Miközben mi az Európa Liga playoffra készülünk, addig a Dózsánál még mindig azon örömködnek, hogy a sorozatban 17. vereségük csak egygólos volt.

Elég sűrű az életed, hiszen az elmúlt napokban is villámgyorsan pörögtek az események.
Köszönöm szépen. Igen, pillanatok alatt zajlott le minden. Szerda este érkeztem Budapestre, csütörtökön írtuk alá a szerződést, majd egy edzést követően már kezdőként kellett bizonyítanom a derbin. Elsőre azt mondanám, hogy nem nyújtottunk rossz teljesítményt, egy pontot mindenképpen megérdemeltünk volna. Bőven volt olyan, amire építhetünk, és magunkkal vihetjük a következő meccsekre. Természetesen nagyon csalódottak voltunk, hiszen a legvégén kaptunk ki, de most azt látom a srácokon, hogy továbbléptek, és már mindenki maximálisan a pénteki meccsre fókuszál.

Tudtad egyébként, hogy milyen jelentőséggel bír a derbi?
Már mielőtt megérkeztem, kutattam kicsit az interneten a klubról, és megtudtam, hogy ez Magyarország legnagyobb rangadója. Aztán mikor csatlakoztam a csapathoz, többen is mondták, hogy mennyire fontos ez a párharc, így tisztában voltam a súlyával. Érezni is lehetett a hangulaton, hogy ez más meccs, mint a többi.

Mit kért tőled Bartosz Grzelak a mérkőzés előtt?
Főleg taktikai dolgokat beszéltünk át, azok közül is a védekezésre összpontosítva. Néhány szó esett persze a támadásokról is, de fontosabb és nehezebb is a védekezést összerakni, így azt elemeztük, illetve azt kérte, hogy játsszam a saját játékom. Ahhoz képest, hogy most játszottunk együtt először a srácokkal, nem volt rossz, amit mutattunk, de sokkal jobb lesz ez, ha összeszokunk. Korábban játszottam már ilyen három belső védős rendszerben, így nem volt idegen. Természetesen sok minden edzőfüggő, így apróságok változhatnak a felállásokon belül is, de az alapokkal tisztában voltam, ez pedig könnyítette a helyzetem.

Az viszont nem, hogy csak egyszer edzhettél együtt a többiekkel. Milyen első benyomásaid vannak a csapatról?
Sosem könnyű csupán egy alkalom után rögtön együttműködni másokkal, de ha megnézed, a labdarúgás az mindenhol labdarúgás. Közel 20 éve űzöm ezt a sportot, az alapok mindenhol ugyanazok, csak hozzá kell szokni az eltérő apróságokhoz. Már az első edzésen próbáltam jobban megismerni a társaimat, és így volt ez a mérkőzés közben is folyamatosan. Nem ez volt életem legjobb mérkőzése, de igyekeztem nem cifrázni a játékom, és az egyszerű, stabil megoldásokat választani. Az azért nagy segítség volt, hogy mellettem Joao (Nunes) is portugál, így könnyebb volt megértenünk egymást, a kommunikációval nem volt gond. Egyébként meleg fogadtatásban volt részem, mindenki nagyon kedvesen nyilvánult meg, és szerintem jó kis csapatunk van, szép eredményeket hozhatunk össze, ha kicsit összecsiszolódunk.

forrás: ujpestidozsa.hu