Bence mellett édesanyja, Kökény Beatrix és édesapja, Imre Géza, valamint Lékai Máté is nyilatkozott.

Imre Bence

Egész nap igyekeztem koncentrálni, próbáltam aludni a meccs előtt, de nem sikerült. Megvolt bennem a meccsdrukk, de ez szerencsére jól sült el. Ritkán nézem játék közben az ellenfél arcát, de most azt láttam, hogy a Bajnokok Ligája- és Bundesliga-játékosok erőlködnek, mi pedig mosolyogtunk és élveztük. Fantasztikus győzelem volt. Máthé Dominik mondta, hogy nem ismernek, és ezt ki kell használnom, szerintem ez látszott is a lövéseimen. Az első félidő után lejöttem a pályáról, és úgy gondolkoztam, hogy nulla góllal és nulla labdaszerzéssel állok, továbbra is koncentrálni kell. Örülök, hogy utána a második félidőt is megnyertük. Önbizalommal megyünk, két pontot viszünk magunkkal, de azért a földön kell maradni. Még erősebb csapatok jönnek, de a célunk az, hogy a lehető legmesszebb jussunk. Az első feladatot teljesítettük, hiszen eljutottunk Kölnbe, és erre nagyon büszkék vagyunk!

Lékai Máté

Az embertelen védekezésünkkel megállítottuk a nagyon jól cselező izlandiakat, és mellé persze remek kapusteljesítmény is társult. A középdöntőben is nagyon erős válogatottak lesznek, meccsről meccsre fogunk készülni, először az osztrákok ellen. Előfordulhat, hogy lesznek olyan mérkőzések, amelyeken nem megy a játék, de biztosan küzdeni fogunk a végsőkig! Fantasztikus volt Bence, csak gratulálni tudok neki. Tudtam, hogy ez benne van, hiszen a tehetsége adott, de ennél jobb bemutatkozást szerintem elképzelni sem lehet egy felnőtt-világversenyen. Bízom benne, hogy fényes karrier előtt áll, próbálom nevelgetni, hogy ez így legyen.

Kökény Beatrix

Egész nap izgultam, de szerencsére sok dolgom volt, így nem csak ezen járt az agyam. Gézun is láttam, hogy izgul, a meccsre aztán Szofi is átjött, együtt néztük hárman. Én minden gól után a levegőbe szoktam ütni, ez minden magyar válogatott meccsre igaz, Gézu halkabban szurkol, Szofival meg pacsizni szoktunk egy-egy jó megmozdulás után. Amiatt izgultam leginkább, hogy az első két meccsen nem játszott, hogy nem volt még lehetősége felvenni a ritmust, de a lényeg, hogy ez rajta nem látszott, nem is izgulós típus, ez látszott is rajta… Belőtte a helyzeteit, labdákat szerzett és ez fontos, de az egész testbeszéde, a pályán való viselkedése erőt sugárzott, ritkán látom ilyen érzelemdúsan játszani. Nagyon tetszett, hogy alázatos volt, visszafutott, magabiztosnak tűnt, élt a játékkal, szóval nagyon büszke voltam! A meccs után nem sokat beszéltünk, még a csarnokban voltak, amikor pár szót váltottunk, gratuláltunk neki, de tudom, hogy ilyenkor még sok teendője van a játékosoknak. Elég későn kerültek ágyba, az biztos, nem tudom, mennyit tudott aludni, nekem nagyjából három órát sikerült, még bennem volt a pörgés, de ez akkor is így volt a nagy meccsek után, amikor még én játszottam. Csík János mondta, amikor még az edzőm volt, hogy az nyer, aki jobban alkalmazkodik, és most jelentősen változik a körülmény. Ma öt óra vonatozás vár rájuk, valamennyit edzeni is kellene, mert holnap délután játszanak, pedig eddig mindig este volt meccs. Azt tudom, hogy Bence nagyon várja, hogy Kölnben, a final four helyszínén játszhasson, meglátjuk, mikor adódik lehetőség. Az biztos, hogy önbizalommal telve játszhatnak, szurkolunk nekik nagyon!

Fradi.hu, MTI