A jégkorong válogatott a franciákkal csap össze ma este.
Ismét: szép napot otthoniak!
Három fradista hírmondó – egy edző, egy tartalék kapus és egy csatár (aki jelenleg a válogatott kapitánya). Ők mindhárman – Fodor Szabolcs, Arany Gergely, Nagy Gergő – az immár zsinórban ötszörös magyar bajnok Ferencváros jégkorong csapatát képviselik itt az A-csoportos jégkorong világbajnokságon!
Hová tűnt a dicsőségünk, amikor még majd a felét adta a Fradi a válogatottnak! Raffa, Horváth Öcsi, Póth, Kereszty, Mészöly, Havrán és még sorolhatnám a neveket, de hát így változnak az idők, így múlik a dicsőség tova! De erre a három „képviselőnkre” is büszkék lehetünk, leszünk, sőt, vagyunk!
Na de vissza a jelenbe! Ma a magyar jégkorong válogatott felkerül az „elit mérlegre”! Éjfélre kiderül, mekkora súlyt képviselünk a világ jelenlegi jégkorong térképén. A felkészülést, az előzményeket ismerve, már csak a további fejlődésünk miatt is megérdemelnénk, hogy továbbra is itt maradjunk! Viszont, ha csak a német csapat eddig lejátszott mérkőzéseit -három meccs, három vereség, de milyen vereség… (svéd 0:1,, finn 3:4, USA 2:3) – nézzük, mindhármon rendkívül szoros, egygólos vereséget szenvedtek és véleményem szerint jobbak voltak ellenfeleiknél! Három mérkőzés után nulla ponttal állnak, ugyanúgy, ahogy válogatottunk két lejátszott mérkőzés után. Itt tenném fel a kérdést: ezek alapján hol lenne a helye a német csapatnak? Feltétlen itt, az elitben, mert – sajnos – nemsokára, vasárnap délután mi is testközelből tapasztalhatjuk majd a különbséget! Ma este viszont: Franciaország – Magyarország! Harc a bennmaradásért, első menet!
Szeretnék visszatérni a tegnapi estéhez. A DERBI! Számomra felejthetetlen, fantasztikus élmény volt! Kezdve a „felvezető” Németország – USA mérkőzéssel, amely színvonalban, küzdelemben és izgalomban már előkészítette a szurkolókat az esti „fő műsorra”! Szóval egy ilyen mérkőzés, a finn – svéd, nekem, aki életem jelentős részét ebben a sportágban töltöttem és még igyekszem tölteni, elmondhatatlan élményt jelentett! A tegnapi meccsen minden volt, ami elképzelhető egy ilyen világbajnoki rangadón! Nem számított, hogy kevés a gól! Az iram, a közönség, az egész hangulat magával ragadott! Kisebb NHL találkozónak is megfelelt volna, ha a pálya mérete is tengerentúli! Itt szeretném megjegyezni, hogy ez volt az utolsó „Európa-méretű” világbajnokság, hiszen a szabályok értelmében a pályák méreteit az egész világon egységesíteni kell, az NHL-szabvány lesz a mérvadó.
…és a mai estére: Ria, Ria, Hungária! Hajrá Magyarország!
Kassai György / Finnország, Tampere
