Bemutatjuk mai Bajnokok Ligája selejtezős ellenfelünket.

Feröer egy Skóciától mintegy 300 kilométerre északra található, tizennyolc nagyobb szigetből álló szigetcsoport, a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán találkozásánál. A szigeteken kelták élhettek, amikor 800 körül norvég telepesek érkeztek oda. Nem sokkal később megjelent a kereszténység is a szigetcsoporton (a mai napig a lakosság 95%-a keresztény). A feröeri nyelv az ónorvégból alakult ki, a szigetekre a norvégok, majd a Kalmár-Unió és a dán-norvég perszonálunió után egyre nagyobb hatással volt Dánia, Dánia-Norvégia 1814-es kettéválásakor az ekkor 5000 lakossal rendelkező Feröer előbbihez került. Dánia feloszlatta az akkor már évszázadok óta működő parlamentet, a puritán épületéről híres Lögtinget, és megyeként működtette a szigeteket. A második világháború után egy népszavazáson a függetlenségre szavaztak a szigetlakók, ezt a dán király megtagadta és új választásokat írt ki. 1948-ban végül Dánia autonóm területévé váltak, jelentős, bár csökkenő támogatásokat kapnak anyaországuktól – 2001-ben kétharmad részére vágták vissza azt, 2000-ben a költségvetésük 29%-át tette ki ez, mára már csak 11%-át.

Lögting, a feröeri parlament

A Feröer-szigetek nem része az Európai Uniónak, s bár az EU-s állampolgárok szabadon közlekedhetnek, ez nem igaz az itt dolgozó EU-n kívüliekre, ezért is kellett Csercseszovéknak múlt héten beutazási engedélyt intézniük Bécsben, és ezért nem tarthatott a csapattal Ben Romadan sem. A sziget lakossága az egészségügy fejlődésével az elmúlt két évszázadban tízszeresére nőtt, 97%-uk feröeri etnikumúnak vallja magát, de miután a kivándorlás miatt kétezerrel több a férfi a szigeteken, mint a nő, ezért a legnagyobb kisebbség az a mintegy 300 filippínó nő, akik mennyasszony-import kereteiben érkeztek az országba.

A dán királyi család, feröeri népviseletben

A nagyjából fél nógrádnyi (1400 km2 nagyságú) szigetek fő gazdasági tevékenysége a halászathoz kapcsolódik (halászat, élelmiszeripar, hajózás), a ’90-es évek 10-15%-os munkanélküliségi-rátája ma 1%-ra csökkent. Feröer fő külkereskedelmi partnere Oroszország. Az elmúlt 20-30 évben nagy infrastrukturális beruházásokba kezdtek, elsősorban tengeralatti alagutak épültek, ezzel és a beindított IT-beruházásokkal akarják az elvándorló fiatalokat megtartani és visszahozni.

A világ első tengeralatti körforgalma, a tábla mutatja az utat Klaksvikba

Ilyen alagút nyílt meg 2006-ban, a főváros Tórshavn utáni legnagyobb, legkeletibb várost, az 5000 lakosú Klaksvíkot (Bordoy szigetét) Eysteroy-jal összekötő Nordoyatunnilin. A helyi profi csapat, a Klaksvíkar Ítróttarfelag (Klaksvíki Sportklub, KÍ [ejtsd: ‘Ké-Ój’]) addig komppal kellett közlekedjen az idegenbeli meccsekre. A klubot 1904-ben alapították, az első pályája 1910-ben épült meg.

A KÍ „hőskori” csapata

A helyi bajnokság, a Meistaradeildin (ma már: Betri-deildin) 1942-es indulása óta minden szezonban elsőosztályú volt, az első bajnoki címet is ők nyerték. A második legsikeresebb csapat a 24-szeres bajnok HB Tórshavn után, 20 aranyéremmel. Legsikeresebb időszakuk az ’50-es, ’60-as évek voltak, 1952 és 1972 közt 13 bajnoki címet zsebeltek be, ezek közül ötöt (1966-1970) zsinórban, ezekről az évekről a helyi TV-társaság egy dokumentumfilmet is készített, feröeri nyelven, de roppant érdekes korabeli felvételekkel.

