Megnéztük a statisztikai adatok alapján, hogy mi változott az őszhöz képest leginkább – sok szám, érdekes tanulságok.

Tavasszal mindössze 17 pontot gyűjtöttünk be a megszerezhető 33-ból, ez 52%-os teljesítmény, a Dózsa elleni derbiig nem volt gond az eredményességgel, addig a ZTE, a Paks, a Vasas és a lilák ellen a lehetséges 12 pontból 10-et megszereztünk (83%), azóta viszont 7 meccsen a 21 pontból mindössze csak 7-et (33%). Ősszel 14 meccsen 34 pontot szereztünk, ez 81%-os teljesítmény volt.

A lilák ellen sérült meg Owusu és Tokmac, egy hétre rá Kisvárdán Besic, majd megint egy hétre rá Samy Mmaee – ez biztos nem tett jót a csapatnak, de nézzük meg, hogy mit mutatnak a statisztikai mutatók, mi változott meg azóta. A szezont tavaszi és őszi idény szerint vizsgáljuk majd, de a tavaszt külön bontjuk az első négy meccsre, majd a következő 7-re is. A kapura lövések, a kaput eltaláló lövések számát, ezek xG-jét, valamint az ezekből elért gólokat nézzük meg, védekezésben pedig a kapura lövések, a kaput eltaláló lövések számát és ezek xG-jét, xcG-jét.

A szezon eddigi 25 meccsén 395 lövésünk vagy fejesünk volt, ezek közül 140 ment kapura. Az össz xG 51.06 volt, ezekből a helyzetekből ennél 2-vel kevesebbet, 49 gólt szereztünk. Ez meccsenkénti átlagban 15.8 lövést, 5.6 kaput eltaláló kísérletet (35.4%), 2.04 xG-t és 1.96-os gólátlagot jelent (gól-xG/meccs mutató -0.08). A kapura tartó lövések 35%-ából lett gól.

Ősszel 14 meccsen 220 lövésből 86 talált kaput, 30.53 xG-ből 34 gólt szereztünk – azaz felülteljesítettünk. Meccsenként 15.7 lövésből 6.1 talált kaput (39%) és 2.43 gólt szereztünk ezekből (39.6%), ehhez csak 2.18 xG kellett (+0.25).

Tavasszal 11 meccsen 175 lövésből 54 talált kaput (30%), ezek közül 15 lett gól (27.8%), 20.53-as xG-ből – azaz alulteljesítettünk. Ez meccsenként 15.9 lövést jelent, amelyekből 4.9 talál kaput, ezekből 1.36 gól lett – ennyit hoztunk ki 1.87-es xG-ből (-0.51).

A tavaszi első négy meccsen ezek a mutatók: 66 / 19 / 8 / 7.97, a kapura lövéseink 27.8%-a talált kaput, azok 42%-a gól lett. Meccsenként 16.5 lövésünk volt, ezekből 4.75 talált kaput és meccsenként 2 gólt szereztünk, 1.99-es xG-ből (+0.01).

Az utolsó hét bajnokin 109 lövésünk volt (15.6), ezekből 35 (5) talált kaput (32%), de csak 7 (1) lett gól, 12.56-os xG-ből (1.79, -0.79).

Látszik tehát, hogy a tavasszal némileg kevesebb / kisebb helyzeteink vannak, azonban a helyzetkihasználásunk, főleg az elmúlt hét meccsen mérhetően katasztrofális volt. A tavasz hozta a két legkisebb xG-s meccset (Kisvárda – 0.75; Mezőkövesd – 0.64). Viszont a vasárnapi meccs xG-jénél magasabb csak egyszer volt (MOL – Fradi 2-2 ősszel, 3.28), ugyanilyen, 3.01-es egyszer (Fradi-ZTE 2-1, szintén ősszel). A Dózsa elleni 6-0-ánál az xG-nk 2.97 volt.

