Dani előre aláírná a döntetlent mára.

– Négy nappal a Vasas ellen öt kettőre megnyert százhúsz perces kupamérkőzés után pályára lépni a Ferencváros otthonában nem éppen könnyű feladat…
– Valóban nem, de hát a Fradi ellen játszani eleve nem az. Mi csak hosszabbításban nyertünk szerdán a Vasas ellen, a Ferencváros kilencven perc alatt elrendezte a diósgyőri meccsét, de nem lennénk könnyebb helyzetben akkor sem, ha hozzánk hasonlóan ráadásra kényszerült volna.

– Örült, amikor másnap kiderült, hogy nem a Ferencvárost kapták ellenfélnek a sorozat elődöntőjében?
– Őszintén? A Nyíregyházát akartam elkerülni, mert annyira már nem szeretem ezeket a hosszú utazásokat. Egyébként azt gondolom, ha kupát akarunk nyerni, jobb lett volna a Fradival az elődöntőben hazai pályán találkozni, a megszokott környezetben ugyanis több esélyünk lett volna ellene, mint, mondjuk, a Puskás Arénában több tíz­ezer ferencvárosi szurkoló előtt.

– Sokan amolyan bajnoki döntőként tekintenek a címvédő elleni vasárnapi ütközetre. Mit gondol erről?
– A média húzza fel a párharcot bajnoki döntőnek, esetleg néhány szurkoló – de mi a helyzet valójában? A Ferencváros a vesztett pontok tekintetében nyolc ponttal vezeti a bajnokságot, ami rengeteg. Rendben, ott vagyunk a második helyen, a vasárnapi ellenfelünkön kívül bármelyik csapat elfogadná ezt a pozíciót, nekünk arra kell törekednünk, hogy ezt a helyezést megtartsuk.

– Emlékszik, mikor szerzett gólt legutóbb a pesti zöld-fehérek ellen?
– Méghozzá pontosan emlékszem: 2012 májusában az utolsó fordulóban, nyertünk négy kettőre, utána igazoltam a Ferencvároshoz. Kaptam egy indítást, befelé cseleztem, majd visszahúztam a labdát a rövid sarokba. Ennél sokkal jobban tetszett a Kiss Tamásnak adott gólpasszom: előtte Grúz Tamásnak adtam kötényt, Tominak már csak az üres kapuba kellett bepasszolnia a labdát.

– A döntetlennel elégedett lenne vasárnap?
– Látatlanban aláírom! Ezen a meccsen nincs teher rajtunk, meglátjuk, mi sül ki belőle – de sokkal fontosabb, hogy utána a Fehérvár elleni bajnokin otthon tartsuk a három pontot.

A teljes interjú: NSO