Bálint azt is elmondta, hogy elsősorban légiósnak állna.

– Jól halad a rehabilitációval?
– Szerencsére igen. Áprilisban ki kellett tisztítani a térdemet, ezután pedig arra kellett figyelnem, hogy minél hamarabb visszatérjen az erő a lábamba. Sajnos akkor is játszottam a bajnoki hajrában, amikor nem kellett volna, de a csapat érdekében megtettem. Nyilván megviselt ez az időszak, mert bár márciusban még futballoztam az észtek és a bolgárok elleni válogatott mérkőzésen, sőt utóbbi meccsen gólt szereztem, nagy bánatomra a júniusi, Montenegró és Litvánia elleni Európa-bajnoki-selejtezőről lemaradtam. A legfontosabb, hogy már látom a rehabilitációs munka végét, néhány hét múlva százszázalékos munkát végezhetek. Ebben az időszakban pihenni, igazán kikapcsolódni sem tudtam, mert kezelésről kezelésre jártam, ezután következhetett az erősítés, az edzés.

– Ráadásul egyre inkább biztossá vált, hogy a Ferencváros nem hosszabbítja meg a nyáron lejáró szerződését. Hogyan emlékszik vissza a Fradinál eltöltött évekre?
– Az ember ilyenkor próbál a szépre, a jóra gondolni, és van belőle bőven: négyszer nyertük meg az NBI-et, egyszer a Magyar Kupát, az előző idényben bejutottunk az Európa Liga legjobb tizenhat csapata közé. A Monaco elleni csoportmérkőzésen győztes gólt rúgtam idegenben, s csodás emlék az Újpest ellen szerzett két gólom is: 2021 februárjában négy nullára nyertünk a Megyeri úton, míg tavaly áprilisban is eredményes voltam – győztünk kettő egyre odahaza, így tettük biztossá a bajnoki címünket. Egyértelműen jó döntésnek bizonyult, hogy a Ferencvároshoz szerződtem.

– A pályafutása ezen szakaszának viszont vége. Csalódásként élte meg, hogy a klub nem marasztalta?
– Igen, de inkább úgy fogalmaznék, meglepett, hogy a klub így döntött. Januárban már beszélgettünk róla, mi lenne, ha meghosszabbítanánk a szerződésemet, de akkor nem jutottunk közös nevezőre – részletekbe nem mennék bele, de aki azt hiszi, a pénzben nem egyeztünk meg, téved. Ezután kisebb szünet következett, arról volt szó, hogy visszatérünk a szerződéshosszabbításra, ha már zsebünkben a bajnoki cím, de ez a tárgyalás elmaradt. Júniusban beszéltünk legközelebb, akkor pedig közölték, a klub nem számol velem. Azért nem értettem, mert az előző idényben – ha nem hátráltatott sérülés vagy eltiltás – rendre lehetőséget kaptam az NBI-ben és a nemzetközi kupában, sőt a válogatottban is. Nyugodtan mondhatom, az előző idényem a legjobb volt a Fradiban! Nem esett jól, amikor meghallottam a döntést, kellett idő, amíg leülepedett bennem, nekem is át kellett állítani az agyamat, hogy ennek a szép időszaknak vége. Persze ahogy telt az idő, egyre inkább benne volt a pakliban, hogy nem maradok, így nem ért annyira váratlanul a döntés. De ahogy mondani szokták, ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik, így kesergés helyett már előre tekintek.

– Mit lát?
– Még képlékeny, hol folytatom. Több magyar és külföldi egyesület érdeklődött, az elsődleges célom, hogy újra légiósnak álljak. Természetesen minden szempontból a legjobbat szeretném kiválasztani. Mivel a legutóbbi Európa-bajnoki szereplésből kimaradtam, a remélt jövő éviből már nem szeretnék, így a végleges döntésem előtt biztosan felhívom Marco Rossi szövetségi kapitányt, kíváncsi vagyok a véleményére. Hiszek benne, hogy két-három héten belül eldől, merre tovább. Ha mégsem, akkor sem pánikolok.

– Jövő héten csütörtökön tölti be a harmincadik életévét. Hogyan gondol vissza eddigi pályafutására?
– Kazincbarcikai srácként azzal az álommal vágtam neki az életnek, hogy profi futballista válik belőlem, ami szerencsére sikerült. Onnan kitörni nem könnyű, igaz, a Ferencvárosban futballozó Lipcsei Péternek és a Debrecenben is játszó belső védőnek, Komlósi Ádámnak sikerült. A Honvédba szerződni jó döntés volt, sok lehetőséget kaptam a bizonyításra. A következő lépcsőfokot a légióskodás jelentette: a Bologna szerződtetett, de előbb a Leccének, majd a Luganónak adott kölcsön. Olaszországban akadtak nehézségek, Svájcban viszont remekül éreztük magunkat a családdal. Kétszer végeztünk a harmadik helyen, bejutottunk az Európa Liga csoportkörébe, abból a kalandból a maximumot hoztuk ki. A Fradiba szerződésem is egyértelműen jó húzás volt, egyedül a Bajnokok Ligája-szereplés nem adatott meg, mert 2020 őszén sérüléssel bajlódtam. Szóval eddig kerek a sztorim, s hamarosan tovább írom a történetemet. Nagyon várom már, hogy egy csapathoz tartozzak.

NSO