Azt persze érdemes megjegyezni, hogy mi ritkán kezdtünk idegenbeli, a Klaksvík pedig hazai 0-0-val.

A Klaksvík egyszer indított hazai pályán 0-0-ás iksszel kupatörténelme során, akkor kiesett (AIK 0-0, 0-5, 2017), egyszer indított még iksszel (Dózsa 2-2, 0-1, 2002), akkor is búcsúzott. Még egyszer játszott hazai pályán döntetlent (Riteriai 0-0), akkor az a párharc második meccse volt és idegenben lőtt több góllal továbbjutottak. Miután majd két évtizedes szünet után 2017-ben visszatértek az európai porondra, ez volt a harmadik ikszük otthon (mindegyik 0-0), 6 meccset nyertek (2022: Ballkani 2-1, Sutjeska 1-0, Bodo/Glimt 3-1; 2020 Dinamo Tbiliszi 6-1, 2019 Tre Fiori 5-1; 2018 Birkirkara 2-1), 3-szor kaptak ki (2018 Zalgiris 1-2; 2019 Luzern 0-1; 2021 RFS 2-4 [h.u.]) – a Slovan elleni 3-0-ás sikert a koronavírusnak köszönhetően a zöld asztalnál szerezték meg a feröeri profik.

Idegenben 0-0-val legutóbb a Tobil ellen kezdtünk tavaly (hazai pályán 5-1 ide), 2019-ben a Süduvával lett 0-0 az EL-playoffban (4-2 hazai pályán). Nem sokszor kezdtünk korábban idegenbeli 0-0-val (Royal Antwerpen 0-0, majd 3-1 hosszabbítás után Zalaegerszegen 1990-ben és 1966-ban a svéd Örgryte ellen egy idegenbeli 0-0 után hazai pályán 7-1-re nyertünk Albert 4, Németh 2 és Szőke 1 találatával).

Tempó Fradi!

Az elmúlt 10 évben az 1-1-ek már veszélyesebbek voltak: 2014-ben a Sliema Wanderersszel játszottunk idegenben 1-1-et, majd hazai pályán 2-1-re nyertünk; 2015-ben a Go Ahead Eagles ellen játszottunk idegenben 1-1-et (hazai pályán 4-1). 2016-ban idegenben 1-1-et játszottunk a Partizanival, majd itthon is, tizenegyesekkel estünk ki. Három évvel később a Dinamo Zagreb otthonában értünk el 1-1-et, majd itthon 0-4-es vereséget szenvedtünk, míg tavaly a Karabah ellen az idegenbeli 1-1 után 3-1-es vereséget szenvedtünk a Bajnokok Ligája selejtező harmadik körében.