A helyi labdarúgó szövetség csak ezután, 1979-ben alakult meg, az UEFA-ba pedig 1990-ben vették fel Feröert (a FIFA-ba két évvel korábban). A feröeri bajnok először 1992-ben indulhatott UEFA-sorozatban, ez épp a 19 év szünet után 1991-ben újra bajnoki címet ünneplő KÍ volt. A Klaksvík kettős vereséggel (1-3, 0-3) esett ki a selejtezőben a Skonto Riga ellen. Legközelebb három év múlva a KEK-selejtezőben Abu Fani volt klubja, a Makkabi Haifa ellen tesztelhették magukat és bár kiestek (3-6-ös összesítéssel), hazai pályán megszerezték első győzelmüket (3-2). Újabb két év múlva az UEFA Kupa selejtezőben a Dózsa jött (2-3, 0-6), majd újabb két év múlva a Sturm Graz (0-9 összesítésben). 2000-ben újra bajnokként indulhattak a Bajnokok Ligájában, a Crvena Zvezda 0-5-ös összesítéssel tudta le a kötelező selejtezőt ellenük.

2002-ben az UEFA Kupában megint a Dózsa jött, ellenük nemcsak hogy összejött egy hazai döntetlen (2-2), de Budapesten majdnem meglett a továbbjutás is (0-1). Az első sikeres nemzetközi párharcukat először 2018-ban, a máltai Birkirkara ellen ünnepelhették (2-1, 1-1) az Európa Ligában, a következő körben a Zalgiris állta az útjukat (összesítésben 2-3).

2019-ben, az EL-előselejtezőben a san marinói Tre Fiori könnyed préda volt számukra (5-1, 4-0), majd a litván Riteriai ellen is továbbjutottak idegenben szerzett góllal (1-1), a második selejtezőkörben a svájci Luzern állta útjukat, két szoros meccs (0-1, 0-1) után estek ki. 2020-ban, a koronavírusnak köszönhetően két párharcot is megnyertek, előbb a BL-ben a Slovan nem tudott kiállni ellenük, majd miután a Young Boys 3-1-gyel kiütötte őket onnan, az EL-ben a koronavírus miatt a tarcsijával felálló Dinamo Tbiliszit 6-1-re verték, így bejutva a playoffba – ott 3-1-re kaptak ki a Dundalktól.

Ez az egymeccses párharc volt az utolsó, amelyben nem nyerték meg legalább az egyik meccset. 2021-ben a Felcsút réme, a rigai RFS csak hosszabbításban verte őket (3-2 idegenben, 2-4 otthon), tavaly a BL-selejtezőkben a Bodo/Glimt idegenben sima győzelmet aratott, 3-0-lal érkeztek Klaksvíkba, ahol 20 perc után már két gólt behoztak a hátrányból a hazaiak, de végül „csak” 3-1 lett a vége, így nagy nehézségek árán, de továbbment a norvég bajnok. Az Európa Konferencia Ligában a montenegrói Sutjeska következett (1-0, 0-0, továbbjutás), a harmadik selejtezőkörben a koszovó Ballkani elleni idegenben 3-2-re kaptak ki, hazai pályán 2-1-re nyertek, a tizenegyespárbajt azonban elbukták. A Klaksvík 21 hazai meccséből hetet megnyert (ebbe beleszámítandó a Slovan elleni zöldasztalos győzelem is), három pedig döntetlen lett. A dózsások 2-2-es döntetlenje óta csak a Molde, a Zalgiris, a Luzern és az RFS tudott győzni Klaksvíkban (14 meccsből!).

