Michal szép emlékként gondol a nálunk töltött időszakra.

– 26 mérkőzésed van a magyar élvonalban. Meglesz a 27. is?
– Ha feljutunk, biztos.

– Mind a 26-ot a Ferencváros színeiben vívtad meg. Érdekes időszak volt…
– Turbulens, fogalmazhatunk úgy is. A kezdés mondhatni tökéletesen alakult, bejutottunk az Európa-liga csoportkörébe, én is pályán lehettem, a későbbi sérülésem azonban mindent megváltoztatott. Azután már nem kaptam annyi esélyt, ettől még szép emlék a ferencvárosi időszak.

– Akkor is, ha a Bajnokok Ligájában szereplő együttesben nem léphettél pályára?
– Az természetesen fáj, mert a BL a világ legnagyszerűbb klubsorozata, gyerekkori álmom volt abban játszani. Nem adatott meg, ettől még nagyon örültem a klub sikerének. Játékosként az a lényeg, hogyan reagálsz a csalódásra, mielőbb fel kell tudni dolgozni.

– Tehettél volna többet azért, hogy beverekedd magad a csapatba?
– Mindent megtettem érte, mindent beleadtam. Azért az egy nagyon erős Fradi volt, kiváló játékosokkal a posztomon, a futballban meg amúgy sem garantálhatja senki, hogy mindig játszani fogsz. Az egyik nap még lehet, te vagy a legjobb, egy másikon meg már a padon ülsz.

– Az NB I-es tapasztalataid alapján mit gondolsz, mik a legfőbb különbségek a magyar, illetve a szlovák élvonal közt?
– Magyarországon modern, új stadionok állnak, az infrastruktúra remek, jobb, mint Szlovákiában. Amíg itt az állam jelentősen támogatja a futballt, Szlovákiában csak a magántulajdonosok tesznek bele pénzt. Ha a szakmai különbségeket lajstromozzuk, Szlovákiában még mindig hangsúlyosabb a fizikum, párharcokat kell nyerni, de azért is lehet ez így, mert Magyarországon immár jobb futballisták játszanak, a több pénzből jobb játékosokat lehet ugyanis idehozni. Szlovákiában a Slovanon, a DAC-on, esetleg a Spartak Trnaván kívül más nem képes minőséget vásárolni.

– 27 évesen intettél búcsút a Zilinának, noha addig szinte a teljes karrieredet ott töltötted. Nagyon nehéz volt elhagyni nevelőklubodat?
– Persze. Szinte egész életemben ott játszottam, az elnöktől a szertárosig mindenkit nagyon jól ismertem, az volt az otthonom. Azt éreztem ugyanakkor, kell egy új kihívás, valami nagyszabású. Az európai kupasorozatok csoportköre, leginkább a Bajnokok Ligája volt ugye az álmom, és tudtam, a Ferencvárossal az elérhető.

forrás: és teljes interjú: bunteto.com