers (0-2) és az Olimpiakosz (0-1) ellen kikaptak hazai pályán, ahogy a Besiktas otthonában is (1-2), egyetlen sikerüket a Karabah ellen Bakuban érték le (2-1). Az Allsvenskan idei, századik kiírását 11 pont előnnyel, 72%-os teljesítménnyel nyerték meg – az első fordulótól végig vezetve, a bajnokság legjobb játékosa a magyar származású Sebastian Nánási volt, akit augusztusban 11 millió euróért vett meg a francia Strasbourg.

Hogy ezt kontextusba helyezzük: a Malmö 2023-as évi összbevétele 432 millió korona, azaz 37.5 millió euró volt, míg bérköltsége 143 millió korona, azaz 12.4 millió euró, 5.1 milliárd forint. A klub teljes saját tőkéje 61 millió euró. Nánási mellett komoly bevételt jelentett az elmúlt öt évben Derek Cornelius (4 millió euró, Marseille), Hugo Larson (9 millió euró, Eintracht Frankfurt), Anel Ahmedhodzic (4.5 millió euró, Sheffield United), Veljko Birmancsevity (4.1 millió, Toulouse – őt még a Csukaricskiből mi is meg akartuk szerezni), Amin Sarr (2.3 millió, Heerenveen), Andreas Vindheim (1.3 millió, Sparta Prága) és Pavle Vagic (1 millió, Rosenborg). 2019 nyara óta 41 millió euróért értékesítettek játékosokat és mindössze 16.4 millió euróért igazoltak.

A csapat edzője a korábbi Kalmar-legenda, a 48 esztendős Henrik Rydström, aki 802 meccsen lépett pályára a kisváros csapatában 1994 és 2013 közt. A Kalmar ificsapatai mellett kezdte edzői pályáját, majd 2018-ban megbízott edző lett Nanne Bergstrand távozása után. 2019-ben és 2020-ban az elsőosztályú kiscsapat, a Sirius edzőjeként dolgozott. 2021-ben visszatért a Kalmarhoz, ahol első évében hatodik lett – és az év edzője. A szezon végén hároméves szerződést írt alá a csapattal, esküt téve arra, hogy kitölti szerződését – majd egy év múlva, a 2022-as szezon végén átigazolt a Malmőhöz. Ezzel természetesen alaposan magára haragította volt csapatának szurkolóit. A civilben gimnáziumi irodalomtanár Rydströmöt ez persze nem akadályozta meg abban, hogy a következő két szezonban, 2023-ban és idén is bajnok legyen. Érdekesség, hogy idén mindössze egy ponttal többet szerzett a Malmö, mint tavaly (65 ill. 64), de míg 2023-ban csak jobb gólkülönbséggel végeztek az Elfsborg előtt, addig idén 11 pontot vertek a második Hammarbyra a több, mint két hete, november 10-én végződött Allsvenskanban.

A Malmö legtöbbször 4-2-3-1-ben, vagy 4-4-2-ben játszik, általában sokat (60%-os átlag) birtokolva a labdát, rövid, pontos passzokkal és agresszív letámadással, gyakori helycserékkel és sok mozgással. A támadásépítések során a labdás szélt túltöltik játékosaik, a védősor pedig magasan helyezkedik, az ellenfelet annak támadásépítése során az egyik szél felé próbálják terelni. Az idei EL-meccseken hazai pályán dominálni próbáltak – az Olimpiakosz ellen (0-1) 59, a Rangers ellen (0-2) 56%-ban birtokolták a labdát. Idegenben hajlamosabbak voltak átadni a területet – Besiktas (1-2) 46%, Karabah (2-1) 42%. A négy EL-meccsen 4.54 xG-ből 3 gólt szereztek, míg 6.84 xG-ből 6 gólt kaptak. Törökországban (29) és Azerbajdzsánban (24) is sok labdát szereztek az ellenfél térfelén, igaz, a Besiktas is sokat szerzett az övékén (42), de Bakuban csak 16 ilyen sikerült az ellenfélnek.

A csapat elsőszámú kapusa, a 38 éves Johan Dahlin sérült, őt a német származású, de brazil Ricardo Friedrich helyettesíti majd. A hírek szerint a jobbhátvéd Jens Stryger három meccs kihagyás után újra játékra kész, középen hiányozni fog a védelem alapembere, a Brentfordból visszatért 33 éves Pontus Jansson, így nem lenne meglepetés, ha a Rösler, Zatterström páros kezdene, a balhátvéd minden bizonnyal a csapat egyik legjobbja, a brazil Busanello lesz, aki a labdaszerzésekben nyújt kiemelkedő teljesítményt. A két belső középpályás a labdaszerzésben szintén kiemelkedő Sergio Pena és a tegnapi sajtótájékoztatón résztvevő Lasse Johnsen lesz minden bizonnyal. A két szélső közül a balszélső Hugo Bolin játéka valószínű, nem lenne meglepetés, ha Anders Christiansen (ő a középpályán is bevethető), vagy a veterán Soren Rieks kerülne be itt. De a csapat játékosa a korábban általunk is figyelt Oliver Berg is, ő támadó középpályásként és szélsőként is bevethető. Az előretolt ék minden bizonnyal a házi gólkirály, a bajnokságban 15 gólig jutó, svéd válogatott Isaac Thelin lesz – még akkor is, ha a nemzetközi kupákban még nem talált be. Mellette vagy mögötte a 24 éves norvég Erik Botheim játszhat. A korábbi Bodo-játékos szerezte a Karabah – Malmö találkozó két svéd gólját, a Besiktas elleni szépítő találatot Rieks lőtte.

Komoly szurkolótábora is van mai ellenfelünknek, a svédek tájékoztatása szerint ma 1100-1200-an érkeznek az Üllői útra – a gyülekezési pontjuk a Városligetben van, onnan buszokkal érkeznek majd a Groupama Aréna vendégszektorához. A hazai átlagnézőszám 20000 körül mozog.