A Mezőkövesd kapusaként átélt sikerből merítene erőt a Dózsa új kapusa, aki az NBI legjobbjának tartja magát.

Riccardo Piscitelli

Az jár a fejemben a derbi előtt, hogy ez nemcsak a szurkolóknak, a klubvezetőknek és minden sportszerető embernek fontos nap, hanem a játékosoknak is. Mi ugyan nem tehetjük meg, hogy egy meccsre tegyünk el mindent, mert nekünk az egész bajnokságra kell koncentrálnunk, de az a fajta kihívás, ami egy ilyen rangadóval jár, minden játékost feldob. Az ilyen pillanatokért kezdtünk el focizni annak idején. Érezzük a szurkolók szeretetét és támogatását, és ez egy szoros meccsen lehet olyan döntő tényező, amivel sikeresek lehetünk, de felelőtlenség lenne bármi mást ígérnem azon kívül, hogy szívünket-lelkünket ott fogjuk hagyni a pályán. Ellenfelünk hosszú ideje építi a csapatát, sikeres időszakban van, mi pedig alig néhány hete kezdtünk bele egy olyan hosszú távú projektbe, ami reményeink szerint hasonló sikereket hoz majd Újpestre. Sok új játékos, új szakmai stáb, új vezetőség… minden új, és bár nem kérdés, hogy az út, amire a klub lépett, helyes és jó, nem leszünk egy csapásra a legjobbak.

Amikor az első meccsünkön majdnem tízezer szurkoló volt kint, azt gondoltam, muszáj nyernünk, hogy megháláljuk ezt a szeretetet. Aztán két vereséggel nyitottunk, de egy rossz szót nem szóltak ránk a szurkolók, sőt a harmadik fordulóban, amikor remek teljesítménnyel learattuk első idei győzelmünket, újra nagyon sokan voltak a Szuszában. Ez számomra azt mutatja, hogy a szurkolók nagyon is jól értik, mi történik, és hogy nem lesz minden egy csapásra tökéletes, sőt azt is pontosan érzékelik, milyen sokat jelent nekünk a támogatásuk. Többek között ezért is mondom azt, hogy nagyon ígéretes az újpesti projekt, mert tényleg minden szereplője egy irányba húz. Ha pedig sok jó ember együtt küzd ugyanazért a célért, abból siker lesz! Mondanom sem kell, minden könnyebb, ha jönnek a győzelmek. Egészen más hangulatban telnek az edzések egy győzelem után, hát még ha jó játék is társul hozzá. Mi, játékosok is tudjuk, hogy még az út elején járunk, de az épüléshez nagyon sokat tesz hozzá a sikerélmény, és ez a másik irányba ugyanígy hat: ha nem jönnek a sikerek, hiába dolgozol jól, elvész az önbizalom.

Akárhova nézel, mindenhol azt látod, hogy a klub összes alkalmazottja igyekszik a lehető legtökéletesebben végezni a dolgát. Ezt a fajta profizmust lélegzed be attól a pillanattól kezdve, hogy belépsz a kapun, és ez muszáj, hogy ugyanezt a hatást váltsa ki a játékosokból is. A legfontosabb természetesen az edző, és Bartosz Grzelak is pontosan így gondolkodik. Nagyon-nagyon aprólékos, hihetetlenül figyel minden részletre, és azt érzed rajta, hogy mindenben segíteni akar. De közben tudod, hogy mindez azért van, hogy aztán megalapozottan követelhessen tőled: megkaptál mindent, most rajtad a sors, hogy mindent megtegyél! Ugyanakkor alig néhány hete dolgozunk együtt, és amikor új edző és sok új játékos van egy klubnál, akkor természetes, hogy egy kis időre szükség van. Ki kell alakítani a belső kommunikációt, a munkafolyamatokat, és csak aztán jöhet az, hogy meg kell érteni az edző futballfilozófiáját, illetve rendszerbe kell illeszteni az egészet.

Amikor a Dinamo Bucuresti kapusa voltam, pályára léptem 40 ezer néző előtt a bukaresti derbin a Steaua ellen. Soha nem felejtem el azt a mérkőzést, egészen elképesztő volt a hangulat, és ha nem is férnek be ennyien a Groupama Arénába, a zöldek elleni rangadón is hasonlóra számítok. Hidegrázós! Hogy mit várok a derbitől? Elsősorban azt, hogy karaktert mutassunk! Tudjuk, hogy a szurkolóink számára ez a szezon legfontosabb párharca, és így számunkra is kötelező, hogy az legyen. Elmondtam a többieknek is az öltözőben: a Mezőkövesddel azért tudtuk legyőzni a Ferencvárost, mert többet, sokkal többet tettünk a pályára, mint amennyit az ellenfél várt tőlünk. A recept tehát adott.

forrás: dozsacsapat.hu