Nem lesz hát könnyű győzni a 100×65 méteres, 2600 főt befogadni képes, műfüves Djúpumyrarban (jelentése: „mély láp mellett” – ez mondjuk így nem újdonság számunkra, lásd a Megyeri lápot…). A KÍ az elmúlt 4 bajnokságból hármat, közte az utolsó kettőt is megnyerte, azaz ez a harmadik legsikeresebb időszakuk. Magyar szempontból legismertebb játékosuk az a 49 éves Turi Géza, aki annak idején egy lengyel ajánlat helyett választotta 2005-ban a GI Götát, ahol elmondása szerint két-háromszor többet keresett, mint a Bozsik-féle zalaegerszegi bajnokcsapatban. A koros hálóőrt az UEFA nem engedte nevezni, így biztosan nem lép pályára – de a kispadon, kapusedzőként ott lesz.

A csapat legeredményesebb játékosa Páll Klettskard, aki ugyan bő egy hónapja megsérült az Argir elleni bajnokin, de 17 2023-as találatával és 7 gólpasszával nem maradhatott ki a BL-keretből. A szintén sérült norvég kapus, a Branntól szerződtett 24 éves Markus Pettersen is nevezve van, annak ellenére, hogy május vége óta nem játszott.

A KÍ napjainkban

A csapat második legeredményesebb játékosa a 31 éves Árni Frederiksberg, aki 23 meccsen 8 gólig és 9 asszisztig jutott balszélsőként. A két feröeri válogatott, valamint a 36 éves dán jobbhátvéd, Claes Kronberg (6 gól, 7 gólpassz) felelt a 2023-ban szerzett 49 találat kétharmadáért. A csapatban Kronberg mellett még 9 légiós van – a dánokkal együtt. A legfrissebb szerzemény a 20 éves ghánai Latifi, de szerepel náluk egy rivális csapat edzőjének a fia, a szerb Deni Pavlovity, két dán, négy norvég és a svéd kapus, a Peterssent pótló Johansson. A csapatkapitány a 25 éves válogatott, Jákup Andreasen, az említetteket kívül rendszeresen játszik a dán-brazil balbekk, Patrick Da Silva, a válogatott középhátvédpáros, Heini Vatnsdal és Odmar Faerö, valamint a 144 norvég elsőosztályú meccsen 28 gólt és 21 asszisztot elérő Stabaek nevelés, az abidjani születésű, 28 éves Luc Kassi.

Magne Hoseth

A csapat edzője a 42 éves norvég Magne Hoseth, aki a másodosztályú Kristiansund másodedzői posztjáról érkezett ez év elején a klubhoz. Mikkjal Thomassent, a KÍ-nél 8 évet lehúzó sikeredzőt váltotta, aki a szintén norvég másodosztályú Fredrikstadhoz távozott január elsejével. Vele tartott a csapat talán legnagyobb sztárja a 254 találkozón 120 gólt és 50 asszisztot elérő támadó, a 27 éves Jóannes Bjartalid.

A 2022-es „aranyévet” bemutató dokumentumfilm:

Hoseth alatt legtöbbször (42%) 4-2-3-1-ben állt fel a csapat a szezonban, de 15%-ban 3 belső védővel játszottak. Kifejezetten sikeresek, eddigi 16 bajnoki találkozójukat megnyerték (44-8-as gólarány), 12 ponttal vezetnek a második előtt. Tavaly 27 bajnokijukból 2 lett iksz, akkor a gólkülönbségük 78-7 volt. A csapat gyors passzjátékra törekszik a műfüvön (átlagos passztempó 17.7), nem fél akár a bajnokságban sem átadni a területet (bár az átlagos labdabirtoklásuk 59%, ez a HB ellen mindkét meccsen 42% volt csak). Viszonylag ritkán vezetnek kontrákat, bár a legutolsó bajnokijukon, talán már ellenünk készülve is, háromszor kontrázták meg a HB-t a 2-0-ra megnyert meccsen. A fejpárbajokat jó arányban nyerik (55%), nem félnek a fellőtt labdáktól sem (7-15% hosszú labdaarány, átlag 10.1%).

A klub bajnokijain átlagosan 6-800 néző van kint, de ellenünk várhatóan teltház lesz.

KÍ szurkolók