Somával beszélgettek – a fő témát a VB-győzelem adta, de a jövő is szóba került.

Az, hogy a Ferencváros után a válogatottnál is Gárdonyi András irányítja a felkészülésed kapusedzőként, hozott valami megnyugvást benned, amitől extrább lett a teljesítményed?
Otthonosabb, lazább hangulatot ad. Bandi elég sokat fejlődött, és sok mindent változtatott is ahhoz a munkához képest, amit anno együtt csináltunk akkor, amikor még együtt védtük a Ferencváros kapuját. Sokat újított, és meglátszik, hogy már 100%-osan kapusedzőként tud készülni az edzésekre. Ez már tavaly látszódott, ahogy a szezon közben is, ezen a nyáron pedig még jobban. És bár megnyertük a vb-t, a Fradiban is az érződik rajta, hogy feljebb akar lépni, tovább szeretné fejleszteni magát és minket is.

Emlékszel, hogy megéltél már egy világversenyen olyat, hogy négy olyan komoly meccs megnyerése kellett az aranyhoz, mint a horvátokkal vívott csoportmérkőzés, az USA elleni negyeddöntő, a spanyolokkal játszott elődöntő és a görögökkel szembeni finálé? Mindegyiken kevés döntött a javatokra.
Nem volt még ilyen utánpótlás szinten sem. A döntőben érződött is a srácokon, hogy fizikálisan eléggé elfáradtak. Fejben és szívben, lélekben viszont még tudtuk hozni azt, ami elég volt ahhoz, hogy vb-t nyerjünk.

Elképesztően fontos védéseid akadtak ezeken a kulcsmeccseken, a falból jövő ziccereket, második szándékból érkező lövéseket is hárítottál. Észrevetted magadon, hogy esetleg fejben is előreléptél?
Dolgoztunk ezen Goschi Gabriellával, az FTC és a vízilabda-válogatott sportpszichológusával szezon közben párszor. Pont az ilyen szituációkra készülve, ahol esetleg kicsit elmehet az önbizalmam, mert kapok egy-két gólt. Tanultam néhány praktikát, a légzéstől kezdve azon át, hogyan figyeljek a testemre. A Gabival való foglalkozások miatt, illetve azért, mert megtapasztaltam ezt a szerepet a válogatottban, biztos vagyok benne, hogy léptem előre, éreztem is. Mindemellett ott volt a parton Bandi és Marci, akik a meccs közben, negyedek között a szünetekben néhány jó szóval, jó tanáccsal tudtak segíteni. Az ő szerepük is nagyon fontosnak bizonyult ezen a téren is. Ezeknek a dolgoknak az összessége vezetett oda, hogy magabiztosabb lettem a kapuban. Szép volt a felvezetőd, nagyon jónak állítottad be a teljesítményemet, de azért nem vagyok 100%-osan elégedett azzal, amit mutattam a vb-n.

A Ferencváros büntetőpárbaj után nyerte meg 2018-ban az Európai Szuperkupa-döntőt, aztán a Bajnokok Ligáját 2019-ben veled a kapuban, a 2020-as budapesti Európa-bajnokságon szintén szétlövés döntött. Ahogy az Eb-n, úgy most a vb-fináléban is a te utolsó, negyedik védésed után lettetek aranyérmesek. Hogyan lett ez a te műfajod?
Még nagyon kicsi, utánpótlás koromban, amikor édesapám volt az edzőm, vele, illetve Béres Gergővel sokat gyakoroltuk a büntetők védését. Azt, hogy ennek megvan a ritmusa, a mozdulatsora, hogy a kezeket hogyan kell pozícionálni, mikor kell kiemelni őket a vízből. Lehet okoskodni is, kicsit adni a cuccot, hogy magasan jövök ki a kapuból és lecsapom, vagy éppen söpröm a vizet laposan, és onnan emelem a kezemet magasra.

