Ezzel bejutottunk a világbajnokság döntőjébe, valamint megváltottuk jegyünket a párizsi olimpiára is! A fináléban Görögországgal csapunk össze szombaton.

Férfi vízilabda, világbajnokság, elődöntő
Magyarország 12-11 Spanyolország
Negyedek: 3–3, 1–3, 3–2, 5–3
Fradista gólok: Molnár, Nagy Á., Német, Varga D.

Beszámoló: Fradi.hu, MVLSZ, NSO, VLV
Teljes mérkőzés: MédiaKlikk
Galéria: MVLSZ, VLV

Fekete Gergő

Nagyon nehéz volt, de végig hittünk egymásban és szerintem a győzelemhez nagyon nagyban hozzájárult az a mentális felkészítés, amit Zsolt mérkőzés előtt adott nekünk. Olyan katartikus állapotba kerültünk, hogy nem is találok szavakat. Küzdöttünk a végéig és bár vezettek a spanyolok, nem adtuk fel. A végén nagyon kellett Tonya két akciója és a Manó gólja, brutál volt, amit belőtt. Illetve, bocsánat, nehogy kihagyjam: Soma lehúzta a rolót!

Nagy Ádám

Nem mondhatom, hogy jól játszottunk, az a csapat nyert, amelyik a végén több szívet tudott beletenni a mérkőzésbe. Volt egy kis szerencsénk is a végén – vagy Manó zsenialitása, ezt még nem tudom eldönteni. Kőkemény, küzdelmes meccs volt, úgy éreztem, hogy mi maradtunk frissebbek a végére, ami nagy szó. Az utolsó néhány edzésen domináltak a spanyolok, most fordítva történt.

Varga Dénes

Szoktam mondani, hogy mindig a legutolsó győzelem a legédesebb vagy a legjobb, és hiába volt nagyon jó huszonegy évesen olimpiát nyerni, ez mindig azt jelenti, hogy még van értelme. Ilyen forgatókönyvvel meccset nyerni a csoportkörben is jó lenne, nemhogy egy elődöntőben, ami olimpiai kvalifikációt ér. Nagyon fárasztónak éreztem a meccset, ez a világbajnokság ezen részében már teljesen normális, mégis tudtunk újabb és újabb dolgokat előhúzni a végén.

Vogel Soma

Még mindig bennem van ez az érzés. Tényleg hihetetlen volt ez az egész, hogy az utolsó pillanatban csikartuk ki a továbbjutást. Ugyanakkor el kell, hogy mondjam, hogy amikor Dumi becsavarta a labdát még a mérkőzés első felében, már akkor azt éreztem, hogy akármi történik ma, itt mi fogunk nyerni. Annak ellenére is, hogy utána volt az elődöntőnek olyan szakasza, amikor úgy tűnt, hogy ebből nem lesz semmi, mert többször is három góllal vezettek a spanyolok. De egészen egyszerűen olyan erőket mozgattunk meg, és akkora csapatmunkát vittünk véghez, hogy sikerült összehozni ezt a hihetetlen fordítást. Az a lövés a végén, ilyen kiszorított szögből, utolsó utáni pillanatban… Még most is alig találom a szavakat, cikáznak a gondolataim. Manó nagyon magabiztosan örült a gólnak, úgyhogy ott akkor kicsit megnyugodtam, hogy ez tényleg bent lesz, meg fogják adni a bírók a videózás után. Aztán, amikor középre mutatott, és lefújta a meccset, nem tudtam ordibálni, örülni, egyszerűen lefagytam, és próbáltam felfogni ezt az egész estét. Nem akarunk megállni itt! Arra gondolok, hogy kiskoromban, amikor játszottunk a Margitszigeten, néztük a márványtáblán a neveket a Hajós Alfréd Uszoda aulájában. Világbajnokok és olimpiai bajnokok névsorát… Nagyon szeretnék én is felkerülni oda! Addig még egy nagy lépés van hátra, de meg akarjuk csinálni!

Varga Zsolt

Erről beszéltem a játékosoknak folyamatosan a felkészülés alatt, hogy lesznek rettenetesen nehéz pillanatok, amelyeken kizárólag akkor lehetünk úrrá, ha ott, amikor nagyon mélyen vagyunk, megmaradunk egységesnek. És ez ma megmutatkozott, hiszen adódtak a mérkőzésnek olyan periódusai, amikor elég reménytelennek tűnt minden, amikor zsinórban kaptuk a gólokat, és elmentek hárommal, de még a negyedikben is folyamatosan volt közte kettő. Mégsem estünk szét, soha, egyetlen pillanatra sem, egységes és fegyelmezett maradt a csapat. Lehet, hogy bele-belehibáztak a játékosok, de egy pillanatra sem mutattak annak a jelét, hogy ne hinnének magukban és a társukban, a csapatban. A mérkőzés egyébként nagyszerű volt, egyértelmű, hogy beillett volna döntőnek, de a sorsolás így hozta, hogy most kellett találkoznunk. A spanyolok megint megmutatták, milyen jó csapat, fantasztikus lövőkkel, szervezett védekezéssel, és tőlünk nagyon sok extra kellett, hogy kibírjuk a nyomást, illetve hogy átjátsszuk őket elöl. A kulcs talán az volt, hogy miután kicsit elment a figyelmük a támadások felé, vissza kellett állítani a rendet hátul, és amint ez megvolt, lépésről lépésre a mérkőzésbe is visszajöttünk. Ez az alap: mindig kell egy jó védekezés, csak egy, a következő, és akkor van maximális esély a győzelemre.