Az MJSZ elnökét, Such Györgyöt kérdezték a szurkolók nyílt leveléről – a JÉSZ már reagált is az interjúra.

– Monitorozzák, hogy a mérkőzésekre benevezett fiatalok mennyi időt töltenek valóban a jégen? Ha igen, milyen következtetések vonhatók le az adatokból?
– A rendszert a hazai sajátosságok és gyakorlat alapján folyamatosan felülvizsgáljuk és módosítjuk. Az látható, hogy vannak csapatok, ahol a fiatalok érdemi jégidőt kapnak és akár különleges játékhelyzetekben is kipróbálják őket. Persze az eredménykényszer és az edzői szabadság miatt kiemelt téthelyzetben a rendelkezésre álló játékosokból a lehető legnagyobb esélyt jelentő összeállítást szerepeltetik, amiből a kevésbé tapasztalt fiatalok sokszor kimaradnak. A pontrendszer kihasználása vagy a légiósok esetleges túlhasználása tehát a klubok döntése. Számomra ezért is érthetetlen, hogy a szurkolói csoportok képviselői miért nem a klubjaik felé jelzik, hogy nekik nem az eredmény fontos, hanem az, hogy minél több hazai játékost lássanak a jégen.

– A Jégkorngozók Érdekvédelmi Szervezete (JÉSZ) nemrég kiadott elemzése szerint a pontrendszer bevezetése óta tizenöt százalékkal csökkent a mérkőzésekre benevezett hazai és a honosított játékosok száma. Van-e közvetlen összefüggés a kettő között, illetve a pontrendszer megtartása mellett visszafordítható-e a folyamat?
– Igen, egyértelműen van összefüggés. Megjegyzendő, hogy a korábbi rendszer viszont a klubok jelzései alapján fenntarthatatlan volt. A hazai játékosok „védett” helyei olyan béralku-pozíciót eredményeztek, ami nem, vagy csak nagyon nehezen volt kezelhető. Másrészt a szabály miatt a klubok ennek ellenére szerződési kötelezettségben voltak, ami azt eredményezte, hogy olyan sportolókat is foglalkoztattak, akiket egyébként sportszakmai indokok alapján nem választottak volna. Ezt pedig kontraproduktívnak láttuk.

– A nyílt levélben nehezményezték, hogy olyan játékvezetőket delegáltak bizonyos mérkőzésre, akik az egyik érintett csapat alkalmazásában álltak. Valós az állítás?
– Az Erste Ligában nincs olyan mérkőzés, amelyen a játékvezető az adott klub alkalmazásában lenne. Természetesen mindig összefüggésbe lehet hozni játékvezetőt klubokkal. Ez a sportág sajátossága, hiszen például korcsolyázni mindenkinek meg kellett valahol tanulnia. A Nemzetközi Jégkorongszövetség által is egyre intenzívebben foglalkoztatott Gebei Péter személye ugyanakkor garancia a magyar bíráskodás pártatlanságára és szakmai hozzáértésére. A játékvezetést elfogultsággal jellemezni azok szokták, akik maguk elfogultak és sajnálatos módon nem tudják a jégen történteket semleges szemüvegen keresztül szemlélni. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a nyílt levél egyik aláírója volt, hogy leköpte mérkőzés után a játékvezetőket. Talán nem tőle kéne leckét vennünk a kiegyensúlyozott bíráskodásból.

– A szurkolók szerint a hazai mérkőzések látogatottságága folyamatosan csökken. Egyetértenek a megállapítással? Ha igen, milyen stratégiával próbálják újra vonzóvá tenni az itthoni jégkorongmeccseket?
– Noha a szurkolók kiszolgálása mindannyiunk felelőssége, azonban ez a klubok legfontosabb célja és feladata kell, hogy legyen. A világ változik, és vele a közönség is. Sajnos a jégkorong-szurkolók átlagéletkora világszerte öregszik, ami ismert probléma. Az új generációk megnyeréséhez ma már nem elegendő a jó játék, az egész rendezvénynek – a sportélmény mellett – szórakoztatónak is kell lennie. A nézők az idejüket és pénzüket áldozzák a mérkőzés látogatására, és ha jó élménnyel távoznak, nagyobb eséllyel jönnek el újra, hoznak el másokat is. Ennek érdekében a Szövetség eszközvásárlást és támogatást biztosított, illetve például előírta kommunikációs szakember foglalkoztatását. Minden szurkoló láthatja, hogy a csapatok megjelenései milyen fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, ideértve a megfelelő képanyagot, interjúkat és egyéb megjelenéseket. Ugyanakkor ez egy lassú folyamat és világos, hogy a szurkolók által is ismert jegyárak és a látható közönségszám szorzata nem hoz akkora bevételt, hogy egy-egy mérkőzésnap pénzügyileg pozitívan zárható legyen. Az érdemi áremelés viszont a fizetőképes kereslet korlátjába ütközik.

A teljes interjú: NSO