Az M4 Sporton szakértősködő Varga Dániel szerint „Vogel Somával nem rulett, hanem életbiztosítás az ötméteres-műfaj„. Mit szólsz ehhez a véleményhez?
Nagyon kedves tőle! Jólesik ez a kijelentés, pláne, hogy ennyire bíznak bennem a külső szemlélők is. Amellett, hogy ki tudok védeni alkalomadtán egy, két, vagy akár négy büntetőt is, nagyon hálás vagyok a mi lövőinknek is, akik vannak annyira tökösek, hogy odaálljanak, és elég jó százalékban be is lövik az ötmétereseket. Ez biztos, hogy nem menne nekem. A vb-döntő után kiderült, hogy a csapattársaim közül a lövők összebeszéltek, hogy „srácok, lőjük be, Soma legalább egyet úgyis ki fog védeni”. Talán még az utolsó görög lövő előtt is mondták egymásnak, hogy „na, ezt most kivédi„. Ezek olyan mondatok, amelyek megragadnak a fejemben, Varga Danié is meg fog maradni, megtisztelő, tényleg!

Hogyan fogadtad, amikor Zalánki Gergő azt mondta rólad, hogy az ötmétereseknél olyan vagy, mint egy cheat code a videójátékokban?
Zalesz szájából ilyet hallani! Nagyon jólesik, frappáns, köszönöm neki! Ha én cheat code vagyok, akkor ő a programozó, aki a videójátékot írja. Róla pont visszahallottam, mennyire bízik a védéseimben, amiket tudok hozni az ötmétereseknél. Legalább ennyire bízom én is benne, amikor azt látom meccs közben, hogy az ő kezében van a labda, lóbál és a kapu felé tör.

Van olyan csapattársad, akit te szeretnél külön megemlíteni?
Pohl Zolit mondanám, akivel együtt nőttünk fel, kiskorunk óta jártunk le a meleg, párás népligeti uszodába, vagy épp futottunk a tűző napon a rekortánon. Lassan elmondhatjuk, hogy 20 éve ismerjük egymást, sok mindent megéltünk együtt vele is. Örülök, hogy ott lehetett, valahogy le tudtuk ezt hozni együtt. Ha kettesben vagyunk, nagyon jókat beszélgetünk, de sokszor, a nagy meccsek után csak egymás szemébe nézünk, átöleljük egymást, és ez bőven elég. A tekintetünkben és az ölelésben benne van az a közel 20 év.

A Margitszigeten is hamarosan olvasható lesz a világbajnok csapat névsora márványtáblán, a Ferencváros népligeti bázisán már megtörtént az avatás. Milyen viszontlátni ott a nevedet?
Már az Eb után is kikerültünk, az is óriási megtiszteltetés volt. Ez még nagyobb eredmény, ráadásul külön táblát kaptunk. Annyi a sikeres sportoló a Ferencvárosban, hogy újat kellett kezdeni. A Fradiban nagyon jól kezelik, elismerik és becsülik a saját sportolóikat. Óriási köszönet és hála érte! Az FTC-nél van még egy dolog, amit hátravan. Az uszoda mögött, ahogy a hátsó kijárat, a kézicsarnok felé haladunk, van egy szoborcsoport a domboldalon a klub olimpiai bajnokairól. Pici korunk óta nézzük a neveket, régebben talán még fejből tudtuk, hogy kik láthatóak ott sorban. Gerendás György, Kósz Zoltán, Székely Bulcsú, nagy nevek. Régi álmom, hogy a rólam készült szobor is ott legyen. A margitszigeti tábla pedig olyan központi helyen lenne, amit aztán kis tanonc vízilabdázó gyerekek százai, ezrei láthatnának nap mint nap. Szerdán ott volt edzésünk, nézegettem is az oszlopokat, hol lehetne az ideális helyünk. Nagyon várom már az avatás napját!

Új korszak kezdődött az FTC-nél, 10 év elteltével már nem Varga Zsolt a csapat vezetőedzője, hanem eddigi jobb keze, Nyéki Balázs. Számodra milyen újdonságot jelent ez a fejlemény?
Néhány edzésen már túl vagyunk Sünivel. Nehéz volt elképzelni, milyen lesz ő vezetőedzőként, mert másodedzőként sokkal lazább lehetett. Aki ismeri, tudja, hogy sajátos humorérzéke van, ami nagyon jót tett a csapat hangulatának mindig is. Úgy érzékelem, hogy ezt tovább is hozta magával, de azért kicsit megkomolyodva, tudva, milyen szerepbe került. Új lendületet hozott a csapatba, de nagyrészt ugyanazzal a felfogással, amit Zsolt is képviselt. Nagyon pozitív az eddig eltöltött idő, és a beszélgetéseink is azok voltak. Várom, hogy milyenek lesznek a meccsek, a nehezebb szituációk vele.

A teljes interjú: EuroSport