A teljes szezont tekintve 271 (10.8) lövést kaptunk, ezek közül 80 (3.2) ment kapura (29.6%), ezek 27.5%-a lett gól, azaz 22 (0.88), 30.5-ös xG-ből (1.22), 23.68-as xcG-ből (0.95), az +0.34-es xG- és +0.07-es xcG-mutató meccsenként.

Az ősszel 177 (12.64) lövésből 53 (3.79) talált kaput (30%), ezeknek 22.7%-a lett gól, azaz 12 (0.88) – 20.3-as (1.45) xG-ből, 18.07-es (1.29) xcG-ből. Ez +0.57 xG-, +0.41 xcG-mutató meccsenként.

Tavasszal jóval kevesebb lövés ment eddig a kapunkra, 94 (8.55), ezekből 27 (2.45) talált kaput, 10 gólt (0.91) kaptunk, 10.12 (0.92) xG-ből, 10.06-os (0.915%) xcG-ből, azaz a kaput eltaláló lövések 37%-a gól. Az xG-mutató +0.01, az xcG-mutató pedig +0.05.

A tavasz első négy meccsén 38 (9.5) lövést kaptunk, ezekből 10 (2.5 – 26.3%) talált kaput, 3 (0.75) ment be a kapunkba (30%), 3.28 (0.82) xG és 3.9-es (0.98) xG mellett. Az xcG-mutató meccsenként +0.07, az xcG-mutató pedig +0.23.

Az utolsó hét meccsen 56 lövés ment a kapunkra (8), ezek közül 17 (2.43) talált kaput (30.3%), és 7 (1) gól lett, azaz a kaput eltaláló lövések 41.2%-a lett gól – 6.86-os xG-ből (0.98) és 6.16-os (0.88) xcG-ből. Az xG-mutató tehát meccsenként -0.02, míg az xcG-mutató -0.12.

Megnéztük a tavasszal bekapott tíz gólt is: hat beadás után érkezett (közülük négy pontrúgás után), három a tizenhatos vonalának környékéről érkező lövés (köztük a KTE szögletvariációja is), a mezőkkövesdi találat pedig azután jött, hogy egy távoli lövés után Dibuszról kipattanó labdát nem tudtunk tisztázni.

Látszik tehát, hogy míg ősszel mind a védekezésünk, mind a támadásunk az átlagosnál lényegesen jobb volt (ez nem meglepő: a jól szereplő csapatok az átlagot jelentő xG-t rendre túlteljesítik, értelemszerűen), addig tavasszal ez a visszájára fordult. A mezőnybéli védekezőjátékunkkal nincs baj, az ellenfelek ritkán kerülnek a kapunk előterébe, jóval ritkábban, mint ősszel – viszont ha már ott vannak és pontrúgással jönnek, akkor jelentős esélye van a bekapott gólnak. Nem támadunk és nem lövünk kevesebbet, mint ősszel, azonban némileg (10-20%-kal) kisebb veszélyt jelentünk az ellenfél kapujára – ez sem lenne baj, ha legalább az átlagos kapu előtti hatékonyságot elérnénk. Ha legalább az xG-értékünket (mindig lefelé kerekítve) elértük volna gólokban a tavaszi meccseinken, 8-9 ponttal többel állnánk, 17-18 pontos előnnyel, a tavaszi teljesítményünk pedig 76-79%-os lenne.

De nem az, és ezen már nagyon ideje lenne változtatni, a szombati paksi találkozóval kezdve. Az elmúlt 4, sorozatban megszerzett bajnoki címünket 71-78 ponttal (átlag 74.75) szereztük meg, a maximálisan megszerezhető pontszám az eddigi tavasz után 75 pont, ehhez az kell, hogy mind a 8 hátralévő bajnokit behúzzuk (100%), ahhoz pedig, hogy a tavalyi 71 pontot hozzuk, hat győzelem és 2 döntetlen kellene (83%).