Kikaptunk Ausztráliától – a szerbek viszont szívességet tettek nekünk, legyőzték a franciákat, így nem kell velük ki-ki meccset játszanunk a továbbjutásért.

Férfi vízilabda, olimpia, csoportkör, B-csoport, 4. forduló
Ausztrália 9-8 Magyarország
Negyedek: 2-2, 2-3, 2-2, 3-1
Fradista gólok: Fekete 1, Nagy 1, Varga D. 1

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, NSO, VLV
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk

Fekete Gergő

Nagyon nehéz mit mondani. Nem tudom, mi történt 7-5-nél, de azt tudom, hogy egyszer már átéltünk hasonlót, mikor az utolsó gólt kaptuk, hogy talán a kommunikáció hiánya miatt ott állunk ketten egy ember mellett, és mégis meg tudja kapni, és mégis be tudja lőni.

Varga Dénes

Szerintem a második félidőben nem voltunk elég türelmesek az emberelőnyökben. Meg lettek volna, illetve meg is voltak a helyzeteink a kapufánál, csak vagy nem jutott el oda a labda, vagy túl későn. Alapvetően tudtuk, hogy ez egy fizikálisan minket nagyon igénybe vevő meccs lesz, ha lehet így fogalmazni, ennek megfelelően ezeket a döntéseket fáradtan kellett meghozni és fáradtan most nem hoztunk jó döntéseket úgy érzem. Nagyjából ennyi. Annak ellenére, hogy lőhettünk volna sokkal több gólt, én is azt gondolom, hogy hátul rontottuk el, vagyis veszítettük el ezt a meccset, mert blokk mögé kaptunk sok gólt és talán sajnáltuk magunkat kiállíttatni és akciógólok lettek belőle, vagy én nem tudom… ha visszanézném, akkor pontosabban tudnék fogalmazni, de most ez az érzésem.

Vogel Soma

Úgy érzem, a védekezésben azért annyira nem ment rosszul, bár nyilván mindig lehet kevesebb gólt kapni. A támadásról nem szeretek véleményt mondani, mert nem feltétlenül értek hozzá, inkább csak az érzéseimet osztanám meg, elvégre elég sok meccset játszottunk már együtt. Mintha picit a dinamizmus hiányzott volna, nem úgy ment a labda, ahogy szokott, ahogy kellene.

Varga Zsolt

Hullámzó volt a mérkőzés, jól kezdtük, aztán ők vették át az irányítást, az időkérés után viszont megint volt egy jó periódusunk, amikor azt éreztem, hogy kézben vannak a dolgok, és ugyanez folytatódott a harmadik negyedben is egy darabig. A védekezés nagyjából rendben volt, viszont egyértelműen az emberelőny az, ami miatt nem sikerült lezárni a mérkőzést. Pedig megharcoltunk értük, megteremtettük a lehetőséget, hogy gólokat lőhessünk. Még a végén is azt éreztem, ha nekünk sikerül gólt szerezni 8-8 után, akkor megnyugszunk, végre csökken a feszültség – nem így történt, és már nem tudtunk egyenlíteni sem. Nem éreztem az átütőerőt az emberelőny megjátszásában, a dinamizmust – nyilván, ebben az is benne van, hogy van több világklasszisunk, akik egymaguk is be tudnák fejezni, így minden egyes alkalommal döntést kell hozniuk, megoldják vagy passzolnak. Talán most többször hoztak rossz döntést, de ezt még vissza kell néznem, hogy pontosan lássam, mikor, miben hibáztunk.